Nagyon sokan azt hiszik, hogy a demokrácia csupán annyi, mint kiválasztani a legszimpatikusabb pártot a sok közül négy évente, húzni egy ikszet, majd hátradölni. Pedig nem. A demokrácia legfontosabb pillnatai azok, amikor valami ellen, vagy valami melett, esetleg egszerre a kettő, az ember síkra száll, szót emel, érvel és ha kell, cselekszik. Kevés ilyen pillanata volt az elmúlt 22 évben a demokráciánknak: az utólagos következményektől függetlenül, ilyen volt a taxis sztrájk, a határontúliakról szóló népszavazás, 2006 ősze, a négy igenes népszavazás, a Milla tüntetések, a Békemenetek és ilyenek a most zajló diáktüntetések is. Csak míg az előzőek többségükben csupán a négy évenkénti szavazás befolyásolásának céljával születtek meg és főként negatív elemeket tartalmaztak, nem épitettkék a demokratikus kultúrát, a mostani tüntetések azonban igen. 

Ahogy a hétfői tüntetés a szolidaritás és a demokrácia diadala volt, addig a tegnapi a nyugodt, de hangsúlyos; a nem erőszakos, de erős figyelmeztetés; a polgári ellenállás jegyében zajlottak. Bár megjelentek erős kormányellenes jelszavak is, a túlfütőtt agresszió és a direkt pártpolitika mégsem vette át a hatalmat a demonstráció felett.

Sokan azt gondolják, tüntetni nem ér semmit. A véleményünket elmondani nem ér semmit, hiszen nem vonták vissza a keretszámok csökkentését, nem mondott le Hoffmann Rózsa. Nem is, mert ennél sokkal fontosabb dolog történt: megalakult egy politikai közösség, amely a demokráciára, a konszenzusos, mindeki véleményét meghallgató döntéshozatalra, a szolidaritásra, az egymásra való odafigyelésre törekszik. A tüntetések pedig nem ma vagy holnap érik el céljukat, mégis már most sok emberben elültették a kétséget, ha így hagyja a kormány, nem fognak rájuk szavazni 2014-ben.

Bár én is fontosnak tartom az Orbán-kormány leváltását, de ennál ezerszer fontosabbnak tartom azt, ami azután jön majd. Egy a politikai, de nem ideologiai baloldalról érkező rezsimváltás nem elég; valódi demokráciát csak egy olyan fordulat tud hozni, amely után a pártok nem kezelhetik többé úgy az embreket, mint ahogy az elöző 10 év kormányai tették: bábuként a játéktáblán.

Ennek a változásnak pedig a kulcsa nem Orbán leváltásában, hanem a mindenkori civil magyar demokrácia megteremtésében van. Ez ezen a héten nem szilárdult meg, és a jövő héten sem fog, de végre egy lépést tettünk ebbe az irányba és közben nem tettünk kettőt az ellenkezőbe.

"Az egyetem a miénk", "Semmi döntést rólunk, nélkülünk", az egyeztetések folyamatos követelése mind-mind arról szólnak, hogy a diákok önrendelkezést akarnak, bele akarnak szólni a döntésekbe, egyszerűen követelik azokat az állampolgári jogokat, amelyek mindenkit megilletnek. Az eszközök pedig abszlút a klasszikus polgári ellenállás eszközei. Nem a rombolás, hanem a jogkövetelés eszköztárából kerülnek ki.
A mai napon négy középiskolában tüntető diákok egyszerűen ülősztrájkolnak, a hídfoglalók hétfőn elengedték a vilkamost, a Kossuth téren tegnap kordonátlépés után az egyetemisták csititoták azokat akik agresszívabb fellépést akartak, akik be akartak menni a Parlamentbe. Pedig volt öt perc a legeljén, amikor két-háromezer ember nézett farkasszemet 20 rohamrendőrrel a Parlament kapujában. (Itt jegyezzük meg, ha anno Gergényit kitüntették, akkor a mostani parancsnoki irányitást szentté kéne avatni).

Mindeközben pedig világosan rajzolodik ki egy müködő, még ha döcögősen is, de müködő bázisdemokratikus döntéshozatal, ahol senki sem érezheti magát alárendeltnek. Ez pedig azzal a közösségi kohézióval jár együtt, amit az elmúlt napok adtak az ország diákságának. Ez elegendő lehet egy új politikai generáciohóz, ami nem a demokrácia szétverésében, hanem megújitásában; nem a szülöktől tanult pártokráciában, hanem a saját véleményen alapuló civil kontrollban látja a demokráciát. Ezen az úton kell előre menni!

Ui.: Reméljük ezt belátják majd azok a HÖK-ösök is, akik tegnap teljesn érthetetlenül elzárták a Corvinus kapuját a Kossuth térről érkező átfagyott tömeg elől; azok elől, csupán egy hallgatói fórumot szerettek volna tartani, és megbeszélni a hogyan továbbot.

Ui2.: "A Szilágyiból induló, és oda nemsokára visszatérő középiskolások tüntetésre szólítják fel diáktársaikat. Az esemény - terveik szerint - ma délután 16 órakor lesz a Széll Kálmán téren."