„Most már hirtelen és mérgesen kapok utána, erőlködöm, kivörösödöm, a nyelvem kilóg, megbotlom, leesem, négykézláb futok utána, be az asztal alá, a dézsa mögé. Beverem a fejem az ajtófélfába, kiszakad a kabátom, a fogamat csikorgatom, és egyszer már meg is kapom a füleit, de ő lihegve, most már hangosan makogva kitépi magát, megharap, és a kamrában elbújik a hasábfák mögé.

Most ott van, és nekem szét kellene szedni az egész halom fát, hogy megtaláljam. De szétszedem, szétszedem én, ha addig élek is, szétszedem és megfogom, és megragadom a füleit, és felkapom a levegőbe, és megforgatom, és a falhoz vágom, és szétloccsantom a fejét, azt az ostoba, makacs, szamár fejét, amivel nem akarja megérteni, hogy csak meg akarom simogatni.”

Karinthy Frigyes: Szeretem az állatot

A „szegények nem értették az ellenzéket” és az „alsóbb osztálybeliek tudatlanságuk miatt jobbra szavaztak” gondolatmeneten alapuló elemzési dömpingben látszólag azon gondolkozik az internet népe, hogyan lehetne végre megértetni az alsóbb osztálybeliekkel, miért rossz az nekik, hogy jobbra szavaztak – függetlenül attól, hogy fogalmunk sincs, valóban oda szavaztak-e. Hiszen rendkívül racionális döntés lett volna a részükről, ha valamelyik nem jobboldali ellenzéki pártra szavaztak volna, gondolja a náluk „nyilvánvalóan” okosabb „értelmiségi” vagy magát annak valló.

De kik is ezek az emberek, akikre megélhetési gondjaik és feltételezett naivitásuk miatt megállás nélkül hivatkoznak, sőt, leginkább hibáztatnak az ellenzék választási veresége kapcsán? Hogy valóban kik ők, nem nagyon érdekel senkit. Mert amikor az alsóbb osztálybelieken és az ő politikai irracionalitásukon szörnyülködik, akkor a magát, ki tudja miért, „baloldalinak” vagy „liberálisnak” tartó ellenzék nem a választási vereségét dolgozza fel, hanem az  érdemtelen szegényekkel, romákkal kapcsolatos előítéleteit mozgósítja a politikai ellenséggyártáshoz.

Kezdjük a cigányozással, ami a „baloldali” és „liberális” ellenzék körében is olyan természetesnek tűnik mint a levegővétel. Amikor a jobbikos ismerősök és a kormányellenes oldalak Facebook tevékenységének köszönhetően párhuzamosan áramlanak felém Orbán Viktor cigány származásáról szóló néha vicceskedő, néha gyűlölködő tartalmak, már nem is különösebben lepődöm meg. Nem kell mélyebb elemzésekbe bonyolódni ezzel kapcsolatban, hiszen a gondalatmenet érthető: a cigányokat utálják, Orbán Viktort is utálják, tehát Orbán Viktor cigány. Bár a cigányozó „baloldali” a magyar politika mélypontja, mégis csak egy marginális jelenség, gondolhatnánk, ha nem borzadnánk el mindennap azon, ahogyan a nem jobboldali ellenzék a választási vereségét igazolni próbálja.

A Fideszfigyelő nevű Facebook oldal például a magánélethez való jogot rendkívül ízléstelenül megsértve egy Fidesz-támogató napszámos képét osztotta meg egy bulvár cikkre hivatkozva, amely arról szól, hogy politikai fanatizmusa miatt a képen szereplő férfi házassága tönkrement és Orbán Viktorról elnevezett fia állami gondozásba került. Az üzenet itt is egyértelmű: itt van ez az Orbánt idealizáló alsóosztálybeli hülye, aki még a fiának is az Orbán Viktor nevet adja, de lám, még arra se képes, hogy gyermekét felnevelje. És a „baloldaliak”, akik ezt a képet megosztják, megjegyzéseket tesznek hozzá, együtt tocsognak a kárörömben, hogy milyen frappáns Facebook tartalmat sikerült faragni ebből a „vicces” történetből.

