A múlt héten a légköri szén-dioxid koncentráció átlépte a bűvös 400 ppm-es értéket.  A Greenpeace arra hívja fel a figyelmet, hogy az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy áttérjünk a hatékonyságon és megújulókon alapuló energiarendszerre, ami az egyedüli megoldás az éghajlati katasztrófa elkerülésére.

Az emberiség történelmében a légköri szén-dioxid koncentráció most először lépte át a 400 ppm-es lélektani határt. Utoljára több millió évvel ezelőtt volt hasonló az üvegházhatású gáz koncentráció a Földön. Ekkor teljesen más éghajlati viszonyok uralkodtak, az átlaghőmérséklet 3-4 fokkal magasabb volt, Északi sarkon nem volt jég, a tengerszint pedig 40 méterrel magasabban húzódott. Ha ezek a körülmények visszatérnek, óriási kihívás elé állítják az emberiséget, kérdés többek közt, hogy hogyan fogjuk megtermelni a szükséges élelmiszereket, lesz-e elegendő ivóvíz és milyen kórokozók, járványok terjedhetnek el. Ha belegondolunk, ijesztő, hogy ezek a változások még a mi, vagy gyermekeink életében elkövetkeznek, a század vége előtt.

A légkörben természetesen is előforduló üvegházhatású gázok alakították eddig bolygónk klímáját olyanra, amely kellemes a földi élet szempontjából. Ha nem lennének, mintegy 33 fokkal lenne kevesebb az átlaghőmérséklet. Az emberi tevékenység azonban durván beavatkozott a rendszerbe: a fosszilis energiákra épülő gazdaság veszélyes mennyiségű üvegházhatású gázt pumpál a levegőbe évtizedek óta. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a gázok koncentrációjának és a hőmérséklet megemelkedésének hatására az összetett rendszer felborul, az éghajlatváltozás úgymond „elszabadulhat”. Sokak szerint a 350 ppm-es koncentráció lenne biztonságos a földi élet számára, de az bizonyosnak látszik, hogy a 450 ppm feletti koncentráció már ilyen elszabaduló, akár katasztrofális változást hoz. A két érték között félúton érdemes tehát elgondolkodnunk hová is tart az emberiség.

A 400 ppm lélektani határ, mely az ember a Föld bolygóra gyakorolt soha nem látott, elképesztő hatását szimbolizálja. A bolygó történetéhez képest elképzelhetetlenül rövid 150 év alatt képesek voltunk olyan változást előidézni, amely most a saját túlélésünket veszélyezteti.

Még van visszaút, megoldást jelentene a megújuló energiaforrások elterjesztése és az energiahatékonyság, mely az egyik legnagyobb tartalékunk, különösen Magyarországon. Jó példa, hogy egy átlag magyar lakás fűtéséhez dupla annyi energiát használ fel, mint a szomszédos Ausztriában egy azonos alapterületű otthon.

Az energiaforradalom a fosszilis energiahordozók kimerülése miatt elkerülhetetlen, minél hamarabb látunk hozzá, annál több hasznot hoz (például üzemanyag-költség megtakarítást, egészségesebb környezetet, munkahelyeket, függetlenséget, stb). A 100% megújuló alapú energiarendszer nem álom, hanem politikai akarat és prioritások kérdése. Vajon mi a fontosabb, az emberiség túlélése, vagy egyes érdekcsoportok minél jobb boldogulása, ragaszkodás a már ismert (és ismerten káros) megoldásokhoz?

Az energiapolitika jó irányba terelése a politikusok felelőssége, de érdemes észben tartani, hogy minden egyes ember fogyasztásából adódik össze az egész, ezért mindenki tehet érte, hogy kicsit több esélyünk legyen a katasztrófa elkerülésére.

Szerencsére bőven elég veszélytelen és tiszta energiaforrás áll rendelkezésre és a technológiai lehetőségek is adottak, hogy ezeket felhasználjuk. A 400-as szám egy nagy ÉBRESZTŐ! jel, hogy megvalósítsuk az energiaforradalmat, amíg nem késő.

Jegyzetek:

A Greenpeace Energiaforradalom című elemzése megmutatja, hogyan lehet Magyarországon a fosszilis energiahordozókat 2050-ig 75%-ban kiváltani megújulókkal az energiaellátás folyamatos biztosítása mellett. A számítások szerint ez a szén-dioxid kibocsátás 88%-os csökkenését eredményezné.  

[GRAFIKÁHOZ]

A szén-dioxid koncentráció emelkedésének üteme az, ami példátlan: ha a kibocsátásokat a jelenlegi ütemben folytatjuk, kb. 100 év alatt elérjük az 1000 ppm-es értéket. A normális ütemhez viszonyítva: 10 ppm-es emelkedéshez 1000, vagy annál is több év kellett a földtörténet során.

 Bozsó Brigitta kampányfelelős Greenpeace