Tegnap az ELTE ÁJK-n tartották a Kósa-Karácsony vitát a választási rendszerről és regisztrációról. Sok vitán, kerekasztal-beszélgetésen részt vettünk már, de ilyet még nem láttunk. Karácsony Gergelynek gyakorlatilag nem kellett semmit tennie, hogy igaza legyen, Kósa Lajos saját magát alázta meg.

A teljes vitát nem fogjuk ismertetni, csak a leglényegesebb részeket emeljük ki. A vita elején Karácsony még érvelt, vitatkozott, de a végére láthatóan beleunt az óvóbácsi szerepbe, így csak javította Kósa éktelen butaságait. Kósa végig nem tudott egyetlen érvet sem mondani, miért kell a szavazói regisztráció.

A vita úgy indult, hogy Kósa elnézést kért a 30 perces késésért, majd Karácsony Gergő jelezte: "látja Lajos, ha villamossal jött volna, akkor nem kerül dugóba". Itt már lehetett érezni, hogy valami rossz jön. Kósa ezután 10 percig arról magyarázott, hogy miért sértegetik a vidékieket, és ha Debrecenben lett volna a vita, mindenki más késik. Majd a visszatérő kedvenc fordulatát hajtogatta, miszerint ez legyen az érvek vitája, ne sértegesse őt Karácsony.

A választási rendszer elemzése következett. Karácsony megjegyezte, hogy a Fidesz sok apró eszközzel próbálja maga felé terelni a rendszert, a gerrymandering-től az egy fordulón keresztül a regisztrációig, de úgy véli, ez a Fidesz ellen fog fordulni. Ezt azzal indokolta, hogy a demokráciában hozott nem konszenzusos választási rendszereket negatívan értékeli a lakosság, és mint Berlusconi-nál anno, ez ellenük fordul. Kósa reakciója erre az volt, hogy ő 20 éve politikus, és "tudja, a politikusok politikai döntéseket hoznak". Hát miként lehet egy politikai döntés akkor politikailag manipulatív?

Karácsony ezután a regisztrációt elemezte. Példákra hivatkozva beszélt arról, hogy ha ezt a törvényt elfogadják, akkor az a világ egyik legszigorúbb regisztrációs rendszere lesz. Elmondta, nincs olyan állam, aki rendelkezik választói névjegyzékkel, és mégis bevezeti a regisztrációt. És végül feltette a kérdést: mi itt a legitim célja a regisztrációnak.

Kósa erre nem válaszolt, hanem az egész választási rendszert kezdte el elemezni. Beszélt arról, hogy nincs gerrymandering (azaz választókerület-manipuláció), hiszen bármilyenek a körzetek, '94-ben akkor is az MSZP, 2010-ben pedig a Fidesz nyer, 2002-ben és 2006-ban pedig olyan szűk volt a különbség, hogy az nem elemezhető, így nem érti mire hivatkoznak, akik a gerrymandering-gel érvelnek. "Bárki bármilyen statisztikát összetud hozni" - mondta. Itt történt meg az az eset is, hogy Kósa megpróbálta összeszámlálni, hány választás volt 1990 óta, a népszavazásokkal együtt. Ezt nem sikerült összehoznia.

Majd áttért arra, hogy azért van szükség a rendszerre, hogy mindenkit egyenlően kezeljen a rendszer, például a szlovákiai magyarokat ne érjen hátrány a választáskor (ezt mi nem nagyon értettük, hiszen ők nem lehetnek kettős állampolgárok, így nem szavazhatnak). Beszélt a választási csalásokról, hosszan ecsetelte, hogy a szocialisták miként csaltak a választásokon. Karácsony Gergely ekkor szólt közbe, hogy választási csalásért eddig csupán egy embert ítéltek el: Papcsák Ferenc kampányfőnökét, még 2002-ben. Erre Kósa akként válaszolt, hogy ez demagógia, hiszen attól, hogy ez az egyetlen ítélet, mindannyian tudjuk, hogy van korrupció, van csalás... Végül visszatért arra, hogy a szocialisták megveszik a cigányok szavazatait ("ne rotyogjon a gulyás a cigánysoron), ezért kell a regisztráció. Karácsony erre úgy válaszolt, a regisztráció csak bebiztosítja a csalást, hiszen a falusi vidéki körzetekben alacsonyabb lesz a regisztráció aránya, így aki szavazót akar venni, az előre le tudja könyvelni, kik mennek el szavazni, s még biztosítékot is kap a regisztráció rendszerében.