Hát nem szórakoztató, hogy a kisfiúnak nem csak hogy Orbán Viktor lett a neve, de még állami gondozásba is került? Tökéletes tartalom! Mert hát nézzétek meg, itt ez a „barom”, „ezek” miatt vesztettük el a szavazást. „Ezeket” buszoztatták, csak azért nyerhettek. „Ezek” elhisznek bármit. „Ezek” még a gyereküket se képesek felnevelni. „Ezek” is ugyanolyan cigányok mint Orbán. „Ezeknek” nem kellene, hogy annyit érjen a szavazata mint nekünk, a rendes embereknek. Mennyire is van ettől messze az „Aki szegény, az annyit is ér”? Lázár János szellemi öröksége tragikus hirtelenséggel tör elő a választások előtt még „baloldalinak” vagy „liberálisnak” tűnők körében, és én már tényleg csak abban merek reménykedni, hogy legalább nem kezdik el fideszesnek vélt tizenévesek képeit és elérhetőségét megosztani, ahogy a szegénységről és cigányságról igen hasonlóan gondolkodó szélsőjobboldaliak teszik az oldalaikon.

Mert a fiát állami gondozásba adó napszámos illusztrációjával egy időben eljut hozzám egy közlemény is a Magyar Szociális Fórumtól, csak hogy még inkább kontextusba helyeződjön a „baloldal”, szegénység, etnicitás háromszög. Dudás Anna az „otthontalan, nyomorgó gyerekekkel” kapcsolatban a következőket írja: „Tévedés ne essék: a kormány hazug állításaival szemben Magyarországon mélyszegénységben többségében nem a roma, hanem a magyar lakosság él. Szintén statisztikai adat (http://www.jogiforum.hu/hirek/31534): a létminimum alatt 3,05 millió ember tengődik, ebből mindössze 5 - 600 ezer a roma lakosság száma. A Fidesz mégis kizárólag a roma lakosságot támogatja, úgy a saját alapítványain keresztül, mint kormányrendeletekkel és központi költségvetésből történő támogatásokkal. A többi, 2,5 millió mélyszegénységben élő család kimarad a kormány segítő szándékából. Mert Európa csak a romákra figyel.” Megint Orbán és a cigányok, értjük, és szinte sajnáljuk, hogy nem vagyunk cigány származású kisgyerekek valamilyen szegény kelet-magyarországi faluban, hiszen nem csak Orbán Viktor, hanem egész Európa bőkezű támogatását élvezhetnénk, esetleg az állami gondozás csodálatosan működő rendszerét, ahová a Dudás Anna rasszizmusmentes, szociális érzékenységgel teli nézeteihez hasonló szellemiségben dolgozó szociális munkások a roma gyerekeket küldik tömegesen. „Nyilván” azért, mert nekik ott nagyon jó.

De ha ez nem lenne elég, Bihi Miklós, a Párbeszéd Magyarországért tagja, Vizsoly polgármestere földesúriasan közli, hogy ezentúl márpedig ő nem segíti a helyi szegényeket, mert azok nem rá szavaztak. Segítse „ezeket” a hálátlanokat az, akire szavaztak, ha meg nem segíti, akkor megérdemlik a sorsukat. „Ezért Nekem (nagybetűvel! – a szerző) ebből az jön le, hogy amit Én (nagybetűvel! – a szerző) képviselek az a többségnek nem jó. Ha viszont így van, akkor stratégiát váltok, nincs kölcsön nincs előleg, fizetés a törvényben előírtaknak megfelelően 5-én.” – üzeni a pórnépnek a polgármester. A polgármester, aki természetesnek veszi, hogy egy település – a mégoly érdemtelen szegények által is megválasztott –  vezetőjeként, nem ad alamizsnát, ha nincs érte szavazat. Én pedig reménykedem, hogy a kölcsön és előleg megvonása alatt azt értette, hogy csak a saját – egyébként közpénzből kapott – jövedelméből nem ad a szegényeknek pénzt, és nem a helyi újraelosztást fogja majd többségi pártszimpátia alapján átalakítani.

Érdemes ezeket a megjegyzéseket, tartalmakat, történeteket elolvasni és elgondolkodni rajtuk, mielőtt az alsóbb osztályok irracionális politikai döntéseiről panaszkodunk. Azokéról, akik pontosan tudják, hogy az érdekeik addig fontosak, amíg ér valamit a szavazatuk. Utána a többség halad tovább, kik a földesúri gőg, kik a kilátástalanság Lázár János-i útján.

Kattints ide és íratkozz fel a Kettős Mérce hírlevelére