A TKV Zrt a kommentek között, két csomagban tette közzé reakcióját, és levélben kérte a szerkesztőséget, hogy azokat a „kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében” külön is hozzuk le. Az elsővel megtesszük, bár azt gondoljuk, hogy a média egészét nézve kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz a környezetvédőknek még nagyon sokszor kéne szót kapni, mivel a cég megszólalásai összehasoníthatatlanul több helyen jönnek le. A másodikat nem hozzuk le, mert az csupán a Greenpeace mocskolása és semmi köze a cikkünkhöz.
Rögtön alatta közöljük a vitát kiváltó cikk szerzőjének, Okos Pipacsnak a reakcióját, illetve megkérdeztük Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjét, hogy pár sorban regaáljon a technikai részletekre.
A TVK Zrt. közlemény:
"A Greenpeace egy évek óta cáfolt véleményre alapozza kampányát az almásfüzitői vörösiszap-tározók ügyében
A Greenpeace egy több mint 10 éve írt egyetemi dolgozat azóta már többször megcáfolt állításaira építve kezdte meg néhány hónapja médiakampányát a Tatai Környezetvédelmi Zrt. ellen. Találtak egy anyagot, amelynek állításait felhasználták, most pedig örömmel fedezik fel, hogy ugyanaz a dolgozat alátámasztja állításaikat. De nem itt csúsztat egyedül a Greenpeace.
A dolgozatot 2001-ben, egyetemistaként írta ifjabb Viczián István. Azóta néhányszor még publikálta, majd 2009-ben doktori disszertációt írt belőle. Az anyagban szereplő állításokat neves intézmények, egyetemek és a hatóságok vizsgálatai cáfolták. Többször, több éven keresztül. A tározón folyó tevékenységgel kapcsolatos szakmaiatlan állításokat a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani Kutatóintézete, a tározó biztonságával kapcsolatos hamis állításokat pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve az illetékes hatóságok (katasztrófavédelem, bányakapitányság) mérései, vizsgálatai cáfolták meg. A Greenpeace itt éppen úgy csúsztat, hogy a gátak biztonságát kéri számon az ipari komposztálást elemző tanulmányon.
A „Katasztrófák tanulságai” című kötetben szereplő állítás sorozat nem a Magyar Tudományos Akadémia véleménye, ezt maga az akadémia elnöke jelentette ki. Ezek után a Greenpeace továbbra is azt állítja, hogy a szöveg az MTA véleménye. A jelek szerint tehát jobban értenek hozzá, mint a tudományos akadémia elnöke.
De nézzük meg egyesével azokat a szakmaiatlan és téves állításokat, amelyekre hivatkozva a Greenpeace elindította médiakampányát cégünk ellen. A földrengésveszéllyel kapcsolatban azt írja a „Katasztrófák tanulságai” című könyv: (91. oldal, első bekezdés):
„A Komárom- Móri övezet Magyarország leginkább földrengésveszélyes területe”.
Ezzel szemben az ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutató Központjának vizsgálatai épp az ellenkezőjét bizonyítják:
„Összefoglalásul elmondható, hogy bár a Gerecsében a tercier folyamán intenzív tektonika kezdődött, azonban az ismertetett, jelentős törésvonalak nem haladnak át a vörösiszap-tározó kazetta területén, illetve annak néhány km-es körzetében.” (Projektvezető: Dr. Záray Gyula, egyetemi tanár Budapest, 2007. november 12.)
A most megjelent kötet az egyetemi dolgozat szemrevételezéssel kialakított véleményét ismétli meg a gátakkal kapcsolatban: (87. oldal, negyedik bekezdés):
„ A tározók gátjainak különösen sérülékeny szakaszait ott találjuk, ahol az egykori medreket keresztezik. Több évtizedes rendszeres megfigyeléseink során gyakorta észleltünk ezeken a szakaszokon több tízméteres csúszásokat, rogyásokat.”
Ezzel szemben a szemben a hatóságok, mérnöki vizsgálatokkal elvégezett ellenőrzésének eredménye:
"Az október 5-én (2010) kezdődött soron kívüli, helyszíni környezetvédelmi hatósági ellenőrzés megállapítása szerint az országban működő vörösiszap- és zagytározók rendeltetésszerűen működnek, a kazetták oldalfalain szivárgás, repedés nem található, jelentős részüket már rekultiválták, állapotukat folyamatosan ellenőrzik" – (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság).
