Amikor a politika menekült-invázióval riogat minket, érdemes megnézni a számokat – a világ menekültjeinek 80%-a az ún. fejlődő országokban él, a legtöbb embert befogadó államok tízes listáján egy európai ország van és az USA kiszorult onnan. Az Amnesty Magyarország cikke a menekültek világnapján.

Kezdjük azzal, hogy menekültstátuszért folyamodni alapvető emberi jog – akárhogy is próbálják ezt megkérdőjelezni egyes politikusok Ausztráliától Magyarországon át Olaszországig. Ezért is született az 1951-es genfi Menekültügyi Egyezmény és ezért nincs olyan, hogy illegális menedékkérő. A másik, hogy a menekülők nem jókedvűkben, a szimpatikus BKV sofőrök miatt, vagy jó helyen található trafikokért dobják el egész addigi életüket, hanem mert olyan helyeken élnek, ahol nagyon könnyű meghalni – a származási országok top listája nem véletlenül Afganisztán, Szomália, Irak, Szíria, Szudán vagy Kongó. (2012-ben több ember menekült el fegyveres konfliktus elől, mint bármikor az utóbbi 20 évben.)

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb, 2012-es adatai szerint ma 45 millió ember van világszerte, aki otthona elhagyására kényszerült. Ebből 10,5 millió a hivatalos menekült - felük 18 év alatti! - akiknek már jogi védelmet garantált egy ország vagy az UNHCR. 17,7 millióra tehető az úgynevezett belső menekültek száma, akik vérzivataros időkben sem tudnak, vagy akarnak külföldre menni és az országhatáron belül maradva próbálnak túlélni. (Kolumbiában kb. 4 millióan, Szíriában szintén ennyien, Kongói Demokratikus Köztársaságban 2,7 millióan, Maliban majd negyed millióan).

Előfordul, hogy a politika (vagy a sajtó) menekült invázióval ijesztget minket és elviselhetetlen terhekről beszél – pedig az adatokat szemügyre véve azt látjuk, hogy a menekültek ellátásának terhei javarészt a szegény országokra hárulnak. Míg a legtöbb menekült-kérelem valóban a fejlettebb országokba érkezik (USA, Németország, Dél-Afrika), a menekültek 80%-a az ún. fejlődő országokban próbál egyről a kettőre jutni.

Ráadásul a szegényebb államok egyre több terhet cipelnek, hiszen ez az arány 10 éve még 70% volt. Tavaly a legkevésbé fejlett 49 ország adott menedéket 2,4 millió embernek - a menekültek több mint fele olyan országban tartózkodott, ahol az egy főre eső GDP nem érte el az 5000 dollárt (Magyarországon ez 14 ezer USD). Gazdasági kapacitáshoz képest a legtöbb embert Pakisztán, Etiópia, Kenya, Dél-Szudán, Csád fogadja be, az 1000 főre jutó legtöbb menekült pedig Jordániában, Csádban, Libanonban, a Kongói Köztársaságban található. Abszolút értelemben a legnagyobb befogadó állam Pakisztán – 1,6 millió menekült (szinte mind afgán), Irán – 868200 (szinte mind afgán), Németország – 589700, utána jön Kenya, Etiópia, Szíria (!) és Csád. A legtöbb menekültet befogadó államok listáján az első tízben egy európai ország van és az USA is kiszorult onnan!

Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az UNHCR áttelepítési programjában (ahol a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő menekülteknek keresnek magától jelentkező befogadó országot) az USA és Kanada mögött messze-messze lemaradva jön csak két európai (skandináv) ország egy-kétezer befogadottal, akkor leszögezhetjük, hogy gazdasági erejéhez képest kontinensünk nem túl nagy terhet vállal a globális menekült-mozgásból. (Az áttelepítési program az összes otthona elhagyására kényszerülőnek csak 1%-t érinti).

Lehet és kell is aggódni amiatt, hogy egyre több ember kénytelen útra kelni és elhagynia az otthonát – de mielőtt a politikai szólamok hatására ostromlott erődnek éreznénk a helyet, ahol élünk, gondoljuk meg, mennyi teher hárul világszerte azokra az országokra és polgáraikra, akiknek a feneke totálisan kilóg a nadrágból.