Valószerűtlen púpot a háton

Valószerűvé tenni kell.

Méghozzá úgy, hogy világnak hátát

Hajlítni kell egy púpig el.

 

És ha egy gigászi gerinc is hajlik,

Richard-nak púpja nagy mintát követ.

Meggörbedt időben meggörbedt férfi

Legelső divatfi még lehet.

 

Viszkető háttal bámuljuk őt,

Idők hajlását felismerők,

Mert Richard király a nagy vég előtt

Négy felvonásra divatba jött.

(Bereményi Géza: Dal a ravaszdi Shakespeare William-ról)

Mit tud ez az ember? Miért kell bebetonozni mindenáron, amikor a hülye is látja, hogy államelnökként eltöltött minden nyomorult perce csak kárt okoz, legelsősorban az őt megtartó kétharmados parlamenti többségnek, mi több, személy szerint a királycsináló Dr. Orbán Viktornak?

Talán azért, mert az angyalos címeres hivatal az utolsó védőbástya, a Sándor-palota a végvár? Ha kikerülne a védett pozíciójából, akkor sorban buknának felszínre a többi ügyek? Furi helyzet: a Rendszer elsőszámú Embere - a Rendszer elsőszámú Ellensége. Szemérmetlenül lemeztelenedett, és amit láttatni engedett, abban nem sok báj és kellem mutatkozott meg, helyette rengeteg végstádiumban vergődő állatorvosi paci, patanyomaikban meg a Nemzeti Együtműködés istállójának elkorhadt gerendái. Miféle törvényt véd az az ember, aki a törvényeket át sem olvassa, akinek tollát a kisdoktoriájától (ha még csak attól) kezdve a mai napig csupán vezetik, és a felelősség szót hírből sem ismeri? Valamit biztos tudhattak erről a csődtömegről, hiszen egy törvénymódosításban időben gondoskodtak arról, hogy lemondása esetén gyakorlatilag haláláig ingyen használhatja a villanyt, a gázt, a vizet, meg hivatali autót sofőröstűl. Lett volna róla elnevezett kitüntetés is, hogy legyen arannyal befuttatva a szennyes neve.
Miért volt fontos ez a tavaly elfogadott törvénymódosítás?

Csak nem azért, mert egy éve is voltak már Sch-ügyek, csak ezek anyagai még felderítetlenül hevernek, poros irattárak és zárt íróasztalok sötétjében (hacsak azóta nem tüntették el nyomtalanul)? Amire ezekből fényt derült, az már nevezhető megalapozott gyanúnak. Kezdődött azzal, hogy az elnök úr feddhetetlen előéletére pici árnyékot vetett egy - még aktív sportolói időszakában elkövetett - kisebb közlekedési kihágás. Ezt akár ki is pipálhatjuk: egy mai televíziós sztár bélyeget nyalna örömében, ha efféle piszlicsáré károkozással végződne egy viszkibe áztatott, 190-ennel vágtázós hétvége. Nem is rónánk fel, ha más, komolyabb ügyekben zsarolási potenciálként ne tennének róla említést randa állambiztonsági jelentések.

Ugyanis történt az, hogy ezzel egyidőben Ungváry Krisztián a HVG.hu-n résnyi betekintést engedett Sch. Pál egykori munkahelyének ruhásszekrényeiben porosodó csontvázokra. Az Emberek Embere volt a szobakiosztásért felelős igazgatóhelyettes egy olyan intézményben, amelyet A Cég elsőszámú megfigyelői terepnek használt, ott helyben több fős állandó rezidentúrát fenntartva. Ez utóbbinak van egy ketyegő aktualitása is: idén jár le az ún. „Csima Ferenc és tsai.” vizsgálati dossziék (V-164140/1-5) titkosítása. Az iratokból kiderülhet, hogy miféle érintettsége lehetett Sch. Pálnak egy 80-as évek elején elkövetett vesztegetési és deviza-bűncselekményi ügyben, amelynek - részben vagy egészben beszervezett - vádlottjaival szoros szakmai kapcsolatban volt. Egy fennmaradt jelentés szerint, volt olimpiai cspattársát maga ismertette össze az ügy fővádlottjával, aki ellen akkor már egy éve nyomozás folyt.

