Az elmúlt időszakban megszaporodtak Magyarországon a tüntetések és polgári engedetlenségi akciók, ehhez szeretnénk egy kis körültekintést adni, mi a háttere a dolgoknak. Az alábbi anyaggal ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy senki se keveredjen olyan dologba, ami neki, a rendőrségnek, vagy más állampolgároknak ártana.
Tüntetések, akciók, flash mobok
Tüntetés:
A rendőrségen kötelező bejelenteni legkésőbb 72 órával a tüntetés megkezdése előtt a tervezetett rendezvényt. Ennek elmulasztása szabálysértésbe ütközik a rendezőre nézve (gyülekezési joggal visszaélés). A bejelentést írásban kell megtenni a helyi rendőrkapitányságnak címezve . (Budapesten ezt a BRFK-nak kell eljuttatni az ugyelet.brfk@budapest.police.hu e-mail címre, más településeknél itt találhatóak az elérhetőségek: http://www.police.hu/info/portalok.html ). A bejelentésnek tartalmaznia kell a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, útvonalát, a rendezvény célját, napirendjét, a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát, a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét.
Ez alól kivétel, ha egy azonnali reakció miatt következik be a tüntetés, ekkor nem kell betartani a 72 órát. Ebben az esetben meg lehet tenni a bejelentést 72 órán belül vagy a rendezvény megkezdése után, amint lehetőség van rá, megindokolva azt, hogy mire reagál a megmozdulás . Az azonnali reakcó mindig egy bejelentési időn belül felmerült ok miatt következik be.
Van még egy típus ami kivételt képez: a spontán demonstráció. A spontán demonstrációnál nincs szervező, az emberek ténylegesen spontán és azonnal reagálnak egy eseményre. (Ilyen például, ha bejelent valamit a miniszterelnök, ami sok ember nemtetszését váltja ki és ők kimennek a Kossuth térre maguktól. Ebben az esetben a rendezvény nincs szervezve és nincs szervező sem.)
A tüntetés bejelentése után a rendőrség egyeztetésre hívja be a bejelentőt. A rendőrségi egyeztetésen elhangzottakat minden esetben be kell tartani, azon módosítani önkényesen nem lehet, szabálysértésbe ütközik (gyülekezési joggal visszaélés a szervezőre nézve), ilyen pl. a tüntetés útvonalának módosítása, hacsak nem elháríthatatlan külső ok miatt történik.
A tüntetés bejelentőjének (rendezőjének) célszerű végig a rendezvény helyszínén tartózkodnia, ő felel mindenért, ami a tüntetésen történik, ő szólíthatja fel a rendbontókat a távozásra és ő kérheti ezek után a rendőrség segítségét is. Amennyiben nem tud megjelenni, akkor célszerű átadnia egy másik személynek a felelősséget a rendőrséggel egyeztetve, ha nem akarja olyanért vállalni a felelősséget, amire nincs ráhatása. A rendezőnek kötelessége feloszlatni a rendezvényt, ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvéy törvényességét veszélyezteti és ha a rend másképp nem állítható helyre. A rendezvény békés jellegének elvesztése azonnal a rendezvény végét jelenti. A rendezvény résztvevői a rendezvény bejelentésében megjelölt befejezési időpontban kötelesek elhagyni a rendezvény helyszínét. Mindaddig él a rendező felelőssége, amíg a rendezvény végét be nem jelentik a gyülekezők számára.
Amennyiben a rendőrség betiltja valamire hivatkozva a rendezvényt, akkor azt jogi úton lehet támadni és három napon belül bírósághoz kell fordulni, célszerű ügyvédi segítséget kérni. A rendezvényt ebben az esetben nem szabad megtartani, amennyiben mégis megtartásra kerül , akkor az szabálysértésnek minősül (gyülekezési joggal visszaélés).
A gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése pénzbírsággal büntethető.
Egy rendezvény akkor válik oszlathatóvá, ha felfegyverkezve vagy fegyveresen jelennek meg a résztvevők, illetve ha rendbontás történik. Oszlatható továbbá akkor, ha a rendezvény mások jogainak vagy szabadságának sérelmével jár vagy bűncselekményt valósít meg, illetve annak megvalósítására hív fel. Oszlatás során az elsődleges szempont, amit mérlegelnie kell a rendőrségnek, hogy békés-e a demonstráció. Oszlatás esetén, ha valaki nem engedelmeskedik a jogszerű rendőri intézkedésnek, azaz a rendőri felszólításnak, szintén szabálysértést követ el és megvalósítja a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenséget, szintén pénzbírsággal büntethető.
