Tegnap Áder János megválasztása után - az előre megírt forgatókönyvtől eltérően - Lezsák Sándor levezető elnök kérésére a parlamentben lévő jobboldali képviselők elénekelték a Székely himnuszt (a szocik nem mert ott se voltak, az LMP-sek meg nem, mert nem). Nehéz kérdés amibe most belefogunk. Az ember elsőre azt mondja nyugodtan, hogy a protokoll (az etikett) szerint egyértelműen nem kellett volna elénekelni, másodjára pedig megkérdi, hogy miért is kellett volna?

A Székely Himnusz egy szép (a szerzőnek legalábbis tetsző) műdal, bár a keletkezéstörténete nem is olyan fontos ahhoz képest, hogy milyen jelentéssel lett felruházva. Sokak számára ugyanis ez testesíti meg a Trianon után kettészakadt nemzet egységét. Ez egy fontos pozitív identitás ami mellett nem mehetünk el szó nélkül, hisz egy nemzeti tragédiáról van szó, családok szakadtak ketté, kerültek át egy másik országba, a magyar nemzet tényleg megtört abban a pillanatban és ez a dal sokaknak az ez utáni összetartozást fejezi ki. Emellett sokaknak a Székely himnusz a magyar történelem egy másik vészkorszakának emléke, az irredentizmusnak, amely rangerőre emelte ezt a dalt, majd az azt követő ordasabb eszméknek emlékképe. Emellett is nehéz elmenni (nekem például bebaszva a gimnáziumi osztálytársaim énekelték karlendítve, bár tegyük hozzá többször hallottam a dalt a fent leírt pozitív értelemben).

De a kérdés nem is az ki mitől fél vagy lesz boldog. A kérdés az : a székely himnusz megtestesíti-e a nemzet egységét, vagy sem, illő-e minden magyar országgyűlési ülésen lejátszani. Azt látjuk, hogy a népesség egy részének lehet hogy a nemzet egységéről szól e dal, ám a népesség egy jelentős másik részének pedig nem ezt jelenti, nem ez jut eszébe róla. A Himnusz, a Szózat megtestesíti a nemzet egységét, határon innen és túl, ha megszólal bárki tudja mit kell éreznie, miről szól ez a dal (bár tegyük hozzá mindenkinek másról szól, mint maga nemzet, a haza). Ezek Magyarország hivatalos himnuszai, és bár még számos más himnusz létezik, egyikre se mondhatjuk, hogy ez mindannyiunk dala. Egyszerűen ha nem is rossz szándékból, de Lezsák lépése az országgyűlés kisajátítása volt.

Ha belemegyünk abba a helyzetbe, hogy az országgyűlés elnöke önkényesen kiválasztja, melyik csoport akár pozitív identitásképző dalát énekelje el a parlament, belcsúszhatnánk abba mint a rossz DJ. Jöhetne a cigány himnusz (szintén szép dal), esetleg a munkaszolgálatosok vagy recskiek egy-egy dala, 56-os dallamok. De ha nagyon elszállunk akkár a CPG "Erdős Péter a kurva anyád" című száma. De mit kezdjünk ha a Kádár János baráti társaság kezd bele a bunkócska te drágába, vagy a DK kezdi el a Feri segíteni kellt? Bár kisebb embertömegek számára de ezek is pozitív identitást képző dalok, ha nem is testesítik meg a nemzet egységét.

Lezsák Sándor a tegnapi lépésével, egyszerre tette semmisé mindazt amit Áder előtte elmondott a beszédében a történelmi kettős mércék túllépéséről, a nemzet egységének megteremtéséről, mert ezeket önkényeskedve, a hatalommal, a lehetőségekkel visszaélve nem lehet megtenni.