Tóth Péter a Csongrád-megyei Jobbik elnöke évértékelést tartott 2013. január 31-én, csütörtökön este, ahol elmondta: a Homokhátságon nagyságrendileg 5-10 ezer cigány napszámos dolgozik, ők elveszik a helyiektől a munkalehetőséget. Innen is fogadja gratulációnkat kedves Tóth Péter: magának igazán kár volt megszólalnia, de akkor már eldönthetné mit mond a cigányok nem dolgoznak, vagy elveszik a munkát.

Miről is szól az idénymunka

Az új Orbán-kormány egyik első munkahelyteremtési akciója volt (még 2010 tavaszán) az idénymunkások egyszerűsített foglalkoztatása. Ángyán József, az akkori vidékfejlesztési államtitkár büszkén tartott sajtótájékoztatót egy gyártelepen Alsónémediben, ahol elmondta: a munkáltató már akár sms-ben is bejelentheti az idénymunkásait, nem kell a munkások után járulékot fizetni ha az időjárási viszonyok miatt kimarad egy-két munkanap, jogosultak lesznek a nyugdíjjárulékra és a baleset- és egészségbiztosítási szabályok is egyszerűsödnek.

A programmal később több gond is akadt – a mára már teljesen megszokott kapkodós jogalkotás végtermékeként – súlyos büntetéseket lehetett kiszabni az éjszakába nyúló túlórázásra. A kormány ezenkívűl megkülönböztette az idénymunkák között a mezőgazdasági és idegenforgalmi típusú munkákat azt remélve, hogy  ennek hatására megnő a foglalkoztatottak száma arra az időszakra.

Azonban akkor sem az ötletgazda sem a jogalkotó sem a parlamenti képviselők nem tudhatták, hogy ez az egyszerűsítés nem csak a magyar agrármunkást, hanem a cigányokat is munkához fogja segíteni. Normális ember persze ilyenen nem gondolkozik, mert munkáskéz az munkáskéz; de a Jobbikról tudjuk, hogy ők ebben kulönutasok.

A problémánk pedig

Nem szeretnénk a Magyar Hírlap stílusával parodizálni: ez egészen egyszerűen egy elkeserítő kijelentés volt 2013-ban egy magyar embertől. Mint szintén magyar emberek, a blog szerzői ezért határozottan kifogásolják ezt a fajta megkülönböztetést. Mi köze van az etnikumnak az idénymunkához? Semmi. Úgy gondoljuk, az idénymunka már magában egy kiszolgáltatott helyzetet teremt, hiszen nem tartós keresetről beszélünk, hanem maximum három hónapnyi munkáról. Bertha Szilvia, a Jobbik parlamenti képviselője egy felszólalásában kitért arra is, hogy miért nem kéne a közmunkásokat idénymunkára alkalmazni: az állam és a munkavállaló anyagilag sokkal rosszabbul jár így, mintha a dolgozókat idénymunkára jelentenék be, főleg ha az ilyen egyszerűvé vált időközben.

Akkor most hogy is van ez?

A Jobbik támogatja az idénymunkát, de csak akkor, ha azt nem cigányok végzik. Ilyen kijelentést tenni vétség ma Magyaroszágon, ugyanis csak a társadalmi egyenlőtlenségeket mélyíti, az embereket a faji alapú megkülönböztetésre bíztatja és legitimálja most már a munka világában is ezt a fajta kirekesztést. Hinni szeretnénk, hogy nem csak mi gondoljuk úgy, hogy van út a munkába, nem csak mi hiszünk az integrációs politikában, az oktatásban és a társadalom fejlődőképességében, hanem minden normálisan és reálisan gondolkodó ember.

Elítéljük a Jobbik kirekesztő és szánalmas megnyilvánulását. Munkához mindenkinek joga van, nem csak idénymunkához, de tisztességes megélhetést biztosító rendes álláshoz is. Ezek az emberek jogai, minden ember joga, nincs köztük különbség. A szegedi kistérségekben, az országhatár mentén, a legnagyobb probléma most a Jobbik, akik olyan lelkesen beszélnek arról, hogy a szegény rétegek kiszolgáltatottak és idénymunkára szorulnak, de abból a cigányságot egész egyszerűen kirekesztenék. Ezeknek a szegény embereknek, cigányoknak és magyaroknak egyaránt, nem arra van szükségük, hogy feszültséget gerjesszenek a politikusok köztük, nekik munkára van szükségük.

Nem hisszük, hogy megfogadná de ajánljuk a Jobbiknak, hogy inkább munkahelyeket teremtsenek és ne azon sopánkodjanak, hogy milyen etnikuma van a munkavállalónak. Akkor talán a képviselői fizetésüket is megérdemelnék!