„A jövő Győrben épül” –jeligére.

Győrben előkerültek a renszánsz erőd maradványai. Fel lehetne újítani őket csodálatosan. De a városvezetésnek inkább a szokásos mutyipiramis kell, egy mélygarázs, ami alig valamit mutatna meg a vasbeton szerkezetbe nyomorított Dunakapu-bástyából. Kérdéses, nem sérülne-e meg az eltüntetendő műemlék. Mindez nem lényeg, havaj van, kétmilliárd hitelt ide és menjen a munka. Az ellenzék és a civilek hupákolnak, de a polgármester és a város vezetése viasszal tömte meg a fülét...lálálá, nem hallom! Unokáink se fogják látni a török elleni végvár rendszer gyöngyszemét :(

1598 március 28-én éjszaka borús volt az ég. Ez is segítette a győri vár alá érkező keresztény csapatok mozgását. A körülbelül ötezer fős nyugati zsoldosokból (vallon, francia) és magyar huszárokból álló sereget Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezették. A négy éve oszmán kézen lévő várat petárda robbantással és meglepetésszerű rohammal készültek visszavenni, akárcsak egy évvel korábban Tatát. Erre a célra két, egy kisebb és egy nagyobb petárdát készített La Marche. Törökül jól beszélő hajdúknak kellett szóval tartani a várőrséget, amíg a petárdák a helyükre kerülnek. A törökök elbizakodottan vallották, hogy addig nem kerül keresztény kézre Győr amíg a vaskakas nem kezd el kukorékolni, így még a függőhidat is nyitva hagyták, valamint 200 janicsár Budán volt hogy a zsoldját átvegye. A kakas a legenda szerint nem kukorékolt, de egy magyar hajdú igen.

A Fehérvári -kaput sikerült berobbantani. Ez után Vauvecourt, Oberbruck, Lopez, Strasoldo és Eörsi  katonái benyomultak a városba. A szentdombi bástyásánál azonban feltartóztatták őket, a pasa nem adta olcsón a várost. Schwarzenberg ekkora küldöncöt küldött vezértárásához, Pálffyhoz, aki a megbeszéltek szerint a város melletti mezőn várakozott.

Pálffy maga is lóról leszállva indult rohamra hogy példát mutasson huszárjainak. A szentdombi bástyába beszorult törökök felrobbantották lőporos hordóikat, de miután rájuk irányították az ágyukat, megadták magukat. Ezzel a keresztény sereg kezére került Győr vára, a kulcs Bécshez és Alsó-Ausztriához, a végvár rendszer egyik legmodernebb, olasz tervek alapján átépített tagja, amit Szinán nagyvezír 4 évvel azelőtt közel két hónapig ostromolt.

A vár soha többé nem került török kézre, Bécs felé vonulva később hiába ostromolták. Az ezt követő hónapokban Pálffy és Schwarzenberg visszavettek több várat: Gesztes, Csókakő, Veszprém és Palota kerültek a császáriak kezére. A keresztény Európa ünnepelt, Győr-kereszteket állítottak, Schwarzenberg gróf lett és 100 ezer aranyat kapott, de Pálffy csak az ausztriai rendek által felajánlott aranyláncot fogadta el, hisz’ ahogy mondta, a hazájáért harcolt.  

Ennek az ostromnak az emlékét őrzi leginkább a győri Duna-bástya. A mai Dunakapu-teret az 1930-as években hozták létre a maradványok betemetésével, a 18-ik századi pattantyús házak lerombolásával. A győri önkormányzatnak a mélygarázs-építés miatt fel kellett tárnia a teret régészetileg és láss csudát: előkerültek a maradványok, és ezzel felbukkant a reneszánsz vár jelentős része. (Majd nemrég erődítményrészek, földtámasztó falazatának elemei, facölöpök kerültek elő. Ezekről a beruházás koordinátora, Németh Zoltán azt állította, természetesen csak úgy hasból, hogy nem az erődítmény részei.Egyébként ezek a cölöpk már a tevezett garázs kellős közepén vannak...)

Nem csoda, hogy eredetileg senki sem akarta engedélyezni a mélygarázs építését, amely eltüntetné a bemutatható erődítmény-részt és ráépítene a műemlékre, veszélyeztetve azt. (pl. nem engedélyezte a Fejér megyei kormányhivatal) Amellett hogy nincsenek kihasználva a győri mélygarázsok, másutt is meg lehetne építeni a kívánt parkolóházat. A tetejébe a Duna-bástya bemutatására győri civilek (elismert építész professzorok, évtizedes városvédők, szakértők) olcsóbb tervet nyújtottak be, ami a piacteret is visszaadná, és a vár ezen részét is restaurálná. (E sorok írójának a könnyei folynak, ha arra gondol, mi lehetne ott és mi lesz a beton alá temetve…)

A győri polgármester ekkor új tervet indítványozott: egy többszintes mélygarázst a tér egyik felén, és feltárt műemlékek visszatemetését. Csak 200 négyzetmétert mutatnának be a maradványokból, lent a mélygarázsban. Az ellenzék és a civil szervezetek szerint ez hülyeség. A vasbeton-alkotmány amit a romok fölé emelnek károsíthatja azokat, a mélygarázs szükségtelen, és veszélyezteti a műemléket. A beruházás legalább 3 milliárdba kerül, (ebből 2 milliárd hitel!) ennek a feléből értelmes restaurálást lehetne véghezvinni.