A tüntetéseken a rendezvény résztvevői arcukat nem takarhatják el olyan módon, hogy ne legyenek felismerhetőek, azonosíthatóak. Amennyiben eltakarja ilyen módon valaki az arcát, akkor olyan szabálysértést követ el, ami elzárással is büntethető és rendzavarás szabálysértése alá esik. Szintén ez alá a szabálysértés alá esik, ha a rendezvény résztvevője a rendező utasítását nem tartja be.
A forgalom akadályozása szabálysértésnek minősülhet, a forgalom veszélyeztetése (úttestre csúszós anyag kiöntése pl) már a bűncselekmény kategóriába is beletartozhat , (kivéve ha erre külön engedély van).
A rendezvény után, a rendezvény helyszínét minden esetben vissza kell állítani eredeti állapotába. Ha ez nem történik meg, akkor szemetelésért is kiszabhatnak bírságot például.
Flash mob:
Villámcsődület, gyors utcai performansz, nem bejelentés köteles, nagyon rövid idő alatt lezajló látványos megmozdulás, aminek a végén az emberek szétszélednek, nem együtt, nem tömegesen távoznak.
Sajtótájékoztató:
Nem bejelentés köteles, ha a sajtótájékoztató kellékeként használunk bármilyen eszközt, amit leteszünk az utcára, szintén nem bejelentés köteles.
Egyéb fontos dolgok egy rendezvényen
Nagyon fontos, hogy mindenkinél legyen személyigazolvány és lakcímkártya. Amennyiben valakinél nincs személyigazolvány, abban az esetben egy magát iratokkal igazolni tudó társa igazolhatja. A hatósági személynek joga van mindenkit igazoltatni, ennek megtagadása szintén pénzbírsággal büntethető, a személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegésének szabálysértése alá tartozik.
Érdemes értesíteni az Országos Mentőszolgálatot nagyobb rendezvény megtartása esetén, az ellátás térítésmentes .
Mi az, amit semmiképpen ne tegyünk ?
Ne vigyünk magunkkal szúró, vágó eszközt és egyéb fegyvernek minősülő tárgyat.
Ne inzultáljuk és ne szóljunk be a rendőröknek.
Ne tagadjuk meg a rendőrség igazoltatásra való felszólítását, azonnal adjuk oda az igazoltató rendőrnek a személyigazolványunkat. Ezzel elkerüljük a felesleges konfliktust, és egy felesleges pénzbírsággal járó szabálysértést . Ha megtagadjuk előállíthatóak vagyunk. Igazolhatjuk magunkat személyi igazolvánnyal, útlevéllel, jogosítvánnyal. Ha egyikkel sem rendelkezünk akkor bemondhatjuk adatainkat és más magát ezek valamelyike közül igazolni tudó is igazolhatja személyazonosságunkat (de ez utóbbit a rendőrség nem köteles elfogadni)
Ne álljunk ellen a rendőri intézkedésnek. Aktívan semmiképpen sem, azaz ne kapjunk a rendőr felé, ne emeljük fel a kezünket váll magasságba sem. Ha valami miatt nem akarunk engedelmeskedni (pl. ülősztrájkot folytatunk egy ügyért) ebben az esetben is csak passzívan álljunk ellen, ez azt jelenti, hogy nem mozdulunk. Ezt érdemes elmondani a kiérkező rendőrnek, hogy ő is tudja, hogy békések vagyunk és mire számíthat tőlünk. Amennyiben a rendőr intézkedése jogos, akkor a passzív ellenállás szintén szabálysértésnek számít. Ha nem jogos, akkor természetesen nem. Amennyiben aktívan ellenállunk (amit soha ne tegyünk!!!), az bűncselekménynek is számíthat (hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye).
Ne gátoljunk senkit szabad mozgásában, valahova való ki- és bejutásban mert az bűncselekmény is lehet (személyi szabadság megsértése).
Mihez van joga a rendőrnek ?
Joga van igazoltatni.
Joga van feloszlatni a rendezvényt a fent említettek alapján .
Joga van előállítani, ha szabálysértésen kap minket.
Nincs joga fizikailag megakadályozni minket aktivitásunkban (például ellökni), kivéve indokolt esetben. Joga van felszólítani az aktivitás abbahagyására és joga van előállítani.
Ha előállításra kerül sor, joga van megmotozni ruházatunkat és joga van kényszerítő eszközt alkalmazni (pl. bilincs). Ezek ellen később panasszal lehet élni, aminek jogszerűségét, mértékének szükségességét végső soron a bíróság dönti el.