Természetesen, ezek az adatok nem lennének arra sem elegendők, hogy egy mezei listás kormánypárti kéviselőt megszabadítsanak a mandátumától. Az ilyen sarak a mai Magyarországon csupán WC-pucolói, portási, biztosítási ügynöki, takarítási, tán még esetleg újságírói állás betöltésére nem lennének elegendőek, ha egy túl naív őszinteséggel megírt cv-t piszkítanának be, vagy esetleg egy alapos átvilágítás során kerülnének felszínre. Vezető beosztásnál efféle apróságokra nem feltétleneül szokás adni. Igaza van Sch. Pálnak abban, hogy méltóságon aluli a kiszivárogtatás, a lelepleződés. Mindezeket neki magának kellett volna szépen elmondania, legkésőbb az államfői jelölés utáni meghallgatáson. Utána nem ugyanaz: plagizált kisdoktorit sem lehet meg nem történni tenni, ahogy egy sunyi karriert felsőbb, jótékony szelek hátán meghullámlovagolva mégegyszer befutni. Tessék végre letenni azt a távvezérelt tollat! Olyan feladat jön, amihez nem jön segítség; nincs aki vezesse az irónt. A lemondás megírása csak menne önálló dolgozatként. Na jó, persze kopírozható, csak az aláírás lenne végre valódi - az is elég.
Pl. így, ahogy már egyszer el tetszett követni egy dedikálás során:

Végül kell szólni arról is, hogy mi van akkor, ha mégis megmarad Sch. Pál a hivatalában? Ha a tüntetések - ahogy azt megszokhattuk - szépen elsikkadnak, a felháborodás lanyhul, az ügy látszólag elsimul? Semmi. Mert ez nem a Fideszről szól, nem a politikai csődről, nem az elit aljasságáról, nem a velejéig korrupt közéletről: ezeken régesrég túl vagyunk. Nincs hova tovább felháborodni. Ez a felséges nép most veszti el látványosan a becsületét, ahogy elveszti sorra a jogait, a szabadságát, az önrendelkezését. Az igényét egy tiszta, értelmes országban létezésre, egy szolidáris, méltányos társadalom felépítésére. Oktrojált alkotmány helyett egy minden egyes emberre érvényes, azok közötti egyenrangú partnerségre épülő társadalmi szerződés megkötésére, amely az egyénekből valós politikai közösséget teremt, nem a Szent Fütyülős Barack közös élvezete és a bőszárú, kenderkorcos pendelygatya kollektív autentikus viselete szerint. Nem az elvágólagos bigott nemzeti öncélúság asszimilációs erejében bízva, hanem félelem nélkül, tisztán bizalmi alapon, integratívan, tiszteletben tartva egyének, közösségek autonómiáját. Nem a lépcsőzetes felelősségáthárítás, arrogancia, elitizmus, a nyalási és könyöklési oligarchikus kötelmek, informális alávetettség, intolerancia, kontraszelekció, immorális fogolydilemmák, tanult tehetetlenség, előjogok és tabuk alapján. Ahol nem vezérelvű pártok és belterjes civil bennfentességi körök álnyitottsága, szónokaik kopottas liberális-konzervatív-szociális dogmákat Saulként fennen hirdető, majd - az emelvényről lelépve - Pálként megtagadó kettős beszédein, az önzések önszerveződésén, meg bosszúalapú bizalmatlanságok csikicsukiján próbálják kiizadni a demokráciát. 

Hölgyeim és Uraim! Tessenek kapaszkodni! Most a becsületen a sor! Nyugalom, ez nem fog fájni: ez a dolgozat-dolog pusztán becsületbeli ügy - katonadolog, eb csont beforr, több is veszett Mohácsnál, halottnak a csók, gyászhuszár megköti a halott nyakkendőjét - azaz romantikus felhang. Eddig kellett volna fájjon...