Gary Robbins az USA delegált küldöttje az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet mellett Magyarország ügyében szólalt fel a szervezet tegnapi közgyűlésén Bécsben. Nyilatkozatában tételesen felsorolja, milyen módon próbálta meg a magyar kormány az utóbbi hetekben a Norvég Civil Alap ügyén és az origo-ügyön keresztül befolyásolni a magyar civil társadalom működését. A felszólalás után az amerikai külügy honlapján közzétett nyilatkozat azt jelzi, az amerikai fél magasabb szintre, az EBESZ elé teszi át a diplomáciai nyomásgyakorlást, mivel közvetlenül a magyar külügynek küldött jelzéseket már nem tart elégségesnek.

Az EBESZ központja a bécsi Hofburgban (Wikipedia)

A nyilatkozat Robbinsnak az általános EBESZ közgyűlésen elmondott felszólalásának tartalmi átirata. A szöveg kiemeli, hogy a magyar kormán újraválasztása után, júniusiban, hirtelen inditott KEHI-vizsgálatok különböző magyar emberi jogi civil szervezetek (többek között a TASZ, a Tranparency International) ellen, komoly aggodalomra adnak okot. Az amerikai küldött röviden megemlíti az origo-ügyet is:

Ugyanakkor a magyar médiában dolgozók arról számolnak be, öncenzúrára kényszeríti őket az, hogy a kormánnyal szemben kritikus cikkek megtorlást válthatnak ki. Példaként említve: júnus 9.-én egy vezető független hírportál főszerkesztőjét eltávolították, nem sokkal azután hogy cikkeket jelentetett meg a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének kirívó költekezésével kapcsolatban. A Miniszterelnöki Hivatal képviselője (sic!) ezek után visszafizette a kérdéses összeget. Noha a portál tulajdonosai az állították, hogy a szerkesztő elküldése egy hosszabb idő óta napirenden lévő újjászervezés része, a szerkesztők és újságírók közül számosan léptek ki tiltakozásuk jeléül, jelezve, hogy a kirúgás politikai nyomásra történt.

Robbins ezen kívül még a már elfogadott reklámadóról is beszélt, megemlítve az ezek elleni egységes tiltakozást Magyarországon (pl. elsötétítés), és kifejezte egyetértését Dunja Mijatovićcsal az EBESZ médiaszabadság-biztosával abban, hogy a törvény elfogadása mindenféle előzetes tervezés és egyeztetés híján történt.

Nyilatkozata végén az amerikai küldött a társadalommal és az érdekeltekkel történő párbeszédre és "kölcsönösen elfogadható megállapodás kidolgozására" szólította föl a magyar kormányt, hozzátéve, mindennek annak érdekében kell megtörténnie, hogy:

Magyarország továbbra is eleget tegyen a gyülekezés és a szólás, egyben a média szabadságára EBESZ-tagállamként vállalt kötelezettségeinek.

Az mindenképpen feltűnő, hogy miközben az amerikai küldött beszámolt az origo-ügyről, eközben egy szót sem ejtett arról, hogy a főszerkesztőt tulajdonképpen egy nemzetközi multicég távolította el, határozott kormánykérésre. Ez nyilván abból fakadhat, hogy az USA - miközben valamiféle nyomást kíván gyakorolni a magyar kormányra - a Deutsche Telekommal, és többségi tulajdonosával, a német állammal nem kívánt ujjat húzni. Így nyilatkozata a botrány pontos körülményeit egyfajta balladai homályba burkolja.

A nyilatkozat a diplomáciában különösen erős hangot üt meg, maga a tény pedig, hogy a State Department aggodalmai tolmácsolására ezúttal már nem közvetlenül a magyar külügynek küldött levélben, hanem az EBESZ általános közgyűlése előtt kerít sort, mindenképpen komolyabb nyomásgyakorlási kísérletnek számít. Robbins ugyanitt hivatkozik Dunja Mijatović médiaszabdságért felelőd EBESZ biztos június 19.-i általános jelentésére, amelyben nagy vonalakban már említi a magyar média és a Norvég Alap ügyeit. Ezek kombinációja tehát úgy tűnik komoly szóbeli lépésre kényszerítette mind a bécsi székhelyű nemzetközi szervezetet, mind pedig az amerikai külügyet. A magyar kötelezettségvállalásokra tett jelzés még az utóbbi évekhez mérten is szokatlanul erősnek számít, kérdés azonban, milyen tényleges következményekkel járhat ez Magyarországra és a magyar kormányra nézve.

Kattints ide és iratkozz fel a Kettős Mérce hírlevelére