2012-ben az USA két állama, Washington és Colorado népszavazás útján úgy döntött, hogy legálissá teszi a kannabisz rekreációs célú fogyasztását, termesztését és forgalmazását a 21 éven felüliek számára. Szigorúan szabályozott piacot hoztak létre, ahol minden növényt termesztéstől az eladásig vonalkód segítségével követnek nyomon. Azt, hogy a legalizáció gazdasági szempontból sikertörténet, kevesen vonják kétségbe: a becslések szerint Coloradóban 98 millió dolláros adóbevételt hoz a fű csak ebben az évben, ezen kívül több tízmillió dollárt spórol meg a büntető-igazságszolgáltatás számára. Coloradóban az adók 40%-át iskolaépítésre fogják fordítani, Washingtonban jelentős részét visszaforgatják prevencióba és kezelésbe. De vajon mi a helyzet az egészségügyi és bűnügyi aggodalmakkal? Vegyünk sorra közülük néhányat!

1. A fűlegalizáció hatására több tinédzser fog szívni

Az ellenzők gyakori érve volt, hogy a fű legalizációja miatt majd egekbe szökik a marihuána-fogyasztás a tinédzserek körében. A legalizáció-pártiak válaszul rámutattak, hogy valójában csak a 21 éven felüli felnőtteknek lesz legális a kannabisz vásárlás, a feketepiac csökkentésén keresztül pedig a legalizáció valójában kevésbé elérhetővé teszi a füvet a tinik számára, mint korábban. Egyes kutatások szerint az amerikai tinik könnyebben hozzáfértek illegális marihuánához, mint legális dohánytermékekhez.

Az ellenzők szerint azonban a legalizációnak önmagában olyan üzenete van a fiatalok számára, hogy a fű fogyasztása remek időtöltés, és ezáltal többen fogják kipróbálni. Nos, Coloradóban a legalizációs népszavazás óta eltelt hónapok nem támasztották alá az ellenzők félelmeit. A legutóbbi statisztikai adatok szerint bármilyen üzenetet is küldött a fiataloknak a legalizáció, az nem járt a fűfogyasztás növekedésével – sőt, a füvet kipróbáló és rendszeresen fogyasztó tinédzserek aránya egyenesen csökkent! Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a legalizáció miatt csökkent. Valószínűleg arról van szó, hogy elsősorban a törvényi szabályozástól független demográfiai és kulturális trendek befolyásolják a fogyasztás alakulását.

2. A fűlegalizáció hatására nő a közlekedési balesetek száma

Coloradóban a legalizáció után olyan statisztikák jelentek meg a sajtóban, hogy nőtt a kannabisz-szívó sofőrök által elkövetett balesetek száma. Valójában azonban csak arról van szó, hogy nőtt azon balesetet szenvedő járművezetők aránya, akiknél a drogteszt kannabisz-fogyasztást mutatott ki. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy az alkoholszondával ellentétben a drogteszt akár hetekkel korábbi kannabisz-fogyasztást is kimutathat, aminek éppen annyi befolyása van az aktuális vezetői képességekre, mintha valaki napokkal korábban megivott volna egy üveg sört.

A kannabisz járművezetői képességekre való hatását több tudományos kutatás is vizsgálta, ezek azt találták, hogy a kannabisz károsítja a vezetői képességeket. Az alkoholhoz képest azonban ez a kár enyhébb, a kannabisz statisztikai szinten nem járul hozzá jelentős mértékben a közlekedési balesetek elkövetéséhez. Az alkohollal ellentétben a fűszívás nem eredményez kockázatosabb vezetői magatartást – éppen ellenkezőleg, a fűszívó sofőrök hajlamosak például nagyobb követési távolságot tartani. Emellett ugyanakkor a fűszívók reakcióideje csökken (így benézhetnek például egy piros lámpát), ami szintén balesetekhez vezethet, ezért éppúgy indokolt a kannabisz hatása alatt történő járművezetés tiltása, mint az ittas állapotban történő autóvezetésé. Mind Coloradóban, mind Washingtonban büntetendő a fű hatása alatt volán mögé ülni. Szükség van olyan megbízható tesztek kidolgozására, amelyek az aktuális bódultsági állapotot képesek kimutatni az alkoholszondához hasonlóan.

3. A legalizáció hatására nő a bűnözés

A fűlegalizáció hatására több bűncselekményt fognak elkövetni az emberek – hangzik egy másik gyakori ellenérv. Colorado fővárosában, Denverben ennek éppen az ellenkezőjére került sor: az FBI bűnügyi statisztikái szerint 2014-ben 10%-kal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, és ebből 5,2%-kal az erőszakos bűncselekményeké. A kannabisz az alkohollal ellentétben nem idéz elő erőszakos viselkedést, éppen ellenkezőleg, a fűszívók kevésbé agresszívvá válnak. A marihuána tiltása ráadásul éppen a szervezett bűnözésnek kedvezett a leginkább, éppen úgy, ahogy az alkoholtilalom az Al Caponék virágzását hozta magával. A legális fűpiac megteremtése tetemes pénzt vesz ki a mexikói bűnszerveztek zsebéből, amelyek a Pentagon szerint bevételük kb. 60%-át szerzik az USA-beli fűkereskedelemből. Mexikóban a drogkartellek felelősek azért az erőszakhullámért, ami 2006 óta több tízezer ember halálát okozta: ha meggyengítjük a drogbárókat, az Mexikóban emberéleteket menthet meg. Elemzések szerint Coloradóban a fű feketepiacának aránya a legális piachoz és az otthoni termesztőkhöz képest jelenleg kevesebb, mint 10%.

Természetesen nem lehet azt állítani, hogy a legális fűpiac megold minden problémát. A legalizációnak számos gyermekbetegsége van, például jelenleg még jelentős hiány mutatkozott a piacon legális kannabiszból, a szabályozás Washingtonban nagyon döcögősen indult be, Coloradóban szigorítani kellett az ehető kannabisz-termékek csomagolási és forgalmazási szabályait, és szükség van megbízható drogtesztek kidolgozására is. Összességében azonban a fűlegalizációt a lakosság nagy része mellett a legtöbb elemző is nagy sikerként könyveli el Amerikában. A legutóbb például a New York Times állt ki szerkesztőségi cikkben a szövetségi fűtilalom visszavonásáért, és a hírneves Brookings Institute elemzése is sikerről beszél.

Sárosi Péter

A szerző a TASZ drogpolitikai programvezetője

Kattints ide és iratkozz fel a Kettős Mérce hírlevelére