A fővárosi közgyűlési képviselők Fidesz által módosított választási szabályai alkotmányellenesek és értelmetlenek. Nem biztosítják a választójog egyenlőségét, ugyanakkor politikailag kivégzik a fővárosi képviseletet. Az ellenzék áprilisban lenyelte az országgyűlési választásokra megalkotott tisztességtelen szabályokat, mert nem tehette meg, hogy nem indul el rajtuk. Most viszont van megoldás. Van mód úgy részt venni az önkormányzati választásokon, hogy a közgyűlést mégis bojkottálják. És ha így lehet, akkor másként nem is szabad. Mert valahogy közvetíteni kell a választóknak, hogy illegitim rendszerben kényszerítő erejű indok híján demokrata nem hajlandó részt venni.

Az önkormányzati választásokkal kapcsolatos új szabályok problémája ismert. Mivel a fővárosi közgyűlésbe 23 polgármester, a főpolgármester és kompenzációs listáról kilenc vesztes polgármester-jelölt jut majd be, a szabályozás nem biztosítja az egyenlőséget, pedig azt megköveteli az Alaptörvény. Egyenlőtlen azért a rendszer, mert az egyes kerületek választóinak száma radikálisan eltér, és a módosító indítvány alapján bevezetett kettős többség elve sem korrigálja a hibákat: hiába kell a kerületek lakosainak többségét reprezentálnia egy közgyűlési döntésnek, ha a kisebbséget képviselők szavazata is kell a döntésekhez - a kisebbség így is megbéníthatja a többségi akaratot. Ráadásul az egyenlőtlen választások esetén a többséget reprezentálók személye nem ugyanaz, mint egy egyenlő rendszerben (pl. egyenlő rendszerben bizonyos kerületekből több mandátumnak kellene képviseletet kapnia), így a többség összetétele akkor sem demokratikus, ha a döntéshozatal már az lenne. A rendszer amellett, hogy alkotmányellenes, megöli a fővárost is, mert melyik polgármestert fogja érdekelni a főváros sora, ha ő a kerületi polgárok érdekeinek képviseletére kapott felhatalmazást, a közgyűlési munkájáért meg pénzt sem kap, mert azt tiltja a törvény?

Azt, hogy a szabályozás sérti az egyenlőtlenséget, Gulyás Gergely is elismeri, hiszen a törvényjavaslathoz benyújtott és elfogadott módosító indítványa szerint a kompenzációs listán a szavazatokat a kerületek népességszáma szerint súlyozott töredékszavazatokkal kelleni számításba venni. Az indokolásban pedig leírja, hogy erre azért van szükség, mert a kerületek között történelmileg kialakult különbségeket ellensúlyozni kell. Remek, csak az a baj, hogy a 23 polgármesteri mandátum esetén ezt nem teszik meg, vagyis a testület 33 tagjából 23 esetében (ez közel 70%) a közgyűlési helyeket egyenlőtlen választási rendszerben osztják el. Hogy ez miért nem zavarja a képviselő urat, rejtély.

Hogyan reagáljon egy ilyen helyzetre az ellenzék, amely illegitimnek tartja a rendszert? Az egyik elméleti lehetőség a teljes bojkott. Ezzel azonban lemond az összes megszerezhető kerületi polgármesteri és képviselői helyről is. Túl nagy árnak tűnik az egyébként is kiherélt hatáskörű fővárosi közgyűlés illegitim volta miatt. A másik lehetőség, hogy úgy tesz, mintha nem lenne itt semmi gond, vagyis azt mondja, hogy az még rosszabb lenne, ha nem indulna egyáltalán és ezzel átadná a helyi önkormányzati pozíciókat a Fidesznek és a Jobbiknak (meg a többieknek, akik még elindulnak). Ezzel azonban azt közvetíti, hogy a Fidesz alkothat bármilyen borzalmas választási rendszert, azon részt vesz az ellenzék. Ez nem jó üzenet.

A megoldás pofonegyszerűnek tűnik. El kell indulni a választásokon, de nem szabad állítani kompenzációs listát, és jelezni kell, hogy az illegitim közgyűlés munkájában a nyertes ellenzéki polgármesterek nem vesznek részt. Az úgyis működésképtelen lesz, viselje azért a felelősséget az, aki ezt kitalálta, meg aki részvételével működteti és legitimálja. Ebben a megoldásban a kerületi választásokon nem marad ki az ellenzék, de egyértelműen üzeni: alkotmányellenes és értelmetlen elven létrejött helyi közhatalom működésében nem hajlandó részt venni.

Navra László