Kósa visszatért a határon túli magyarokhoz, hogy meg kell teremteni az egyenlőséget, s a szocialistákkal szemben, akik nem szeretik a határon túli magyarokat, ők szeretik, ezért kell nekik szavazójog. Kósa elmondta: azt hogy 20 évre bebetonozzák magukat a határon túli magyarokkal, azt Gyurcsány Ferenc mondta. Erre többen bekiabáltak, hogy Mikola, amire Kósa válasza az volt, Mikola csak megfejelte.

Kósa ezután hosszú fejtegetésbe kezdett, hogy azért van szükség a regisztrációra, mert hibás a választói névjegyzék, és a regisztráció ezt helyrerakja. Illetve azt magyarázta, hogy sokak nem az állandó lakcímükön laknak, 40 ezer embernek pedig semmilyen lakhelye nincsen. Ez utóbbinál nem tudta megindokolni, hogy a leveles regisztrációs értesítő akkor miként jut el hozzájuk jobban, mint a leveles választási értesítő. Hiszen ha nincs lakcímed a rendszerben, akkor a mostaninál is pont úgy tudsz valahova bejelentkezni, mint a regisztrációnál. Előbbinél viszont körbekérdezte a termet, ki járt már a jegyzőnél, megnézni az adatait, hogy hibásak-e, végül ezt megkérdezte Karácsonytól is, aki csupán maga elé nézett és közölte: "Lajos, a választási értesítőben mindenki megkapja az adatait, ezért nem kell bemenni a jegyzőhöz". Karácsony ekkor kapott először nyíltszíni tapsot - és ez nem feltétlenül az ő teljesítményét dicsérte.

Következtek a nézői kérdések, amelyek közül az első a tegnap benyújtott törvénytervezetre vonatkozott. Ha a rendszer célja, hogy egyenlő eljárás vonatkozzon a határon túli és az itthoni magyarokra, miként lehetséges az, hogy az itthoniak nem, míg a határon túliak szavazhatnak levélben. A válasz az volt, hogy a leveles regisztráció lehetőséget ad a csalásra.

A következő kérdés szerint a határon túli magyarok, akik levélben regisztrálnak, de nem akarják ezt nyilvánosan vállalni, mit tegyenek? Kósa azt mondta, ez nagyon egyszerű. Két borítékba kell tenni a regisztrációs lapot, és a belső borítékot kell megcímezni, és úgy feladni. A külső boríték üres marad. Ekkor már tényleg az értetlenség üveges szemei látszottak mindenhol a teremben. Pedig a legdurvább
pillanat még ezután következett, amikor Karácsony megkapta a kérdést, hogy hogyan akarja az LMP népszavaztatni a regisztrációt, hiszen azt az alaptörvény szerint nem lehet. Karácsony válasza annyi volt, hogy az alaptörvény szerint a regisztráció sem lehetne, tehát ha emiatt tudják módosítani a törvényt, akkor a népszavazás miatt is tudják. Lajosunk ragadta magához a mikrofont, és kezdte el mondani, mekkora demagógia a népszavazás, és hát eddig nem nagyon volt érvényes népszavazás, illetve vajon elérné-e a résztvevők száma az 50%-ot. Előbb valaki bekiabált, hogy akkor milyen legitimitása marad a törvénynek, ha ezt se éri el, illetve hogy kívánnak akkor 50% felett regisztrálni - de egy hölgy kérdése még nagyobb ütés volt: ha a népszavazáson van részvételi küszöb, akkor az országgyűlésin miért nincs. Kósa első válasza az volt, hogy van küszöb. Amire Karácsony enerváltan csak annyit felelt: "Lajos, nincs küszöb". Kósa még kereste kicsit a küszöböt, amit épp a pártja vezetett ki, majd feladta.

A végén Kósa arról beszélt, hogy van egy másfél milliós tudatlan réteg, aki eldönti a választásokat, mert nem értenek a politikához, nincs politikai képük, nincs jövőképük. És őket veszik meg a pártok az üres ígéretekkel. Ezt teszi az LMP is, mondta Kósa, például a "zöld adók" kifejezéssel, hiszen milyen baromság az, hogy zöld adó, egy adó nem lehet zöld, ezt az LMP csak a buta választók megvételére használja.

Összességében azt láthattuk, Kósa Lajos nem sokban különbözik az általa lenézett választói csoportoktól, és kiválóan igazolta, hogy a regisztráció, cenzus és egyéb dolog csupán arról szól, hogy kiemeljük magunkat azok közül, akiket ostobábbnak gondolunk magunknál. Pedig néha mi pont olyan ostobák vagyunk, ha nem ostobábbak mint ők.