Gyuri bácsi, nálunk az olyan megszólalások után amit te legutóbb mondtál, félre szokták hívni az embereket  azzal, hogy „Beszéljünk egy kicsit”.

Az ázsiai származásra büszkének kell lennünk. Gyermekeink fenekén az első hat hétben százból harminc esetben kis piros pont van. Pont, mint a japán gyermekeknek. Ezt nekem japán tudósok mondták.

Londoni ismerőseim is ezt kérdezik, hogyan éltük túl a gyilkos támadást, ami tavaly érte a kormányt. Mondtam nekik, kell hozzá egy miniszterelnök, egy frakció, egy kormány, egy nemzet, egy nép egy békemenet és még néhány egyéb dolog. Azt mondták, ők ezt nem értik. Megebédeltünk, hazajöttem.

“Kistigrisek leszünk újra, aranyosak, játékosak, de látszik a fogunk”

Igen, üljünk le és beszéljünk. Készítsük be a féldecit, a rivotrilt, a gumiszobát, bármit ami megnyugtat, de így nem mehet tovább. Én nem utállak téged mint embert, csak mint nemzetgazdasági minisztert.

Hogy miért nem utállak mint embert? Mert van annak valami bája, hogy ha valaki rád szól, hogy ez hülyeség, ez nem megy Matolcsy úr, akkor széles mosollyal biztosítod róla, hogy csak nézze meg kedves barátom a tankönyveket, ott sincs benne az én megoldásom, én egy zseni vagyok és higyje el, van élet az élveboncolás után! Olyan önfeledt, gyermeki a kacajod. Arra a rémfilmre emlékeztet amiben az őrült doktor levágott fejeket akar árammal feléleszteni és kacag, amikor képesek nyögdécselni valamit…Nem, nem én vagyok őrült, én egy félreértett géniusz vagyok!

Nem, Gyuri bácsi, sajnos másról van szó. Veled gondok vannak. Természetesen én méltányolom, hogy nem röhögsz fel öblös hangon mint Tállai András főtraktoros-döbrögi ha valaki kérdőre von és nem köpsz rá értelmetlen szózuhatagot, amely filléres gúnynak szánt mondatokkal van tele, melyeket régi Ludas Matyikból ollóztak ki szorgos kis habonyműves kezek. Te megadod a tiszteletet a másiknak, csak ugyebár Te géniusz vagy, ők meg a pondrók, akik nem értik a Jövő Század Zenéjét.

Én értékelem ezt. Ön egy úr, Matolcsy György.

Én tudom, hogy Te jót akartál Gyuri bácsi, amikor fellelkesülve gazdaságtudományi olvasmányaidon és lelombozódva a neoliberális politikán, be akartad vezetni a magyar, mutáns keynesizmust.

Azt gondoltad, hogy a EB engedi elszállni a fiskális hiányt, és az így nyert mozgástérrel te gazdasági növekedést indítasz be a benső gazdasági felpörgetésével. Valld be hogy így volt! Azt hitted, meglehetősen botorul, hogy az egykulcsos adóval a társadalomnak visszaadott pénz fogyasztási növekedést indít be, pedig csak a felső középosztály nőtt, nem a fogyasztás.

A közmunkával nagyobb szerencséd lett volna, ha gazdaságunk rendelkezik erős benső piaccal és a közmunkabér nem nyomorúságos peták, hanem elfogadható minimálbér. Sajnos közben a gazdaság újratervezései miatt és a bankokkal való packázás miatt igencsak megingott a külföldi tőke bizalma bennünk és drága kormányod semmit sem tett sem az oktatás fejlesztéséért, sem a tőkét bevonzó innovációkért, fejlesztésekért. Ehelyett élt mint Marci Hevesen, vagy Kósa Debrecenben.

És ha ez még nem lett volna elég a döbbenetes korrupció, a teljesen felesleges presztízs és kommunikációs kiadások rendesen kihúzták a talajt az államháztartás alól. Ehhez hozzájött némi brüsszeli viaskodás is, pl. bírságok felhalmozása, a gőg ára, főnököd intergalaktikus egojának ára. A kapitalista versenytől is igencsak elvette mindenki kedvét, hogy a nyerőszámokat mindig a Közgép húzza.Nyitottunk mi keletre is gőzerővel, de visszacsapták az ajtót a kínai, azeri stb befektetők. Nincs mit felkínálunk, tudod, ez van.

Te Gyuri bácsi pedig bezárkóztál a NER-világba, a párhuzamos dimenzióba, amit a Habony-művek fejleszt és ami instant rózsaszín ködbe burkolja a tudatot.. Lálálá énekli az aki ott ragadt és bőszen békemenetel a háborúért. És gyűjt az éhező oligarchák szemműtétjére. Mestered, (félig) Keynes megjelent előtted és felkínálta a vörös pirulát de Te inkább maradtál Maya fátyla mögött, mert ott biztosabb és melegebb van. Sajnos ez a lehetőség nem adatott meg mindenkinek.

Jót akartál, Gyuri bácsi, nem kétlem, de egy adag szar akadt a kezedbe nem igazgyöngy. Erről mások is tehetnek, ennyi igaz, és az is igaz, hogy képes leszel a hiányt a brüsszeliek 3 százaléka alatt tartani, ha törik, ha szakad. Ha kell eladjuk a Kossuth teret, vagy a májunkat a pénzért. Csak lesz-e értelme??

 Mert mi lesz addigra Gyuri bácsi, amikor már ősmagyar japánnak öltözve fogsz nem-megszorítós karatézni a parlamenti asztalokon, amikor játékbabákat fogsz ringatni, hogy íme, az egykulcsos adó miatt született új nemzedék?

Mi lesz, ha bejön egy államcsőd, szétdobálják majd az értéktelen forintokat az utcán az emberek és te énekeled hogy Singing in the rain egy esernyővel táncot járva? És még AKKOR IS Nemzetgazdasági miniszter leszel, míg az államkincstártól a halál el nem választ?

Mert ez a lehetőség egyáltalán nem távoli és bennünk Nertársakban erős kétségeket ébreszt. Úgy mindennel, de leginkább a Nerrel és a Legfőbb Vezetővel szemben.

Ja és ettől még, hidd el, mi is hinnék a munka-alapú gazdaságban a spekuláció helyett, és elutasítanánk a brüsszeliek megszorítós politikáját, fiskális fétisizmusát, de csak érted, ne az X-dimenzió legyen az alternatíva.

Gyuri, you are not in Kansas anymore.