Ezen kívül még nagyon sok mindenhez van joga (pl könnygáz használata indokolt esetben) (itt megtalálható: 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről)
Mihez van joga a polgárőrnek?
Amennyiben bűncselekményen vagy szabálysértésen tetten ér valakit, akkor joga van felszólítani annak abbahagyására és annak folytatását megakadályozni és amennyiben bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés történik, akkor a rendőrség megérkezéséig visszatartani az elkövetőt.
Mihez van joga a közterületfelügyelőnek?
Joga van igazoltatni. Ezenkívül ugyanolyan jogai vannak, mint a polgárőrnek, azzal a különbséggel, hogy joga van előlállítani. Amennyiben passzívan ellenállunk, akkor viszont meg kell várnia a rendőri intézkedést .
Mihez van joga a biztonsági őrnek?
Joga van eltávolítani bitrokvédelem érdekében a magánterületről az illetőt, csak passzív ellenállással szabad neki ellenállni, ha aktívan ellenállunk újabb szabálysértést követhetünk el, ha például dulakodásra kerül sor könnyen belefuthatunk bűncselekménybe is.
Mik azok a szabálysértések általában, amik elkövetésébe esetlegesen belefuthatunk vagy esetlegesen megpróbálhatnak minket ezekkel elítélni?
Szabálysértési elzárással is büntethető
Rendzavarás
ránk vonatkoztatható része: amennyiben tüntetésen/rendezvényen úgy takarjuk el arcunkat, hogy nem vagyunk azonosíthatóak.
Garázdaság:
Olyan kihívóan közösségellenes magatartás, amely alkalmas arra, hogy másokban megbontránkozást, riadalmat keltsen.
Csak pénzbírsággal vagy közmunkával büntethető szabálysértések:
Becsületsértés:
Csak magánindítvány indításával van helye és akkor valósul meg, ha valaki a másik félre a becsülete csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy ilyen cselekményt követ el.
Gyülekezési joggal visszaélés
Ez a tüntetés résznél kifejtve.
Csendháborítás:
Aki mások nyugalmát megzavaró módon zajt csinál lakott területen, tömegközlekedési eszközön, természetvédelmi területen. Ez abban az eseben fordulhat elő, ha nem bejelentett az akció/rendezvény.
Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával
Aki másokat veszélyeztető módon dob el valamilyen tárgyat, vagy helyez ki egy épületen/építményen.
Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése
A tüntetés résznél kifejtve
Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség
Tüntetés résznél kifejtve
Ha a rendőrség úgy ítéli meg, hogy szabálysértést követünk el, akkor jogában van előállítani minket és azonnal lefolytatni az eljárást.
A fogdán
Jogunk van kérni a rendőröket, hogy értesítsék az ügyvédet és még egy személyt. 5 óra elteltével ennivalót kell adjanak és a dohányzók részére biztosítaniuk kell ennek lehetőségét. Pénzbírságos szabálysértés esetén 8 órát tarthatnak bent a fogdán, amit 4 órával hosszabbíthatnak meg, pl adminisztratív okokra hivatkozva (azaz összesen maximum 12 órán át tarthatnak bent).
Elzárással is büntethető szabálysértés esetén, a rendőrségnek joga van őrizetbe venni az elkövetőt és a bírósági végzés meghozataláig, de legfeljebb 72 órán keresztül őrizetben tartani. A bíróság dönthet ennek 10 nappal történő meghosszabbításáról, amennyibenn a szabálysértési elzárást kiszabó végzés nem emelkedett jogerőre és alappal feltehető, hogy az eljárás alá vont személy szabadlábon újabb, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést követne el.
Mind a 72 órás őrizet, mind annak meghosszabbítása ellen fellebbezésre van lehetőség. A szabálysértési őrizettel szembeni feljelentést a járásbíróság még a tárgyaláson bírálja el.
Kihallgatás
A fogdán kihallgatásra visznek minket, hogy azonnal lefolytathassák az eljárást, itt bármikor jogunk van megtagadni a vallomás tételt, nem vagyunk kötelesek nyilatkozni. Külön-külön az egyes kérdéseknél is megtehetjük ezt. Érdemes nyilatkozni a személyes körülményeinkről, amennyiben diákok vagyunk vagy rossz anyagi körülmények között élünk, mert az enyhítő körülményként beszámítható a bírság kiszabásakor. Jogunk van ahhoz, hogy a kihallgatáskor jelen legyen az ügyvédünk.
