Tegnap a HVG szivárogtatta ki, majd Kósa Lajos erősítette meg az ATV-n: minden eddigi állításával szemben új választási rendszert tervez a Fidesz Budapesten. A rendszerrel több baj van. Egyrészt alkotmányellenes, másrészt ellentmondásossá teszi a képviselők feladatát, harmadrészt pedig minden eddigi választási rendszernél brutálisabban torzít a Fidesznek.

A rendszer lényege, hogy a polgármesterek ülnek majd be a Fővárosi Közgyűlésbe, illetve a hírek szerint még nem dőlt el, szavazhatnak-e majd a budapestiek a polgármester-jelöltek mellett pártlistára is. Ez a javaslat szembemegy azzal, amit az elmúlt 4 évben a Fidesz mondott. Egyrészt a kormánypárt összeférhetetlenné tette az országgyűlési mandátumot a polgármesteri tiszttel. A döntés mellett többek között azzal az érveltek, hogy az önkormányzati lobbi ne akassza meg a törvényhozást, most pedig Budapesten éppen a Fidesz emeli rendeletalkotó szervvé a budapesti kerületi polgármesterek lobbiját.

Másrészt, a Fidesz arra hivatkozott az országgyűlési választókerületi rendszer újraírásánál, hogy egy korábbi Alkotmánybírósági döntés szerint meg kell szüntetni a választókerületek népességbeli aránytalanságát. Vajon fennáll-e ez a mostani tervezetnél, amikor az első kerületben 24 ezren, míg a XIII. kerületben 118 ezren dönthetnének majd, egyaránt 1-1 mandátumról? Ez az aránytalanság biztosan sérti a szavazategyenlőség elvét és így alkotmányellenes.

És pont ez az aránytalanság az, amit kihasznál a Fidesz. Az idei országgyűlési választásokon Budapesten a Fidesz 39, az MSZP-EPM-DK 37, a Jobbik 12, az LMP 9 százalékot szerzett. Ezzel az eredménnyel a most érvényes régi rendszerben a Fidesz 13 mandátumot, az MSZP-EPM-DK szintén 13-at, a Jobbik 4-et, az LMP 3 mandátumot szerezne. Ha a Fidesz most javasolt új rendszerét nézzük szintén a tavaszi eredmények szerint, kicsit mást kapunk. A Fidesz 17 helyet (Az alábbi kerületekben: 1,2,3,5,6,8,9,11,12,15,16, 17, 18, 20,22,23, polgármesteri helyet és ezzel közgyűlési mandátumot) szerezne, ami a mandátumok 70%-a, míg az Együtt-PM-DK-MSZP 6 helyet (4,7,10, 13, 14, 19, 21 kerületek) és 30 százaléknyi mandátumot, az LMP és a Jobbik pedig be sem kerülne a közgyűlésbe. ( A szöveg frissítve, mivel két Fideszes kerület rossz helyre került, így még durvább az előny)

Ha mégis lenne kompenzáció és a Fidesz megkönyörülne az ellenzéki pártokon, 10 hellyel, és a régi listás rendszerrel számolva, így nézne ki a mandátumarány: Fidesz 21, Együtt-PM-DK-MSZP 10, LMP 1, Jobbik 1.

De nézzük meg a 2010-es választást. Akkor a Fidesz a szavazatok 50 százalékával 17 helyet, az MSZP 29-el 10-et, az LMP 11-el 3-at, a Jobbik pedig 9-cel szintén 3 helyet kapott. Ha elfogadják a Fidesz új javaslatát, akkor 2010-ben a Fidesz 20, az MSZP 3 helyet szerzett volna a közgyűlésben, hiszen ennyi budapesti polgármesteri helyet kaptak, a két kisebb pártnak ez alapján sem jutna hely. Ez azt jelenti, hogy a most javasolt rendszer szerint a Fideszé lett volna 2010-ben a mandátumok 86 százaléka.

Ha mégis lenne kompenzáció a fentiek szerint, így nézne ki a mandátumarány: Fidesz 25, MSZP 6, LMP 1, Jobbik 1.

De hogyan jön létre ez a durva fideszes túlsúly? A rendszerben egy kerület egy választókerületnek felel meg, és a kerületek Fidesznek kedvező népességkülönbsége okozza a torzulást. Budapest 5 legnépesebb kerületében - a 4. a 13., a 11, a 3., és a 14. kerületben - három helyen idén az összefogás ( az összes budapesti 6 nyerésükből) pártjai nyertek az orrszaggyűlési választásokon, leszámítva a harmadik kerületet, ahol csupán 22 szavazattal kaptak ki, (míg a harmadik kerülethez tartozó OEVK-ban egyébként az összefogás nyert), illetve a XI-et, ahol két százalékkal.

Ezzel szemben az 5 legalacsonyabb lakosságszámú kerület mindegyikében, az I., az V. a VI., és a XII.és a XXII. kerületben a Fidesz nyert idén tavasszal. Csak hogy lássuk a különbséget: Míg a Rogán Antal vezette kerületben a Fidesz új rendszere szerint 27 ezer választó döntene egy mandátumról, addig a Tóth József szocialista polgármester által vezetett kerületben 118 ezren döntenének, szintén egy mandátumról. Így egy ötödik kerületi szavazó szavazata körülbelül hatszor annyit érne mint egy tizenharmadik kerületié.

Ebből pedig kiválóan látható: az új rendszerben a baloldali választókerületek többségében több szavazatból, míg a jobboldaliak nagy részében kevesebb szavazatból lenne egy mandátum.

De az aránytalanságon túl van más probléma is a rendszerrel. A szavazópolgárok ugyanis egy szavazattal két mandátumot adnának a választott képviselőknek, méghozzá két olyan mandátumot, amiknek az érdekei ellentétesek lehetnek. Egyrészt, egy a kerület érdekeinek képviseletére feljogosító mandátumot, másrészt pedig egy, a főváros érdekeinek képviseletére feljogosító mandátumot. Mi történik akkor, amikor a kerületnek van vitás ügye a fővárossal? Melyik mandátumát kell figyelembe vennie a képviselőnek? Hogy dönti el, mire szavaztak a választópolgárok?

A fentiekből látható, hogy ha a Fidesz meghozza ezt a törvényt, és átmegy a parlamenten, akkor az Alkotmánybíróságnak mindenképpen meg kell semmisítenie azt, méghozzá korábbi, a mandátum fogalmáról, és a választókerületi aránytalanságról szóló döntései szerint. Ha viszont ez nem így történik, akkor Budapesten egy olyan rendszer jön létre, ahol reális, hogy a Fidesz egy döntetlennél is közel kétharmados többséget szerez.

Az adatok forrása: valasztas.hu

Kattints ide és íratkozz fel a Kettős Mérce hírlevelére