Fotó: HVG.hu/Stiller Ákos

A kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt jöhet az újabb megszorítócsomag, ami az egykulcsós adó, az IMF-vel való nem megálapodás és a többi igazi unortodox lépés miatt kerülthet bevezetésre. Az intézkedések forrása a portfolio.hu:

1. EU-s társfinanszírozás mértékét 15%-ról 5%-ra csökkentjük, költségvetési kiadás helyett uniós forrásból finanszírozzuk a projekteket: ez 55 milliárd forintos megtakarítást jelent.

Bár az EU a válság miatt ad könyitéseket a tagállamoknak, de kérdés, hogy ezt ebben a formában megfogja-e engedni? Hiszen a javaslat azt mondja: az önrészt az uniós pályázatokhoz, egyrészt megprobáljuk lecsökkenteni, másrészt más uniós forrásokból fedezni. Tehát az eddig is döcögősen lehívott uniós pályázatokat mostantól még nagyobb részben at uniós források segítségével probáljuk lehívni.

2. Bürokráciacsökkentő program: egyszerre kapnak nyugdíjat és bért is a közszférában dolgozók. Jövőre vagy csak nyugdíjat vagy csak fizetést kaphatnak.

Ez az intézkedés azt mondja ki, hogy azok az alkalmazottak, akik eddig nyugdíj mellett dolgoztak a közszférában, jövőre választhatnak: a bérüket, vagy a nyugdíjukat kérik inkább. Itt a kérdés az, mi lesz azokkal az alkalmazottakkal, akik szaktudásuk miatt lettek megtartva egy minimális bérért, besegítve a munkába (pl tanárok, köztisztségviselők).

3. A kimenő létszámot nem töltjük fel a következő három évben. Nem mindenhol lesz ez érvényes (pl orvosok és ápolók). Ez 30 milliárdos lefaragást jelent.

Ez egyszerü létszámleépítést fog jelenteni: a nyugdíjbamenő, lejáró szerződésű emberek helyett nem vesznek fel újakat. Kérdés, hogy fogja ezt elbírni például a szociális ellátórendszer, illetve az eddig is brutálisan leépitett intézmények.

4. Hatékonyabb bérezés közszférában: a tanárok béremelését elhalasztjuk. Ez 73 milliárdos javulást eredményez. A kormány odatett azonban egy lábjegyzetet: ha a jövő év közepén a magyar költségvetés és növekedés jobb lesz (a felülvizsgált 1%-os növekedésnél), akkor visszahozzuk szeptember elsejétől a tanári béremelést.

Ez az egyik leggázabb dolog. A tanárok terhei növekednek, ezért elég egyértelmű volt az életpályamodell, a bérnövekedés ígérete náluk. De ez nem fog megtörténni, ahogy erről már fél éve is lehetett hallani.

5. Az önkormányzatoknál bevezetünk egy felső korlátot a segélyeknél. Még nincs döntés arról, hogy mely támogatásokra fog ez vonatkozni, de a családtámogatásokra biztosan nem. Az viszont biztos, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél nem lesz nagyobb az önkormányzati segélyek összege havonta. Ez 8-10 milliárd forintos megtakarítást jelent.

Érthetetlen, hogy miért a legszegényebbeket támadja a kormány, kihasználva a társadalom "lefelé rúg felfelé nyal" szeretetét. Miközben látszik, hogy ez a legkisebb tétel a számok között, és reméljük nem is igaz ez a szám, hiszen a segélykre költött teljes állami kiadások összege alig több, mint 100 milliárd forint. Ha itt valóban ennyi pénzt tudnának beszedni, az értelmetlen favágás lenne, ami nem hozna hasznot a társadalomnak, de a legszegényebbeket mégmélyebbre taszítaná. Reméljük, nem gondolja azt a kormány, hogy egy munkanélküli, kétgyermekes anyuka 37 ezer forintból nevelje fel a gyerekeit.

6. A tranzakciós illetékről: lemond a kormány a jegybank megadóztatásáról, de ezért cserébe az államkincstártól 30 milliárd forinttal többet vár el és 3 ezrelékes illetéket ír elő a készpénzfelvételre.

Csodálatos, hogy lemond a kormány a jegybank adóztatásáról, csak ezt a tételt még júniusban, a bejelentéskor sem hitte el senki. A 3 ezrelékes készépénzfelvételi illeték nem a bankokat fogja sújtani hanem azokat akik rendszeresen vesznek fel ATM-ből. Ha kiszámoljuk, ez évi több ezer forinttal is megrövidítheti egy átlagos magyar család kasszáját.

7. A hatékonyabb adóbeszedés 120 milliárddal több bevételt hoz. A kormány jövőre mind a 400 ezer pénztárgépbe egy technikai eszközt épít be, ami online kapcsolatban áll a NAV-val. Ebből az áfabevételek 95 milliárddal növekednek. A sertéságazatban bevezeti a kormány a fordított áfát. A kisvállalati adózás esetében pedig veszteségelhatárolási döntést hozott. A társadalombiztosítási járulék plafonját eltörli a kormány, amivel az állam 51 milliárd forinttal jobban jár.

A hatékony adóbszedés minden évben a költségvetés készítőinek mantrája, de konkrét intézkdések nélkül ez csak egy lufi, ami semmire sm jó. A 400 ezer pénztárgép felszerelését vagy az állam fizeti, és akkor el is tűnik a többletbevétel, vagy ráterhelik a kereskedőkre, ami azt jelentené, hogy durva terhet kapnak a kisvállalkozások. Az is kérdéses, milyen rendszert kell ehhez felállítania az államnak, és ki fogja ezt a rendszert legyártani? Nem lepődnénk meg, ha Simicska valamelyik vállalkozása nyerne a közbeszerzési pályázaton. De a legérthetetlenebb elem itt az, hogy az áfa elmaradás tulajdonképpen nem a pénztárgépeknél képzödik, hanem a pénztárgéphez nem köthtő szolgáltatásoknál. Illetve ha valaki áfát akart csalni, eddig is annyit tett, hogy nem ütötte be a pénztárgépbe azt, amit eladott.

A társadalombiztosítási járulék felső plafonjának eltörlése az egyetlen valódi teher, ami a gazdagabbakat is sújtja, a kérdés az, hogy egyenlő-e így ez a teherválalási elosztás?

Összességében azt láthatjuk, hogy ezek az intézkedések a legszegényebbeket és a lecsúszóban lévő, illetve az alsóközéposztályt sújtják. A vagyonadó vagy a vagyonosodási vizsgálat még csak fel sem merült. A kormány azoktól vesz el most is, akik már alig bírják el ezeket a terheket.