Az atomenergia és a megújulók között nemcsak munkahelyteremtés és fenntarthatóság szempontjából drámai a különbség, hanem a korrupció szempontjából is. A megújulókra épülő, fenntartható rendszer ugyanis nem üzemeltethető úgy, hogy egy-két állami monopólium kontrollálja az energiára költött pénzünket. Még Magyarországon sem. Vagy-vagy. Minden bizonnyal ez az egyik fő oka annak, hogy az EU-ban valószínűleg Magyarországon terjednek a leglassabban a megújulók, és ez az oka annak, hogy a kormány nem sajnálja a pénzt, a józan észt, de még a szabadságharcos imidzsét sem, és a Roszatommal akar atomerőművet építtetni.
fotó: Greenpeace
Az mindig érdekes jelenség, amikor egyre távolodik egymástól a valóság és a valóságról alkotott képünk. Az atomenergiának Fukusima előtt sem volt már sok esélye a gyorsan fejlődő megújulókkal szemben, azóta pedig egyértelmű: sokkal, sokkal drágább náluk – minden értelemben. Életben lehet tartani bőkezű állami támogatással, a versenytársait hátráltató szabályozással, de esélye körülbelül annyi, mint a gőzgépeknek volt a huszadik század közepén. Nem sok.
Valamiért Magyarországon ez most mégsem ilyen egyértelmű. Pedig a fizika és a gazdaság törvényei itt is ugyanazok. A kérdés csak az, hogy most, vagy pár év múlva jutnak érvényre.
Ez jó hír mindazoknak, akik nem akarnak egy új Fukusima lehetőségével együtt élni, és nem akarnak még többet fizetni a villamos energiáért.
Az atomenergia lényegében a kezdetektől, az ötvenes évektől kezdve változatlan, hatékonysága nem sokat fejlődött. A szigorodó biztonsági előírások ellenére átlagosan 20 évente bekövetkező, korábban lehetetlennek tartott katasztrófák, valamint a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének megoldatlansága miatt a költségei folyamatosan nőnek. A megújulóknak ezzel szemben gyorsan nő a hatékonyságuk, az általuk termelt energia ára pedig csökken. Ma már egy átlagos napelem olcsóbban termel egy új építésű atomerőműnél,de nem érdemes ezeket az adatokat megjegyezni: a megújulók előnye hétről hétre nő.
Ezek tények.
Az ideális zöld energiarendszer, ami a hatékonyság növelésén és a rugalmas, decentralizált megújulókon alapul, úgy lenne gazdaságos, hogy közben nagyon sok munkahelyet teremt. Jelentős részben pont annak a több, mint egymilliós, képzetlen tömegnek, akinek a rendszerváltás óta nincs munkája.
Igen fontos.
Nyilvánvaló, hogy az egy darab új paksi erőmű megépítésének munkahelyteremtő ereje, még ha nagyon sokáig húzzák is, ezzel össze sem vethető.
Adódik a kérdés: akkor miért nem dübörögnek nálunk, és a világon mindenütt a megújulók?
A válasz nagyon izgalmas. Egyrészt a világon sokfelé igenis dübörögnek. Az újonnan rendszerbe állt erőművek nagy többsége megújuló, a magántőke elsöprő többsége ezekbe az energiafajtákba kerül befektetésre, és így tovább. Ahhoz képest, hogy milyen iszonyatos méretű és sokrétű helyzeti előnye van a centralizált, szén- és atomenergiára épülő rendszernek, döbbenetes gyorsasággal omlik össze.
Fukusima után nem állítottak le minden atomerőmű-beruházást - jellemzően a nukleáris energia ott őrzi többé-kevésbé pozícióját, ahol a mindenkori hatalommal jobban össze tudott fonódni.
Ez a magyarázat arra is, hogy miért nem látszik nálunk a világszerte kibontakozó energiaforradalom.
A jelenlegi rendszer ugyanis erősen centralizált, vagyis az energiára elköltött (egyre nagyobb mennyiségű) pénzünk egy, a mindenkori hatalom által kontrollált, kívülről jó esetben is csak minimális mértékben ellenőrizhető ponton megy át. Ez az MVM, többek között a Paksi Atomerőmű Zrt tulajdonosa. És mindent megtesz azért, hogy az aranytojást tojó tyúkját ne szorítsák meg a megújulók: ma már alig van falusi zsákbafutás és valamire való nagykoncert, amit ne az MVM mutatna be, propaganda-kamionjuk a legtöbb fesztiválon ott van, és jóindulatát (hirdetési pénzeinek elvesztését) nagyon kevés médium meri kockáztatni.Ennyi pénzt ennyi okos ember nem költ el hiába: a fukusimai katasztrófáról a magyarok sokkal ártalmatlanabb, jelentéktelenebb képet kapnak a külföldi olvasókhoz képest, és az atomenergiáról, a megújulókról Európában közmegegyezésesnek számító tapasztalati tények itt sötétzöld hippidumának tűnnek.
