Tegnap tartották a szavazói regisztráció általános vitáját. Mi az MTI összefoglalójának segitségével összegyüjtöttük az elhangzott Fideszes érveket, és meg is cáfoljuk lejjeb őket. Nem volt nehéz, hiszen a Fidesz érve a beveztés mellett csupán az, hogy nekik kedvez a javaslat. Ugyanis a választási regisztrációt semmi nem magyarázza, és bevezetése teljesen felesleges.

1. az ellenzék félelmeivel szemben valójában a szavazói aktivitás növekedését eredményezi majd a választási feliratkozás.

Gyönyörű érv. Az egyik értelmezési keret szerint többen mennek majd elszavazni Lázár János mondata szerint. De ez nem igaz, erre egyrészt sehol sincs példa - sőt pontosan az ellenkezőjére van - másrészt pedig az eddigi a témában végzett kutatások itthon is a választók számának radikális csökkenésről számolnak be (lásd Ipsos). A másik értelmezési keret szerint mivel a szavazóknak regisztrálniuk kell, így nő az aktivitásuk. Ezt a részt nem is kommentálnánk, hiszen azok fognak regisztrálni akik elértek már egy bizonyos aktivitási szintet a politika követésében, akikhez elért a regisztráció, és tudnak vele élni.

2. az önkéntes választási regisztráció megkerülhetetlen a kettős állampolgárság bevezetése miatt

A regisztráció helyett más formulák is lehetségesek. De még ha nem is lenne más lehetőség, akkor sem kéne az itthoni állampolgároknak is regisztrálni. Hiszen maga a Fidesz tesz különbséget ember és ember között azzal, hogy a határon túli magyarok csupán a pártlistákra, egyéni jelöltekre nem szavahatnak. Itt is lehetne különbséget tenni,
és hopp lehet is. Mivel a határon túli magyarok levélben is szavazhatnak, míg az itthoni állampolgárok nem, ugyanebben a törvényben.

3, nem jelenti a választói alapjog aránytalan korlátozását

Vajon arányosan lehet-e a választói alapjogot korlátozni, ahogy ez a mondat állítja? És aránytalanul? Természetesen nem lehetne, de mégis megteszik. Ha nem korlátoz a javaslat, akkor miért kell átírni az választói alapjogot tartalmazó alaptörvényt? Korlátozást pedig egyértelmüen jelent, hiszen az eddigi automatikus bekerülés helyett plusz egy elem kell majd ahhoz, hogy egyáltalán elmehess szavazni. Mi ez ha nem akadály, korlátozás?

Emellett annak a megítélésekor, hogy a korlátozás alkotmányos-e, illetve sérti-e az európai emberi jogi egyezményt, mindenek előtt azt vizsgálja a jog, hogy szükséges-e egyáltalán a korlátozás. Ha nem az, azaz nincs olyan másik alapjog vagy közérdekű cél, ami miatt egyáltalán kellene ilyen korlátozás, akkor már el se jut az arányosságig a gondolkodás. Az pedig nyilván nagyon megnyugtató, ha valami Sólyom László szerint szükségtelen alapjogkorlátozás, de a Fidesz elnöksége szerint szükséges és arányos.

4, 2014-es országgyűlési voksolásról tulajdonképpen már "minden érdemi kérdést" eldöntött a tavaly elfogadott választási törvény, az eljárási szabályok pedig gyakorlatilag ebből következnek.

Ha az eljárási szabályok ebből követkznek, akkor például miért nem lehet ugyanazt a különbségtételt megtenni, mint a választási törvényben, az itthoni és a határontúli magyarok között? Ha abból következik a rendszer, akkor a különbségek is következhetnek, tehát a határon túli magyarok miatt, itthon nincs szükség a regisztrációra.

5. az önkéntes regisztráció jelenleg is működik, hiszen a kisebbségi önkormányzati szavazásokat így bonyolítják le

Csakhogy a kisebbséghez tartozás Magyarországon egy önbevallásos rendszer, amiről a magyar állam nagyon helyesen nem vezethet jegyzéket! Viszont van választói névjegyzék, így nincs szükség a regisztrációra a teljes társadalomban, hiszen a társadalaomhoz tartozás nem köthető semilyen regisztrációhoz. Lázár gyönörűen monjda ki mi a probléma regisztrációval. A javaslat azt mondja, neked csak azért mert itt élsz, döntenek rólad, adót fizetsz, az életedre hatással van a politika, még nincs jogod ezekbe a döntéskbe automatikusan beleszólni. Ahozz, hogy belszólj, küzdjél szépen!

6. A feliratkozás nemhogy csökkentené, hanem növelné a demokráciát, aki pedig a választók számának csökkenésétől fél, az szerinte a szavazókat sérti meg.

