Sajtóhírek szerint a tegnapi napon az USA kitiltotta a területéről a NAV elnökét és magas rangú funkcionáriusait, kormányzati tisztségviselőket és/vagy kormánytagokat, állítólag Habony Árpádot és a Századvég csoport több vezetőjét is. A hírek szerint a jelzés nem egyedüli, a HVG cikke szerint például a magyar ipari adatokat bedöntve júniusban három hétre leállt Magyarországon az Audi, és Angela Merkel is üzent Orbánnak.

A probléma pedig nagyobb, mint gondolnánk, a nyugati befektetők nélkül, a magyar gazdaság lényegében meghalna, márpedig ezek a jelzések, amik hazánk felé érkeznek, arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a Nyugat gazdasági nyomásgyakorlásba kezd Magyarország megregulázására. Nem véletlen, hogy Orbán tegnap Milánóban azt bizonygatta:

„A magyar emberek jól teljesítettek az elmúlt években, mindenki szeretne ilyen munkaerővel dolgozni és olyan biztonságos és kiszámítható helyen befektetni, mint amilyen Magyarország.”

A politikai nyomásgyakorlás célja többes. Egyrészt, az oroszok felé húzó magyar politika a jelenlegi hidegháborús helyzetben a nyugati országok számára kényelmetlen és káros szövetségestől. És, ha ma még nem is szivárognak a NATO és EU-titkok keletre, az egyre erősödő titkosszolgálati jelenlét és orosz szimpátia veszélyforrást jelenthet szövetségeseinknek.

Másrészt, míg Magyarországon az erőskezű vezetés jelenleg a jó kormányzás szinonimája, tőlünk nyugatabbra a demokratikus berendezkedés, a korrupció szintje, a civil társadalom erőssége határozza meg azt, hogy egy ország milyen megítélés alá esik. Jelenleg pedig Magyarország ezekben a mutatókban szégyenpadon ül.

Ha csak azt nézzük, hogy a NAV vezetőit feltehetőleg a Horváth András által feltárt, de az állam által ki nem vizsgált ezermilliárdos áfa-csalásokkal kapcsolatban tiltották ki az államokból, arra juthatunk, hogy ebben az ügyben eddig Washington tette a legtöbbet azért, hogy az ügy valóban ki legyen vizsgálva.
Ha igaz a másik indok, hogy hivatali ügyintézéssel kapcsolatos megvesztegetés miatt tiltották ki a Fideszhez kötődő üzletembereket, akkor azt láthatjuk, hogy a gazdaságot megbénító korrupció elleni legerősebb jelzés is az USA-ból érkezett eddig.

Természetesen Washington se ártatlan, az USA se mentes a korrupciótól, és morális szempontból, ha az iraki vagy afganisztáni beavatkozást szemléljük, számos kritikát tudunk megfogalmazni, de az biztos, hogy ez a jelzés nemcsak a kormányt vagy az ellenzéket, hanem minket, állampolgárokat is kritikával illet, hogy az életünket megnehezítő ügyekben Washington erősebben lép fel, mint mi magunk.