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. bízik benne, hogy fenti információk segítenek a korrekt, valóságnak megfelelő vélemény kialakításához az ügyben. A cég ennek reményében folytatja a kötetben szereplő szakmaiatlan és téves állítások egyenkénti cáfolatát.
Cseszregi Róbert, szóvivő, Tatai Környezetvédelmi Zrt."
Az okos pipacs, a kritizált poszt szerzője:
„Tisztelt Cseszregi Róbert! Hermann Göringnek, a náci birodalom fő kommunikációsának tulajdonítják a mondást, miszerint ha százszor elismételsz egy hazugságot, igazsággá válik.
Önök nem fognak eljutni a százig.”
Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag-szakértője kérésünkre az alábbiakat fűzte Cseszregi Róbert reakciójához:
1. állítás:
"Az anyagban szereplő állításokat neves intézmények, egyetemek és a hatóságok vizsgálatai cáfolták...."
SG: Akkor valami furcsa tévedésből jelentette meg az MTA ezt az anyagot most?
2. állítás:
"A „Katasztrófák tanulságai” című kötetben szereplő állítás sorozat nem a Magyar Tudományos Akadémia véleménye, ezt maga az akadémia elnöke jelentette ki. Ezek után a Greenpeace továbbra is azt állítja, hogy a szöveg az MTA véleménye. A jelek szerint tehát jobban értenek hozzá, mint a tudományos akadémia elnöke."
SG: Azért ne állítsuk be úgy az MTA tanulmányát, mintha valami zugtanulmány lenne.
Tény, hogy az MTA honlapján a kiadvány bemutatásakor ez állt: "MTA Csillagászati és Földtudományi Központ Földrajztudományi Intézet új tanulmánykötete. "
"Az MTA és az Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság összehangolt munkáját nem csak Pálinkás József nevezte példaértékűnek: a könyvbemutatón részt vevő Bakondi György, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője ugyancsak méltatta a közös erőfeszítések eredményeit." Innen
3. állítás
"Összefoglalásul elmondható, hogy bár a Gerecsében a tercier folyamán intenzív tektonika
kezdődött, azonban az ismertetett, jelentős törésvonalak nem haladnak át a vörösiszap-tározó kazetta területén, illetve annak néhány km-es körzetében." (Projektvezető: Dr. Záray Gyula, egyetemi tanár Budapest, 2007. november 12.)
SG: lehet vitatkozni, hogy melyik törésvonal hány kilométerre van pontosan, de ettől még a térség földrengések szempontjából kiemelkedően kockázatos. Ítélje meg bárki maga, hogy mennyire az alábbi kép alapján:
Földrengések Magyarországon eredeti cikk, Almásfüzitő a Dunakanyar fölött kb. 50 km-rel található
4. állítás
Ha a cég szerint az összes állítás hamis és cáfolt, akkor a másik 5 igen erős állítást az MTA tanulmánynak miért nem kérdőjelezi meg?
• A tározókat a folyó jó vízvezető tulajdonságú ártéri üledékekből álló felszínén alakították ki, az I.-VI. tározók anyagát vízszigetelés kialakítása nélkül rakták le. A megfelelő műszaki védelem nélkül épült lerakókból a szennyezett vizek komolyabb akadály nélkül keverednek a talajvízzel és jutnak a Dunába.
• A tározóból szivárgó szennyezett felszín alatti vizek az év nagy részében a Duna felé áramlanak.
• A különböző ártéri üledékekből felépülő felszín, a tározók átázó gátjai és a felszín közeli talajvíztől és az árvizektől képlékennyé váló vörösiszap veszélyeket hordozhat magában a tározók gátjainak állékonyságára nézve
• A hetes számú tározóban a hulladékok keverése növeli és kiszámíthatatlanabbá teszi a hulladéklerakó szennyező hatását...
• Az emberi hanyagság vagy természeti katasztrófa (földrengés, pusztító árvíz) komoly környezeti katasztrófához vezetne. Egy nagyobb baleseti esemény során a folyóba jutó vörösiszappal szennyezett vizek jelentős pusztítást okozhatnak a folyó élővilágában, és nagy távolságra eljutó lebegőanyagok a folyóparti települések ivóvízbázisát is elszennyezhetik.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.