A szabálysértések miatt alkalmazható büntetések:
- szabálysértési elzárás
- pénzbírság
- közérdekű munka
A szabélysértések miatt alkalmazható intézkedések
- figyelmeztetés : abban az esetben adnak, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. A figyelmeztetés mellet csak az elkobzás alkalmazható.
- elkobzás: azt a tárgyat lehet elkobozni, amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, vagy amelynek a birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot. Elkobozható az a dolog amelyre a szabálysértést elkövették vagy az amit a szabálysértést követően e dolog elszállítása céljából használtak. Ezek akkor kobozhatóak el ha az elkövető tulajodnai, kivéve ha a tulajdonos a szabálysértés elkövetéséért adta azt vagy tudta, hogy a tárggyal el fognak követni szabálysértést.
Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre.
További intézkedések lehetnek még: járművezetéstől eltiltás (pl. kressz súlyosabb megsértése), kitiltás (pl. sport rendezvényen elkövetett szabálysértés miatt)
Egy szabálysértés mértékének kiszabásánál figyelembe veszik az elkövetést megelőző két évben elkövetett szabálysértéseket is.
Elzárás:
Legrövidebb tartama 1 nap, leghosszabb 60 nap lehet. (Ilyen a rendzavarás és a garázdaság pl.)
Pénzbírság:
Legkisebb összege 5000 forint, legmagasabb összege 150.000 forint, illetve az elzárással is büntethető szabálysértésnek 300.000 forint
Ha nem fizeti be valaki a pénzbírságot és nem is támadja meg jogi úton, akkor azt elzárásra módosítják és 5000 Ft-ként 1 nap elzárás jár.
A pénzbírság kiváltható közérdekű munkával, 5000 forintonként 6 óra közérdekű munka.
A pénzbírságot 30 napon belül kell befizetni a jogerőre emelkedést követően (ha van bírósági tárgyalás, amin határozat is születik, akkor annak a napja számít a jogerőre emelkedésnek, ha nincs akkor amikor kézhez vesszük a hatóságoktól a csekket is tartalmazó határozatot).
Közérdekű munka
Legkisebb mértéke 6 óra, legmagasabb mértéke 180 óra.
Ha nem végzi el valaki és nem is támadja meg jogi úton, akkor azt elzárásra módosítják és 6 óránként 1 nap elzárás jár.
Ha valaki a pénzbírságot közérdekű munkára kívánja váltani, mert pl. nem tudja befizetni a pénzbírságot, akkor a bírság jogerőre emelkedésétől számítva 30. napon jár le a befizetés határideje és ez idő alatt vagy az ezt követő 3 napon belül kell jelentkezni a lakóhelyünk szerinti munkaügyi központban a határozattal.
Halmazati szabálysértés
Ha egy eljárásban több elzárással is bütethető szabálysértés miatt is felelősségre vonnak valakit, akkor az elzárás akár 90 nap is lehet, a pénzbírság pedig a felével emelkedik.
Ha egy eljárásban több nem elzárásos szabálysértés miatt is felelősségre vonnak valakit, akkor a pénzbírság a felével emelkedik.
Ha a szabálysértés elkövetését megelőző 6 hónapban elkövetett már elzárással is büntethető szabálysértést kétszer és az jogerős, akkor legrosszabb esetben 90 nap elzárással büntethető, ha pénzbírsággal sújtható szabálysértést követett el, akkor is 60 nap elzárásra ítélhetik a harmadiknál.
Egyéb fontos dolgok:
A szabálysértési határozat kézhezvételétől számítva 8 napunk van arra, hogy kifogással éljünk , ez esetben nem kell befizetni a bírságot, amíg az eljárás le nem folyik. A kifogásban külön kell kérni a tárgyalás megtartását, mert ha ez elmarad akkor csak abban az esetben lesz tárgyalás, ha bíró ezt szükségesnek ítéli meg.
Ha helyszíni bírságot szabnak ki ránk és azt elismerjük, akkor annál már nincs helye kifogás beadásának.
Ez az írás tájékoztató jellegű és nem tér ki azokra az esetekre ha esetlegesen bűncselekmény megvalósításával gyanúsítanak valakit. Minden esetben érdemes jogvédő szervezetekhez, ügyvédhez fordulni.
A témához kapcsolódó egyéb írások:
http://tasz.hu/gyulekezesi-
http://tasz.hu/gyulekezesi-
Kalocsai Kinga
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.