Lassan megtanulja mindenki, akinek köze van a felsőoktatáshoz - így vagy úgy-, hogy semmi nem biztos, minden percről percre változik,mondjuk ki bátran a kormányzati szeszélyeitől függ, illetve attól, hogy van e  ideje a miniszterelnöknek arra, hogy a heti munkatervébe valamit megálmodjon.

Kérdés az kinek jó az, hogy sem a felvételizők nem tudják pontosan mire számíthatnak, sem a hallgatók, sőt mi több az oktatók sem tudják lesz e egyetemük, szakuk..stb Egy dolog biztos minden változik.
Fotó: HVG/Stiller Ákos

A kevesebb néha tényleg kevesebb

A Magyar Rektori Konferencia a honlapján közzétette az elmúlt öt év adatait, melyből egyértelműen látszik, hogy folyamatos forráskivonásokkal küzdenek az egyetemek évről évre. A teljes kivonás több, mint 80 milliárd forint, ami az állami támogatások közel 41%-a.  Ezek alapján az adatok alapján elmondható, hogy a kormány által megígért közel 47 milliárd forint is csak a felszín befedésére alkalmas arra már kevésbé, hogy a helyzetet megoldja.

A pénz nagy része ugyanis a PPP-k (állam és magáncégek együttes beruházásai)kiváltására megy majd el. Ez hosszú távon jelenthet csak költségcsökkentést az egyetemeknek és a költségvetésnek egyaránt. Jól lehet a pályázatokhoz elegendő lesz az összeg, de ez a pénz a működési költségekhez nem járul hozzá, noha a cél inkább az lenne, hogy azt sikerüljön megoldani.

Emellett bár bejelentették, hogy Európai Uniós forrásból 1000 milliárd forintot fordítanak a felsőoktatás fejlesztésére, kérdés, hogy ebből az összegből például a budapesti egyetemek is részesülhetnek-e. Az EU GDP-arányos támogatási rendszere miatt ugyanis a budapesti, vagyis a közép-magyarországi régióban lévő intézmények eleve hátránnyal indulnak az ország más területén működő egyetemekkel és főiskolákkal szemben.

Problémák azok vannak

A legnagyobb próbléma mondanunk sem kell az az, hogy kiszámíthatatlan a rendszer így nem lehet hosszú távra tervezni sem az állami támogatások kapcsán, sem a hallgatói fejkóták kapcsán, hiszen azt sem tudják előre mennyi hallgatót vesznek/hetnek fel, hiszen keretszámok nincsenek. Emellett a hallgatói normatíva összege 2006 óta nem változott jelentősen , ugyan 2008-ban emelték, de akkor is csak háromezer forinttal. Ha ez nem lenne az elég, az egyetemek komoly fenntartási problémákkal küzdenek, csőd közeli állapotban vannak. (Már most is szénszünetet tartottak több egyetemen, ezzel is spórolva)

Egyelőre marad tehát a bizonytalanság, az új felsőoktatási finanszírozási rendelet ugyanis még mindig nem készült el, a végleges, elfogadott változat várhatóan csak márciusban kerül a rektorok elé. Reméljük a kormány is előbb utóbb megérti, hogy a helyzet így tarthatatlan és további forrásokat fog juttatni, de az is könnyen lehetséges, hogy így fogja őket “bűntetni” a ki nem állásért, illetve azért mert a hallgatókat támogatja ám reméljük mégis csak az eszükre hallgatnak majd.