A Magyar Nemzet a tényfeltáró újságírás zászlóshajójaként egy cikkében hírül adta, hogy a Hallgatói Hálózat és az Oktatói Hálózat elnevezésű szervezetek mögött nem elég, hogy Soros György, az X Kommunikációs Központ, de még a Hiller-Magyar vonalon mozgó liberális körök is ott állnak. A Hallgatói Hálózat megkülde válaszlevelét a szerkesztőségnek, akik egy újabb és alaposabb tényfeltáró cikkel álltak elő. A helyzet fokozódik.

A Hallgatói Hálózatot befolyásoló köröket egy a szerkesztőséghez eljuttatott belső levéldarabból rekonstruálták. Első kérdésünk a szerkesztőséghez nagyon egyszerű lenne: nem lesz ez egy kicsit sok? Soros és a liberálisok egy lapon említve már minden polgári antiliberális vágyálmát teljesítették. Kár, hogy  az állítások ilyen formában nem igazak, ezt maga a Hallgatói Hálózat is cáfolta. Azért a viccből a fiatalok is értenek, így egy nagyon szellemes írással kedveskedtek a polgári köröknek.

Ha igazak is lennének azonban a Magyar Nemzet cikkiben leírt állítások, akkor sem értjük mi itt a baj. Az oktatási reformkor remek alkalom arra, hogy arról beszéljünk ki is ma Soros György. Sokan tudják, hogy ő a CEU, azaz a Közép-Európai Egyetem üzleti iskolájának egyik alapítója. 1988-ban, a rendszerváltás előtt Soros György alapította meg a mai napig egyedülálló intézményt, ahol amerikai típusú MBA diplomát szerezhetnek az ott tanuló diákok. Kevesebben tudják azt, hogy Soros György nevéhez, de főként pénzéhez köthető az ELTE és az SZTE Amerikanisztika tanszékeinek, az ELTE-MTA Elméleti Nyelvészeti Tanszékének és az ELTE Társadalomtudományi Karának Kulturális Antropológia Tanszékének létrehozása is. Ezek a tanszékek mára már csak foszlányaikban, esetenként más, náluk nagyobb tanszékekbe beolvasztva működnek a forráshiány miatt.

Nem kell Soros Györgyöt imádni, az antikapitalista baloldali ifjúság nem is teszi. Érdemeit azonban el kell ismerni, mert fiataloknak és köztük jobboldali politikusok jelentős hányadának tette elérhetővé a magyarországi továbbtanulás lehetőségét eddig soha nem ismert tudományterületeken. Ez egy elvitathatatlan érdeme és aki ezeken a tanszékeken tanult, az ennek a súlyát megfelelően át is érzi. Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy Orbán Viktor is Soros György pénzén tanult, akkor ugye nem volt büdös a kapitalista burzsoázia, mint tudjuk.

A Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat azonban büszke arra, hogy semmilyen politikai párt vagy politikai párthoz köthető erő támogatását nem élvezi. Ajánlani tudjuk a Magyar Nemzetnek és az egyéb polgári köröknek a Hálózatok által szervezett demonstrációk látogatását. Ezeket az eseményeket rendszeresen megszállják a parlamenti politikusok, hogy elmondhassák, ők is ott voltak. A hallgatók pedig rendszeresen távozásra szólítják fel őket, amennyiben nem magánemberként kívánják a demonstráció felszólalóit meghallgatni. Ennek tudatában nagyon szerencsétlennek tartjuk a Magyar Nemzet próbálkozását

A második cikkben a Magyar Nemzet már némi kutatómunkát is végzett, miután Kóbor Andrea a Klubrádiónak adott interjújában elárult néhány részletet ezekről a titokzatos körökről. A Magyar Nemzet kifogásolhatónak tartja, hogy a hallgatókat bizonyos „közösségszervezők” támogatják. Szeretnénk tájékoztatni a Tisztelt Szerkesztőséget, hogy a közösségszervező, mint egyetemi szak és munkakör tőlünk nyugatra (nem, Azerbajdzsán a másik irányba van) egy jól ismert és alkalmazott gyakorlatot jelent. A közösségépítők megállapítják egy adott közösség igényeit, felmérik annak állapotát és a rendelkezésükre álló eszközökkel projektet terveznek a kitűzött célok elérésének érdekében. Közösségépítőket Magyarországon is divatos alkalmazni, főként nagyobb szervezeteknél, ahol a tagságot nem csak koordinálni, de motiválni is kell. Ilyenkor tréningeket és coachingot (személyreszabott képzést) biztosítanak a szervezetnek.

Különösen elkeserítőnek tartjuk, hogy a Magyar Nemzet kitér arra, hogy a katolikus egyház eljárást indított Saul Alinsky ellen, aki egy radikális-liberális önjelölt közösségszervező volt, mert saját programjának népszerűsítésére szervezett be embereket a katolikus egyházból; illetve, arcpirító kommentárjait is nehéz feledni, amikor a melegek jogaiért próbált kiállni. Számunkra ez, illetve már maga a cikk bevezetője (a Hallgatói Hálózat az Egyesült Államokból kap segítséget) felháborító. A második kérdésünk tehát az lenne, hogy mi is a baj Amerikával? Talán az, hogy Amerikában szabad vallásgyakorlás van, az állam nem avatkozik az egyházak ügyeibe és az egyházalapítás szabad tevékenység. A mormonoktól a homoszexuálisok jogait védő egyházakig minden virág virágzik és Obama elnök Martin Luther King Jr. Bibliájával tette le elnöki esküjét. Mindenkinek van egy álma, a hallgatóknak jelen esetben az a bizonyos 6 pont.

Ami a kommunikációt illeti: mi tudjuk, hogy a polgári oldal nagyon örülne annak, ha beszédhibás és szégyenlős kisiskolások állnának színpadra, teljes tragédiába fullasztva a demonstrációkat. Ez azonban nincs így, mert a megfelelő szakemberek önkéntes alapon biztosítják a hallgatók tréningelését és felkészítését. Sok tanulást azonban nem igényel ez a feladat, mert bármilyen meglepő, kiváló retorikai képességekkel és határozott kiállással megáldott diákok láthatóak a színpadokon, a tévében és a videóüzenetekben. A fiatalok lendülete és kreativitása Orbán Viktor idejében a Parlamentbe vitte a fiatal demokratákat, ma pedig hálózatba tömöríti a változásért tenni vágyó fiatalságot.

A jövőben az ehhez hasonló hibák elkerülésére azt tanácsolnánk a polgári lapoknak és egyéb médiumoknak, hogy tanuljanak egy kicsit az oknyomozásról a valódi oknyomozóktól, ismerkedjenek az általuk kilőni kívánt szervezetek valódi hátterével, esetleg kérdezzék meg azok vezetőit erről és próbáljanak találni egy jobboldali üzletembert, aki legalább annyi pénzt tolt a magyar felsőoktatásba, mint Soros György. Nem kell szeretni, mi sem szeretjük őt, de hálásak attól még lehetünk az esélyért, amit tőle kaptunk és amit a kormányunk éppen elvesz tőlünk.