Dávid Katalin művészettörténész, az MMA tagja és Csoóri Sándor mellett első életműdíjasa „Feljegyzés” címmel eljuttatott Orbán Viktorhoz egy – vélhetően – művészetörténeti elemezést a Szabadság téren épülgető „Mi, kérem, ott sem voltunk”-szoborról. Orbán Viktor, megtörve a hallgatás, semmitmondás és vagdalkozás ritmikus ismétlődését, bőbeszédű levélben válaszolt Dávidnak, melyben kifejtette, hogy miért találja helytállónak a szobor szimbolikáját. Talán jobban tette volna, ha marad a hallgatásnál, mert ennyi ostobaságot régen hordott össze ember a szoborról.

kép forrása: MKKP

Vegyük sorra.

A miniszterelnök azt írja: „Magam például az ártatlan áldozatokat látom az angyalban, és nem valamiféle ártatlan államot. (…) Ártatlan áldozatok százezreinek emléket állítani nemcsak nemcsak helyes dolog, de erkölcsi természetű kötelesség is.” Az áldozatok százezreire történő hivatkozás alapján akár azt is hihetné az olvasó, hogy valójában egy holokauszt-emlékművet akart állítani Orbán, de mint látni fogjuk erről szó sincs.

A szoborterv gyökeres ellentétben áll a miniszterelnöknek a szoborról alkotott képével. A szobor címe – tehát minden bizonnyal majdani felirata – „Magyarország német megszállása 1944. március 19.” A leírás szerint „Gábriel arkangyal, Isten embere, Magyarország szimbóluma.” Magyarországé, és nem az áldozatoké. Sőt, az 'áldozat' szó egyszer sem szerepel a szobortervben vagy a pályázati kiírásban. A szobortervben áll az is, hogy „az egyik, amelyik úgy gondolja, hogy erősebb (...) rátelepszik és lecsap a másik szelídebb, lágyabb vonású alakra, Magyarországot képviselő, megtestesítő Gábriel arkangyal figurájára (...) Hamar elér hozzánk és bekebelezi Magyarországot, hogy megbékjózza [sic!] gúzsbakösse lakosait. ” Ismét: Gábriel arkangyal egyértelműen Magyarországot, nem pedig az ártatlan (zsidó) áldozatok százezreit mintázza.

A szoborterv egyébként ilyenformán teljes összhangban van a pályázati kiírással, mely szerint „Az emlékműnek hűen kell tükröznie Magyarország méltóságának és függetlenségének elvesztését, monumentalitásában ki kell fejeznie a megszállás egész nemzetet sújtó tragédiáját.” Tehát a kiírás szerint az Alaptörvény Nemzeti hitvallásában emlegetett szuverenitás elveszítéséről kell, hogy szóljon a szobor, nem az ártatlan áldozatokról. Ennek a feltételnek felel meg a szobortervben a következő részlet is: „A veszteségre és az elvesztés lehetőségére örök mementóként a kompozízió összképéhez képest egy kicsi, ámde annál fontosabb, középpontban lévő elem: a kézből kiguruló országlma hívja fel a figyelmet.” Ismét: nem többszázezer emberi (szinte kizárólag zsidó és cigány) élet elvesztéséről, hanem a szuverenitás elvesztéséről van szó.

Az Orbán-levél tartalmaz további érdekességeket is, ebből csak néhányra hívnám fel a figyelmet. Először is, nem mindennapi retorikai bravúr, hogy bár Orbán szerint a szobor az ártatlan áldozatok százezreiről szól, nem szerepel a levélben sem a 'holokauszt', sem pedig a 'zsidó' szó. Az egyik bekezdés ráadásul felsorolja az áldozatok néhány kategóriáját, és miközben a hitleri Harmadik Birodalom legfőbb jellemzőjeként a keresztényellenességet jelöli meg, az áldozatok közül is mintha kimaradt volna egy csoport – éppenségel az egyetlen, amely valóban többszázezres tömeget képviselt:

„A művész angyal melletti döntését értékesnek tartom, mert megadja a pusztító gonosz ábrázolásának azt a többletét, amelyet más megoldások nem tudnak nyújtani. A keresztényellenességre gondolok. A korabeli megszálló német birodalom félresöpörte a kétezer éves keresztény erényeket, politikával és hatalommal szembeni keresztény elvárásokat és tanításokat, s ezért az áldozatok – legyenek óhitűek, keresztények vagy hitetlenek – egy keresztényellenes szellemi irányzatot megtestesítő diktatúra áldozatai lettek.”

Érdekes viszont, hogy a miniszterelnök kiemeli, hogy a korabeli magyar politikai vezetés kollaborált a német megszállókkal, és így felelőssé tehető a „százezerszám elveszett életek” (inkább: elvett életek) sorsáért. A végére még jut egy antikommunista vörös farok, és slussz.

A levelet olvasva komolyan felmerül a kérdés: tudja vajon a miniszterelnök, hogy miről szól a pályázati kiírás és a szoborterv, és érti-e ennek fényében, hogy minek szól a hetek óta tartó tüntetés? Vajon tényleg nem emlékszik, hogy minek akart szobrot állítani, vagy csak hülyének tetteti magát, és reménykedik, hogy nem leplezik le?

Kattints ide és íratkozz fel a Kettős Mérce hírlevelére