Orbánnak még nem opció a visszavonulás az internetadó bevezetésének szándékától. Az elmúlt négy év során úgy ment át a nemzeti együttműködés szikéje a magyar közjogi és számos társadalmi rendszeren, mint kés a vajon. Az internetadó kapcsán először találkozik a Fidesz konkrét politikai követelést megfogalmazó, változatos társadalmi csoportokat megmozgató tömeges ellenállással. Ha most visszavonulót fújna Orbán, akkor a saját kétmilliós szavazótáborát árulná el, mert nem tudja megmagyarázni: pár tízezer ember akarata miért írja felül a kétmillióét. A számtan-demokrácia felfogásában (vö.: Rubovszky képviselő szerint a demokrácia a többség zsarnoksága) jelen pillanatban ezért nincs visszavonulás. Így vagy a tüntetési hullám lesz sokkal erősebb, vagy lesz internetadó.

(Fotó: Nyugat.hu)

Be kell látni, hogy a netadó elleni tüntetés valódi sikere ellenére Orbán Viktornak még nincs mitől tartania. Megnyert fölényesen három választást, az ellenzék halott, hisz az összes ellenzéki párt – Jobbikkal és LMP-vel kiegészülve – sem tudna mozgósítani megközelítőleg sem annyi embert, mint amennyit egy Facebook-oldalon egy ismeretlen szervező tudott. Hitelesebb ma a kormánnyal elégedetlenek számára egy ismeretlen által szervezett politikai akció, mint bármely ellenzéki párt hívószava. Politikai vezető vagy vezetés nélkül pedig egy ilyen üstökösként induló mozgalom is hamar el tud fogyni. Így mindaddig, amíg a tüntetések reális hatalmi problémát nem jelentenek a kormánynak, csekély politikai kockázattal járnak. Négy évig pedig megvan a felhatalmazás a kormányzásra.

Ráadásul Orbán egy valamit biztos tud, mert nem hülye: ebben az országban kb. hatmillió szavazó nem támogatja, szemben az ő kétmilliós táborával. A torzult demokratikus rendszerben (értsd: korlátozott nyilvánosság és saját igényre szabott választási rendszer) megszerzett korlátlan közjogi felhatalmazás valós politikai alapja már nincsen meg. Ugyanakkor úgy viselkedik a kormány, mintha valóban túlnyomó többség állna mellette, ráadásul egyre arrogánsabban. Igaz, „büdösbogarak”? Ezen a látszaton valamikor szükségszerűen átüt a valóság, valamilyen intézkedés esetében ezért várható volt, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének minden visszataszító és elfogadhatatlan vonása politikailag könnyen érthetően és tematizálhatóan is meg fog nyilvánulni.

Egy hatalomtechnikában jártas jó politikusnak kezelni kell tudnia ezt a helyzetet. Mert ha nem tudja, legalább két következménnyel számolnia kell, és mindkettő végzetes lehet. Egyrészt kiderülhet, hogy az erős hatalmi centrum nem létezik: egy szaros 700 forintos adót sem tud bevezetni, ha pár tízezer ember tüntet az ellen. Gyurcsány bukásában is óriási szerepe volt a 300 forintos népszavazásnak, van intő példa a közelmúltból. Ennél is nagyobb kockázat a visszavonulás esetén a Fidesz számára az, hogy az eset precedenst teremthet a polgárok számára. Ugyanis megtapasztalhatják azt, hogy a népnek is van hatalma, és nem is kell sokat tenni, hogy azt gyakorolni tudja. Amit viszont Orbán nem szeret, az éppen a hatalom – már ha nem nála van.

Mindezek miatt azt hiszem, hogy vagy lesz egyre erősödő tömeges ellenállás, kiegészülve esetenként a polgári engedetlenség valamilyen formáival, vagy bevezetik az internetadót, és Orbán megnyer még egy csatát. A tét nem kicsi, és az nem a havi 700 forint. Hanem az Orbán-rezsim jövője. Sajnos még nem az országé, merthogy az, hogy mi legyen majd a pasaparki urak után, még nem látszik.

Navra László

Kattints ide és iratkozz fel a Kettős Mérce hírlevelére