Nemrég jelent meg egy táblázat, mely a különböző szakmák átlagbéreit veszi sorba. Ennek alapján, Magyarországon 2013-ban a 17. legjobban fizetett szakma, valamivel több, mint 600 ezer forint bruttó átlagfizetéssel, az érdekvédelmi vezetőé.
(Fotó: Flickr/xpgomes12)
Olcsó demagógiának tűnhet az a Facebookos javaslatom, miszerint maximalizáljuk a szakszervezeti vezetők, tisztségviselők béreit. Mire is gondoltam? Az adott nemzetgazdasági ágazatban, szakmában tevékenykedő szakszervezeti vezetők fizetése maximum a kétszerese legyen az ágazatban adott átlagbéreknek.
Természetesen vannak vélemények, miszerint egy szakszervezetis is kapjon annyit, mint a középvezető (ez olykor 2,5-3 szorosa az átlagbérnek) vagy, hogy ha túl alacsony lenne a fizetési plafon, akkor korrumpálni lehetne a szakszervezeti vezetőket. Szerintem mindenki tud mondani az elmúlt 25 év során olyan történetet, melyben egy adott ágazat vagy vállalat szakszervezetise „égette meg” magát. Pedig nem most lett 2010 után az egyik legjobban fizetett szakma az érdekvédelmi vezetőé.
Szolidaritás
A javaslat önmagában több üzenetet is hordozna: az egyik a szakszervezeti eszme, a szolidaritás. Ne keresse egyetlen vállalati érdekvédelmi vezető se hatszorosát az adott vállalat dolgozói átlagbérénél.
Főként, hogy a munkabér a létminimumot alig, vagy el sem éri, míg eközben az az ember, aki éppen arra hivatott, hogy társának jobb munkafeltételeket tárgyaljon le, harcoljon ki, ennek hatszorosát viszi haza.
Hitelesség
Hasonlóan a szolidaritáshoz, azt gondolom, nem mondható hitelesnek egy olyan szakszervezeti vezető, aki másfél millió forintos bruttó fizetéssel rendelkezik, miközben a vállalat dolgozóinak átlagbére 250 ezer forint.
Motiváció
A másik érv a plafon mellett az, hogy a szakszervezeti vezető így maga is motiválva lenne, hogy még jobban, még elszántabban tevékenykedjen a béremelésért, hiszen az az ő béreinek az emelését is maga után vonja.
Arról nem beszélve, hogy sztrájk esetén, több vállalatnál bevett szokás, hogy a sztrájkot szervező szakszervezeti tisztségviselőnek nem jár bér, azokra a napokra, amikor tart a sztrájk. Vagyis aligha motivált sztrájk szervezésére az illető érdekvédő. Ezt támasztják alá a magyar sztrájkszervezési szokások alacsony mutatói is. Itthon túlzottan is eltolódott a szakszervezet funkciója a munkabéke fenntartására. Amelyhez a kulcs: egy jól megbecsült (anyagilag és erkölcsileg) a vállalati munkaszervezeti struktúrában viszonylag magasan tartott érdekvédelmi vezető és társai.
Tisztesség, meggyőződés
De az egész plafon arra is szolgálna, hogy a megélhetési szakszervezeti életpályákat, a családi vállalkozásként űzött érdekvédelmi tevékenységet és a karrierista technokratákat elűzze onnét, ahol semmi keresnivalójuk nincs.
Szolidáris bérpolitika
Ha sikerült az érdekvédők fizetési plafonját megvalósítani, akkor jöhet a többi szakma fizetési plafonja, hiszen az elmúlt 25 évben növekvő bérolló csökkentését így is el lehet érni.
Ferencz Norbert
a szerző a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozatának elnöke
Kattints ide és iratkozz fel a Kettős Mérce hírlevelére
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.