Ma délután háromkor a Kálvin térről indul a Roma Büszkeség Napi felvonulás. Tavaly októberben, amikor első alkalommal került sor a romák emberi méltóságáért és állampolgári jogaiért kiálló rendezvényre, a felhívásban a szervezők kifejtették, miért is van okunk büszkének lenni a roma emberekre – ha romák vagyunk, éppúgy, mintha nem.

Hajlamosak vagyunk róla megfelejtkezni, de a 600 éve Magyarországon élő romák aktívan részt vettek nemzeti történelmünk legfontosabb eseményeiben: minden magyar szabadságharcban éppúgy, mint a II. világháborút követő újjáépítésben, az 1956-os szabadságküzdelemben éppúgy, mint a rendszerváltás alkotó folyamataiban. A felejtés, bizonyos társadalmi csoportok történelmi szerepének, jelentőségének és tragédiáinak kiírása a közös nemzeti narratívákból nemcsak hazánkra jellemző. A tizenöt európai országban megrendezésre kerülő Roma Pride többek között arra a méltatlan helyzetre is felhívja a figyelmet, hogy Csehországban, Lety településen az egykori cigány koncentrációs tábor helyén Európai Uniós forrásokkal megtámogatva ma egy disznófarm működik.

A vasárnapi megmozdulás szervezői, az Ide tartozunk! roma közösségi hálózat és a Mozaik egyesület augusztus 2-án, a Roma Holokauszt emléknapján aláírásgyűjtést indítottak annak érdekében, hogy a romák történelme és a roma Holokauszt is méltó helyet kapjon a hazai oktatásban. Amíg a médiában és a közbeszédben érvényesülő kép döntően negatív, nagy szükség van arra, mind a többségi társadalom, mind a roma közösségek és emberek szempontjából, hogy olyan történeteket, jelentéseket, értékeket mutassunk fel, amelyek épp ellenkező előjellel hatnak. Azaz a szegénységgel és kiszolgáltatottsággal, illetve a kitaszítottság, megaláztatás és üldöztetés ismétlődő gesztusaival megjelölt identitások helyett, azt helyezik előtérbe, ami erősít, egyesít és felemel.

Értékteremtő közösségi kezdeményezéseket, a roma kultúra egykori és kortárs kiválóságait – mert, hogy újra a tavalyi felhívást idézzük: „a cigány kultúra is gazdagította a magyar kultúrát, és a cigányok számos kiváló művészt adtak és adnak e hazának”.

A jellemzően reaktív, tiltakozó jellegű megmozdulások mellett a Roma Büszkeség napja lehetőséget ad arra is, hogy ne valami ellenében lépjünk fel, így szabadabban, többek között „a roma közösségek szervezeti hovatartozástól függetlenül” fogalmazódhassanak meg az alapvető célok: a romák emancipációja, az emberi méltóság és a társadalmi és állampolgári jogegyenlőség. „Mert a cigányok nem akarnak mást, mint bárki más: emberhez méltó életet, munkát és boldogulást, családot, egészséget” – és az, hogy erre valóban éppannyi joguk legyen, mint bárki másnak, mindannyiunk közös és életbevágó érdeke.

A rendezvényen felszólalnak:

- Benjamin Abtan, az EGAM (European Grassroots Antiracist Movement) szervezet elnöke, a Roma Pride mozgalom európai főszervezője

- Berki Judit, szociálpolitikus, tanodaalapító, közösségfejlesztő - Nógrád megye

- Káló Norbert, szociális munkás, közösségfejlesztő, üzemalapító - Borsod megye

- Setét Jenő, hazai főszervező, polgárjogi aktivista - Budapest