A kijelntés első része tudjuk miért vicc. A demokrácia, egy demokratikusan megválasztott kormány attól lesz legitim, minél több szavazatot kap. Ezt pontosan a Fidesztől tudjuk, mely erre a kétharmados legitimációra hivatkozva kormányoz. Az az ember, aki nem megy el szavazni, vagy regisztrálni, jogosan mondhatja, ezket az embereket nem ő választotta. Így pedig maguk a törvények is vesztenek legitimitásukból. A jó egy közös minimum lenne, amikor a bevzetett intézkedések, minél nagyobb legitimitást élveznek. De a Fidesz a regisztrációval pontosan ezt a fajta legitimitást, a parlamentális demokrácia legelemibb alapjait lehetetleniti el. A második részről pedig annyit, aki ma a GDP csökkenésétől fél, nem a magyar gazdaságot sérti meg, hanem a realitásokkal szembesülve ijed meg.

7."Fidesz-diktatúra van az Egyesült Államokban?" a tengerentúli ország az ottani választási feliratkozás miatt a szocialisták logikája alapján diktatúrának lenne tekinthető.

Az Egyesült államok regisztrációja nem jó rendszer, gyakorlatilag helyben alig akad olyan ember, aki azt állítaná, jól müködik. A mi eddig rendszerünkkel ellenben semmi probléma nincsen, és mint eddig és ezután is láthatjuk, az átalakitásra semmilyen érvet nem tudnak felhozni a Fidesz képviselői. Azt pedig azért nem fogadnám el a nagy szabadságharcosoktól, hogy csak azért kell regisztráció, mert az USA-ban is az van.

8, Az új választási eljárási törvény mintegy 600 ezer fogyatékkal élőnek teheti könnyebbé a szavazáson való részvételt.

Ez az a pontja a törvénynek, amit tényleg nehéz kritizálni! Bár alapvetően nem kéne, hogy ez egy választási eljárási törvény részét képezze, és az akadálymentesités alapvető funkció kéne legyen minden közintézményben, de nincs így. Így ehez a javaslathoz csak gratulálni lehet! Viszont a regisztráció miatt ez nem ér sokat, hiszen a regisztrációt vagy személyesen, vagy ügyfélkapun kell intézni, vagy lesz rá két hét levélben. Márpedig ez a két hét édeskevés, főleg, hogy fél évvel a választások előtt szeptemberben lesz erre lehetőség. Ügyfélkapuja pedig elég kevés embernek van. Így hiába adott az egyik kezével a Fidesz a mozgássérülteknek, lényegében el is veszi azt.

9. A külföldön élők 250 ezres csoportjának, a Kárpát-medencében élő kettős állampolgárok mintegy 500 ezres csoportjának, továbbá a nyugati világban élő, például a meghatározhatatlan számú 1945-ös emigrációnak is segíthet.

Igen ez így van. Valóban több lehetőségük lesz, csakhogy a rendszer eddig is müködött a kinti szavazókra, még ha rosszabul is. De ennek semmi köze nincsen az itthoni szavazók eljárásához, és még ha lenne is, akkor se lenne nagyon értelme 800 ezer ember segítése miatt egy olyan rendszert kidolgoznia, ami 8 millió jogait csorbitja.

10. amelynek elfogadásával szerinte a választópolgárok egyenlő feltételekkel és a lehető legszélesebb körben gyakorolhatják jogaikat.

Lásd 1,2,3,4,5,6,7,8 és 9-es pont, ez egyszerüen nem igaz!

11. a törvény hatálybalépését követően a választóknak elég idejük lesz arra, hogy megismerjék a feliratkozás intézményét, amelyre meggyőződése alapján szintén megfelelő idő áll majd rendelkezésre.

A magyar választókat nem érdekli a választási eljárási törvény. De miért is kéne, hogy érdeklje őket? Ahogy a többség a kukába dobja, a választási szorókat, és egyéb ilyen spamet, úgy ezeket a leveleket is ki fogja dobni. Az elmúlt 22 év egyik nagy tanulsága, hogy a demokratikus jogok, lehetőségek és a rendszer elmagyarázása terén nagy lemaradásban vagyunk. Ez ebben az esetbn se fog változni. Pontosan ebben kéne először változtatni ahelyett, hogy az érdektelen embereket
rögtön kizárjuk a rendszerből. Informálni kéne a választókat, nem neheziteni a kapcsolatukat a dmokratikus rendszerrel.

12. a kormányoldal előzetes normakontrollra küldi a már elfogadott törvényjavaslatot, de szerinte az előterjesztéshez kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt nem kell attól tartani, hogy az indítvány visszakerülne a parlament elé.

Csodálatos, nem? Átírják az alkotmányt, hogy ne ütközzön vele, majd megkérdezik az alkotmánybíróságot, ütközik-e vele a törvényjavaslat. Természtesen reménykedhetünk még az alkotmánybíróság elkaszáló döntésében, hiszen vannak olyan kötelezettségei a magyar államnak amit a Fidesz nem tud átírni, megszüntetni, azokat csupán le tudja szarni.

13.a pártállami érdekeket védi az ellenzék egy része, mivel a mostani választási rendszer a Kádár-korszak utolsó országgyűlése által elfogadott választási törvényen alapul.

Vajon a Fidesz felhatalmazása mostani választási rendszerből ered? Akkor ez a felhatalmazás vajon pártállami? A válasz természetesen nem, hiszen egyrészt a választási törvényt jelenleg egy 97-es törvény garantálja, másrészt pedig azt az ellenzéki pártokkal konszenzusban hozták meg.