Alig telt el tíz nap mióta megtudtuk, hogy a kormány a keretszámok drasztikus csökkentését tervezi. A kezdeti igazolás és védekezés után az érintett diákság és az egyetemi/főiskolai adminisztráció hangos tiltakozása nyomán cáfolni kezdtek, a kiszivárgott tervezetet csak egy tanulmánynak minősítve, végül Orbánék a meghátrálást választották... Látszólag.

Mint tudjuk a december 11-én, három órás az illetékes bizottságban lefolytatott “vita” után elfogadott és összességében 800 milliárd forintos egyenlegjavítást eredményező költségvetést a házszabály megbuherálásával, az ellenzéki pártok érdemi véleményezése nélkül fogadták el.

Szorít az idő: teljesíteni kell a költségvetési hiánycélt hogy a ciklus utolsó harmadában elég nagylelkűek lehessünk a populizmusra és “kézzelfogható eredményekre” éhes, a nemzetközi ütközetekben leharcolt szavazók közösségével. Nem elég, hogy a jó magyar ember bőrét a multik és az istenverte bankok is nyúzzák, vannak a hazának olyan bélférgei akik belüről rágják, élik fel a nemzet őserejét, öröktől való tisztaságát, amit valljunk be jó kezek ápolnak.

A keretszámcsökkentést megideologizáló érveket ismerjük:

Elfogadhatatlan, hogy 30 éves kisapák 10-12 évet töltsenek az egyetemi előadók langymelegében állami pénzeken. Megengedhetetlen, hogy a felsőoktatásba bekerült diákok 40%-a nem szerez képesítést. Rettenet, hogy kommunikáció szakos pályakezdőből annyi van, hogy több mint elég... És ezek még csak a vitára érdemesek voltak.

Hiszen ki ne értene egyet azzal, hogy ebben a túliparosodott, túlnépesedett, leszálló ágban lévő világgazdaságban utolsó nekifutásként versenyezzünk még egyet a kínai termékekkel és bérszínvonallal, minden egyéb másra irányuló törekvés, mint például több tudámányterületen kompetens, kreatív és a jövő kihívásaira adekvát válaszokat adni tudó piacképes munkaerő előállítása – hát ez egyenesen ördögi tévképzet.
Ezek a közvélemény számára jól propagálható és a nemzeti lelkületűeknek örök érvényű dogmák megkerülnek olyan koherens és a szakma által hangoztatott toposzokat amik kimondják: egy strukturálisan jól működő felsőoktatás nem lehet eredményes akkor, ha a köznevelésben nem tartunk fenn magas színvonalat. Ha az óvodák, iskolák középiskolák a személyiségfejlődés legfontosabb szakaszában nem segítenek a kibontakozásban és szimplán gyermekmegőrzőként funkcionálnak, akkor mit is várhatnánk?

A skandináv államokban, de lényegében minden haladó nyugati ország közoktatási rendszereiben az intézményekben eltöltött idő egyharmadát szabadon választott fakultáció, egyéni készségfejlesztés és művészeti- zenei foglalkozások teszik ki. Ezzel szemben az itteni rendszer nem segít a gyerekeknek saját útjuk megtalálásában, ellenben hatalmas tudásanyagot követel, arról nem is beszélve, hogy az idén elfogadott kerettanterv, már erősen ideologizál is.

Az újonnan felállított Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, pedig nyilvánvalóan az eddigi intézkedések betetőzését fogja jelenteni az intézményvezetők “politikailag korrekté” tételével.

Rögök a munkaerő szabad áramlásának ereiben

A tegnapi napon Orbán Viktortól "ádventi ajándékként" újabb megoldást kaphattunk, na nem másra mint az elfogadott költségvetési keretszámok egyszerű megerősítésére és kivitelezésére.

Az utasítás pedig így szól: „olyan előterjesztés készüljön tehát, amiből egyértelműen kiderül, hogy a keretszámokat eltöröljük, és mindenkinek, aki elvégzi a felsőoktatási tanulmányait, és Magyarországon akar elhelyezkedni, annak az állam kifizeti a költségeit”

Ennyit a konkrétumokról, egyéb intelem nem érkezett.

A történet jól beleillik abba a fabulába, amiben a sokat szenvedett magyar nemzet fiait még az ág is húzza. Aki mocskos módon kapitulálni akar, netán csak a lehetőséget szeretné talonban tartani a saját létbiztonsága érdekében az fizessen! Szerződjön a bizonytalannal, üres ígéretekkel, a vezető reményivel. És önként, a jövőbe vetett hittel annullálja az Európai Unió szabadságelvének egyikét.

Pedig az orvos sem akar mást csak egy ITTHON versenyképes bérezést, a tanár is csak azon ábrándozik, hogy egyszer annyit kereshet amiből meg is tud élni, és bárki aki tervez csak azt szeretné, hogy számításait ne húzzák keresztül máról holnapra, azért mert jövőre stadionokat és 30 kilométeres sehova nem vezető vasúti vonalat kellene felújítani százharmincmilliárdokért.

Ha pedig röghözkötés, akkor javasolnám, hogy küldjük haza az orvosi egyetemeinken tömegével tanuló külföldi diákokat, bocsátsuk el a 30 ezer alkalmazottat foglalkoztató idegen nyelven operáló szolgáltató központok idegen alkalmazottjait, hozzuk haza a magyar nagyvállalatok külföldön teljesítő magyar alkalmazottait, aki pedig önként hazajön kapja meg a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét!

Végül pedig kormány üzenete röviden azoknak akik még mindig nem értenék:

Demagógok vagyunk, te pedig rohadj meg, ha nem vagy lojális ahhoz a rendszerhez amiből minden véleménykülönbség és konszenzus kiveszett, ahol csak egységesített, de a vezetőkre nem érvényes igazságok léteznek, amik persze napszaktól függően változhatnak!

Csak Jé

A szerző a Kettős Mérce olvasója, ha te is írnál cikket a Kettős Mércére, küld el a kézíratot a magyarinfo@gmail.com email címre.