De a városvezetés ragaszkodik a tervéhez. Ezért kellett mennie építésznek, képviselőnek, ezért kellett szétverni a KÖH-öt. (Borkai Zsolt győri polgármester nyújtotta be az egri és tatai fideszes polgármesterrel együtt az Örökségvédelmi Hivatalt megszüntető törvényjavaslatot.)

Természetesen mindenki aki szembeszállt a Fidesz terveivel az bajkeverő, hupákoló, a városban idegen baloldali bitang. Támadnak a balos zombik. Bizonyára egy volt KDNP-s képviselő, Herkely Ákos is e baloldali bitang-fertőzés hatására szállt szembe a mélygarázsépítéssel, majd hullott ki pártjából…  Itt Győrben, kérem szépen, épül-szépül minden, tessék sétálni egyet,(??) üzeni kritikusainak a városvezetés.

Győr városa számára kiemelten fontos a lakosság véleménye, nem fontos azonban az Arrabona Városvédő Egyesületé, mert semmilyen szinten nem képviseli a győrieket, nem tükrözi többségük véleményét, az emberek ezért nem akarnak és nem is tudnak azonosulni vele

A polgármester úr a győri emberek képviselője és gondolatolvasója, valamint az Igazság Emanációja. (a levélt itt olvashatod)

A győri fidesz kommunikációja érdekesen ötvözi a „nem is vagy te győri” –retorikát, a bitang, ellenzéki szabotőr- vádaskodásokkal, mindezt egy rikácsoló papagáj stílusában, a logikai és retorikai spárgázást két valószínűtlenség között, Van Damme-ot megszégyenítve….Ilyen szép médiaelőny birtokában ezt könnyű megtenni, lényegében azt és akkor publikálnak a helyi médiában, amit, és amikor akarnak.

Ja és valami fantasztikus tudatolvasó képességük folytán tudni vélik, hogy a győriek nem kérnek a civil szervezetekből és az ellenzéki pártokból, ámde forrón szeretik a helyi Fideszt. Ez biztos nem azon a lakossági fórumon hallhatták ahol nyáron ott voltam és nem akadt egy polgár, aki ne kelt volna ki a mélygarázs építése ellen. Ja, mondjuk a városvezetés ott se volt. Tudatolvasó képesség ugyebár…(Korábban, még 2011-ben a Jobbik javasolta a győriek megszavaztatását a Dunkapu-tér ügyéről, de meglepő módon elsikkadt..)

Ezek után legalábbis irónikus, hogy úgy hírlik a fideszes városvezetés törzshelye a Pálffy-étterem….Pont az ő szellemével mutatják a legkisebb rokonságot. Közben rohamléptekben megy az építkezés, a múlt betemetése, minél előbb legyen kész a mutyiparkoló, a Strabag-Közgép Erődítmény, mely fennen hirdeti a városvezetés dicső gerinctelenségét.

Mindent a mutyiért, a profitért, ha kell, ha nem, minden átgázolva: a Közgépes és narancsos zászlók alatt megjelentek az új ostromlók. Az önkormányzati képviselők azonban ellenzéki oldalon is megszavazták az építkezés folytatását…

(helyesbítés: a polgármester mélygarázs építését forszírozó beadványát egy ellenszavazattal fogadta el a közgyűlés 2013 áprilisában a jobbikos Hofbauer Sándor ellenszavazatával, bár szóban többen tiltakoztak a mélygarázs építés ellen a közgyűlésen is, de az ellenzéki beadvány helyett végül a polgármesterét fogadták el)

bizonyára van az a pénz. Vagy megijjedtek, hogy hazaárulókká lesznek, (baloldali bitangvírus-fertőzés!) akik Győr vesztére törnek, hiszen a mélygarázs-építés a jövő, akinek ilyen nincs a városközpontban az hátulgombolós, miért is nem építünk a Káptalandombra is egyet?

A jövő Győrben épül: a központosított, zsarnoki hatalom, mely szarik a fejünkre, az üzleti érdek, amely nem tisztel se embert, se értéket itt dúl először, és nyomában annyira semmi sem marad, hogy az oszmán hadak vért izzadtak volna a turbánjukba a receptért. Ha csupán pusztítani, és nem hódítani akartak volna.