Rosa Parks 100 éve született éppen ma, február 4-én. Ő volt az, akit az amerikai kongresszus a civil mozgalom anyjának nevezett, Martin Luther King Jr. után a legtöbbet hivatkozott amerikai polgárjogi aktivista. A Kettős Mérce minden nap őt ünnepli lélekben, mert hisszük, hogy nélküle mi sem lennénk most itt.

A polgári engedetlenség, a civil aktivizmus és az egyenlőségért folytatott küzdelem lételemévé vált a modern társadalomnak. Jogokat harcolunk ki és védünk meg, nehézsorsú társadalmi csoportokért hallatják különböző hátterű emberek a hangjukat egyként és elhivatottan. Sokan megvetik ezeket az embereket, sokan sajnálkoznak felettük, mások pedig haszontalannak és zavarónak tartják, amit ez a sok bátor ember nap mint nap csinál. Mi a Kettős Mérce blogon nem így gondoljuk és véleményünknek ezen a nagyon fontos évfordulón hangot is adunk. Vagyis a hangerőt feltekerjük.

Boldogok, akik önmagukban békére találnak

Nem az számít, ki melyik oldalra szavaz és ki milyen pártot kedvel igazán. A legfontosabb a társadalom kapcsán az, hogy az embereknek legyenek értékeik és tudják magukat definiálni. Kiforrot, kerek, egész értékrendszerrel a farzsebünkben a világ egészen más színskálában mutatkozik előttünk. Elvitathatatlan érték lehet a család, a haza, a szolidarítás, a béke, a becsület. Tiszteletreméltónak tartjuk, ha valaki képes kiállni és felsorolni az értékeit, melyek szerint él. Szánjuk azokat, akik értékeket hazudnak maguknak és megpróbálnak egy álarc mögé bújva beleszólni az ország ügyeibe vagy véleménytformálnak a médiában. Sajnáljuk azokat, akik nem veszik a fáradtságot ahhoz, hogy önmaguk legyenek, hogy emberek legyenek.

Rosa Parks egy kiváló ember volt, aki kristálytisztán látta hol van a társadalmi elnyomás legvégső határa. Tudta meddig tűrhet és mikor kell az életét kockáztatnia azért, hogy valami más legyen. Nem tudhatta, hogy tömegek fogják őt követni és azt sem tudhatta, voltak-e már elődei és követni fogják-e őt mások, más államokban, más országokban. Rosa Parks cselekedete azért különleges, mert döntését semmi sem befolyásolta, csak a saját belső hangja. 

Mi döntöttünk

Mindenki maga dönti el, mik azok az értékek, amelyek mentén harcolni kíván. Mi már döntöttünk és reméljük a blog bebizonyította, hogy alkalmas ezeknek az értékeknek a közvetítésére a bejegyzéseken keresztül. Nem szeretnénk embereket egymás ellen lázítani, ezért a minősíthetetlen stílusú és kirekesztő kommenteket elítéljük és olvasóinkat inkább arra buzdítjuk, hogy próbálják meg értékeiket megfogalmazni. Arra kérjük olvasóinkat, hogy ha tetszik, amit írunk inkább osszák meg velünk és ismerőseikkel azt, ami fontos és ne bűnösöket keressenek a kommentárjaikban. Rosa Parks sem az őt elnyomókat akarta bitófán látni: Rosa Parks csak egy helyet akart magának a buszon - a társadalomban.

Mi is helyet kívánunk adni az elnyomottaknak és a kirekesztetteknek a társadalomban. Szeretnénk rávilágítani arra, hogy ítéletet mondani emberek felett a legveszélyesebb cselekedet. A társadalom, amiben élünk nem sok különálló emberből, hanem egy egymásba kapaszkodó közösségből áll. Hol gazdasági, hol személyes érdekek mentén, de mindannyian mások kezét fogjuk és ha minket elengednek, akár nagyot is eshetünk. Ha pedig mi engedjük el valaki más kezét, azzal vállaljuk a kockázatot, hogy a másikat nyomorúságba és kilátástalanságba taszítjuk.

A jövőt mi építjük

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne használjuk ki a ma adta lehetőségeket. Minden reggel a cselekvés és a tettvágy az, ami elindít minket a munkába. A blog szerzői közhasznú, karitatív és civil szervezetek aktivistái és munkavállalói, néhányan pedig a bürokrácia berkeiből küzdenek a holnapért. Egy maroknyi csapat kívánja az internetezőknek megmutatni azt, hogy van még remény és ezért nem csak mi, hanem a minket körülvevő lelkes civil társadalom és néhány politikus is képes és akar is tenni. Szeretnénk emlékeztetni ezen a jeles napon az olvasókat arra, hogy Rosa Parks bennünk is él.

Rosa Parks ebben a blogban is megjelenik és az ő személye inspirálja néhány szerzőnket arra, hogy széllel szemben harcoljon. A társadalmi szolidaritás, a közösség empátiája és az innováció visz minket előre azon az úton, amelyen egyetlen közös célunkat kívánjuk elérni: egy egyenlőbb és élhetőbb társadalmat Magyarországon.