Melyik az az ország, ahol egy demokratikus kormány belügyminisztere a szélsőjobboldal vezérével nyilvánosan vitatkozik? – teszi fel a kérdést Somogyi Zoltán. Pedig a kérdés nem ez. A kérdés, a dilemma egy valódi demokrata számára az: Megkérdőjelezheti-e a demokratikus rendszer által adott legitimációt, ha a rendszer egy antidemokratikus pártnak ad legitimációt.

A Jobbik a napokban maga mondta ki önönmagáról: nem demokraták. A Jobbik természetesen ezzel kívül helyezi magát a demokratikus pártok köréből. De vajon van-e erre lehetősége, illetve van-e lehetősége ezt bárkinek megtenni. A válasz egyértelmű: Magyarországon parlamenti, képviseleti demokrácia van. Az országgyűlés összetételét 2010-ben egy szabad, egyenlő, és titkos választáson döntötték el a választópolgárok, akik közül majdnem egymillió úgy döntött, azt szeretné, ha a Jobbik képviselné őt, a demokráciában. Ez az egymillió ember és a további 7 millió választójogú állampolgár az aki eldöntheti a Jobbik demokratikus párt-e, lehet-e része a demokrácia intézményrendszerében, például a 2014-es választásokon. Meglepő módon erről maga a párt se dönthet, amíg a Jobbik részt vesz a parlamenti munkában, nem helyezi kívül magát a demokratikus intézményrendszeren, és az alaptörvényen vagy alkotmányon, demokratikus párt marad.

Természetesen bárki kijelentheti azt, a Jobbik nem demokratikus párt, nem teljesíti ki számára a demokrácia éthoszát, így számára kiközösítésre kerül a demokratikus pártok közül. De ez az ő maga döntése, egy egyszerű választási magatartás.

Akár azt is döntheti a többség, hogy a Jobbikot kizárja a demokráciából, a pártot feloszlatja, képviselőit kizárja a parlamentből. De demokratikus lenne ez? Adhat-e, rendkívüli esetben más legitimációt, bárki számára mint a parlamenti választások?

A második kérdésre természetesen a válasz igen a 4 éves ciklus során történhetnek olyan dolgok, változhat a néphangulat úgy, hogy az átírja az eredményt, de ehhez óriási radikális változásra van szükség, és még ezt a változást is minden valószínűség szerint a megválasztott parlament hozza majd meg. Ilyen volt például Bajnai Gordon megválasztása 2009-ben. De ilyen óriási döbbenetes változásról ebben a kérdéskörben nem tudunk.

Az első kérdésre pedig egyszerűen válaszolhatunk. Technikailag igen, de a képviseleti demokrácia szabályai szerint nem. Ha elkezdünk hozzányúlni a demokratikus intézményrendszer alapját, felosztását jelentő választások eredményéhez, illegitimnek tekintjük azt, magát a demokráciát kérdőjelezzük meg. Ha megkérdőjelezzük a Jobbik létjogosultságát a demokráciában, szavazóinak létjogosultságát kérdőjelezzük meg, tehát alapjában az egész intézményrendszerét, az egyenlő választójogon alapuló választást. 

Tehát képviseleti demokrácia van és bármely szörnyű is, a magyar választók nagy része úgy döntött, ők azt szeretnék a Jobbik képviselje őket, és ezt el kell fogadnunk. Természetesen a Jobbik rasszista, szegényellenes, a leszakadó térségekbe a feudalizmust visszahozó politikáját minden szinten el kell utasítanunk, de magát a Jobbik a politikai térben való létét nem lehet, mert ezzel az egész képviseleti demokráciát kérdőjelezzük meg. Persze aki másként gondolja, érvelhet másként, ettől szép a demokrácia.