Nézzük meg, mi történne, ha hazánk energiarendszere elindulna abba az irányba, amelybe a számos nyugat-európai ország alakítja. (Meg egyébként csomó, kevésbé korrupt és okosabb fejlődő ország is.)
A hatékonyságnövelés következtében kevesebb energiát fogyasztanánk. És bár - elsősorban az átalakítás első éveiben- kilowattonként többet fizetnénk, az alacsonyabb fogyasztás miatt a számlák nem nőnének az egekbe. A felhasznált energia forrása is nagyot változna, hiszen ennek a rendszernek a lényege a jelenleginél többféle forrásra támaszkodás, a helyi sajátosságok kihasználása. Tehát fizetnénk egy kicsit az önkormányzati biomassza erőműnek, ami a falu, város szerves hulladékaiból állít elő energiát, fizetnénk annak a vállalkozónak, aki pár hektáron állított fel nap vagy szélerőművet, és valószínűleg fizetnénk továbbra is a nagy központi földgázerőműnek. A saját háztetőnkre szerelt napelemek után az ég világon senkinek nem fizetnénk. Aki többet fogyaszt, mint amennyit termel, annak az állam fizet a rendszerbe táplált fölösleg után.
Kevesebb ismerősünk keresne munkát, a most segélyre, közmunkára szoruló emberek jelentős része értékteremtő, hasznos megélhetést találna.
A két rendszer között nemcsak munkahelyteremtés és fenntarthatóság szempontjából drámai a különbség, hanem a korrupció szempontjából is. A megújulókra épülő, fenntartható rendszer ugyanis nem üzemeltethető úgy, hogy egy-két állami monopólium kontrollálja az energiára költött pénzünket. Még Magyarországon sem.
Vagy-vagy.
Minden bizonnyal ez az egyik fő oka annak, hogy az EU-ban valószínűleg Magyarországon terjednek a leglassabban a megújulók, és ez az oka annak, hogy a kormány nem sajnálja a pénzt, a józan észt, de még a szabadságharcos imidzsét sem, és a Roszatommal akar atomerőművet építtetni. Pontosan előre nem látható mértékben, de konzervatív becslések szerint fejenként valahol fél és egymillió forint közötti összeggel eladósítva minket.
Jó hírt ígértünk a cikk elején. Bár a valóság és racionalitások tagadása elég egy ilyen szerződés aláírásához, egy atomerőmű felépítésének pár évtizedes projektjéhez nem. Az EU-nak ugyanis nem sok ponton van beleszólása a dologba, de egy igen lényegesben igen: a verseny befolyásolása, bújtatott állami támogatás nélkül ez az őrület nem valósítható meg, amivel kapcsolatban pedig az Uniónak komoly jogosítványai vannak.
Plusz motivációt jelentenek az elmúlt hetek kelet-európai történései: Putyin többször és világosan kinyilvánította, hogy az energiaforrásokkal nem habozik zsarolni Európát.
Tehát, a moszkvai atomvonat még nem ment el. Vagy még nem érkezett meg.
De ha el is kezdik az építkezést, a befejezése akkor is teljességgel valószínűtlen. Az atomerőművek felépülése világszerte jóval lassabban és drágábban megy a tervezettnél, és mivel nálunk ez minden nagyobb állami beruházásnál eleve így van, a brutális csúszásra bizton lehet számítani. Márpedig ma még lehet úgy csinálni, mint ha megérné egy új atomerőművet építeni a megújulók terjeszkedése mellett, de azok olyan gyorsan fejlődnek, hogy ez a drága és irracionális hazugság minden évvel tarthatatlanabbá válik majd. Európa sok országában (Ausztria, Németország, Olaszország, Bulgária, Csehország), buktatta meg a nukleáris ipar terveit a lakossági ellenállás, és a hazai közöny sem tarthat örökké, hiszen előbb-utóbb minden háztartásban láthatóak lesznek a számlákban az atomerőmű költségei, amit nem nehéz összevetni az olcsóbb megújulós árakkal.
A legrosszabb, ami történhet, hogy Magyarországon is áll egy félig elkészült atomerőmű, és a megújulós rendszer a szomszédos országoknál pár évvel később épül ki.
Azonban ez is az ostobaság túl drága emlékműve lenne ahhoz, hogy tétlenül hagyjuk.
Vay Márton, Greenpeace
Kattints ide és iratkozz fel a Kettős Mérce hírlevelére
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.