Az alapvető tézis szerint a demokráciát intézményrendszerei tartják fenn, ha vannak fékek és ellensúlyok, akkor működik is a demokrácia. Más szemszögből egy demokrácia állapotát az mutatja meg, miként működik az „egy ember - egy szavazat” elve: mekkora az egyenlő beleszólás lehetősége. Mennyi esélye van egy átlagembernek saját érdekeit érvényesíteni. Ez nyilván nem független a fékek és ellensúlyok rendszerétől, de a demokratikus intézményrendszerek önmagukban nem is jelentenek elegendő biztosítékot.

László már 90 óta az SZDSZ, majd a Fidesz közelében van, volt a kormány államtitkára, az MSZP nevezte ki a Szépművészeti Múzeum élére, minden kormány alatt jól fekszik. László nagyon szeretne egy pandát hozni az Állatkertbe, de ehhez a Városliget felújítása kell, az pedig sokba kerül. Nem baj, pénteken a költségvetési tartalékból 2,6 milliárd forintot oda is csoportosítunk.

Magdi egyedül nevel 3 gyereket. A szociális bérlakás lakbérét nem tudta fizetni, így még drágább önkormányzati lakásba kellett költöznie, azt se tudja fizetni, és mivel jövőre a központi költségvetésből kivezetik az adósságrendezési és a lakhatási támogatást, Magdi települése pedig nem tud plusz forrást biztosítani ezeknek a támogatásoknak a kifizetésére, utcára fog kerülni. Magdinak nincs politikus ismerőse.

Viktor miniszterelnök. Régóta álmodozik arról, hogy a hivatala a Várba kerüljön. Így a költségvetésből 5 milliárd forintot el is költ erre a vágyára, és pluszban, hogy ne legyen rosszban senkivel, még a kitelepítendő intézmények új helyét is kifizeti a költségvetés.

Barbara szociális munkás. 10 éve van a szakmában. 105 ezer forintot keres. Ebből fizeti a lakbérét, és ebből gondolkozik barátjával a családalapításon. A szociális szakmai szakszervezet 1 éve követeli a béremelést, amit 6 éve nem kaptak a 78 ezer forint átlagkeresetű ágazat dolgozói, akik között nincsen kormánytag. Ha most veszíti el az állását, jobban jár, mert 2 év múlva már kivezetik a munkanélküli segélyt, ami most három hónapig jár. Ha két év múlva veszíti el az állását, tartalék nélkül biztos az utcára kerül, most még lenne 3 hónap haladéka.

A négy történetben a különbség a sikeres és a sikertelen követelések között a politikai érdekérvényesítés képességében van. A társadalom széles rétegei számára az érdekérvényesítés lehetőségei az elmúlt 25 évben egyre csökkentek, lényegében csak az alkotmányos intézményrendszer tartotta fenn, mára pedig teljesen megszűntek.

Mind a négy történet igaz, ma Magyarországon történik, és mind a négy összefügg a 2015-ös költségvetéssel. Ha végignézzük a számokat, kevesebb jut oktatásra, egészségügyre, szociális kiadásokra, de több jut bürokráciára és kirakatberuházásokra.

Ezek a kirakatberuházások azok, amik elfedik a lényeget: az épülő-szépülő stadionok, a Városliget, a Várkert Bazár, illetve a Vár árnyékában a társadalom tehetetlensége, érdekérvényesítésre való képtelensége húzódik meg.

Akkor, amikor az általad befizetett adókból hozott döntésekbe és a saját ügyeid intézésébe nincs beleszólásod, de azt látod, hogy ez az Orbán Viktortól betöltött távolság függvénye, nem nagyon lehet demokratikus döntéshozatalról beszélni. 25 év folyamatainak az elmúlt 5 évben való felturbózásával eljutottunk oda, hogy a társadalmi hasznosság, a teljes társadalom jóléte másodlagos a kommunikáció és az urambátyám politika mögött.

Az esetleges és kevés népjóléti intézkedés lényege nem az, hogy valójában jól érezze magát a nép, hanem az, hogy valamelyest fenntartsák a rendszert működőképességét. A tanároknak tavaly adott plusz pénz csupán a szociális katasztrófa láthatóvá válását akadályozta meg: hogy egy nagyobb társadalmi csoport, amelynek nagyobb a megbecsültsége, ne süllyedjen teljes szegénységbe, hogy a szegénység ne váljon láthatóvá.

De azok, akik már ténylegesen szegénységben vagy a szegénység közelében vannak, nem rendelkeznek semmilyen politikai érdekérvényesítő képességgel, nincs kormányzati tényező, akit érdekelnének, és nincsen párt, amely felvállalja az ügyüket. Ők nem léteznek, az ügyeik se léteznek. Ez a réteg csak akkor válik láthatóvá, amikor az, amit a szűk többség tett velük, gondot okoz majd a többségnek.

Amikor a költségvetésről beszélünk, arról kell beszélnünk, hogy ezekkel az emberekkel mi lesz, őket miképpen tudjuk segíteni. Miképpen tudjuk a hangjukat felerősíteni. Aki demokráciát akar Magyarországon, annak ma ez a dolga.