A szegregáció és a szegénység ellen tüntető aktivisták zavarták meg Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Polgári Magyarország Alapítvány konferenciáján tartott beszédét. A tüntetők táblákkal mentek be a terembe, ahol Balog Zoltán felvezetője után hangosbeszélővel ismertették a mondandójukat.

A szervezők előbb biztonsági őrrel akarták kivezetni őket, majd felhívták őket a színpadra, ahol az aktivisták az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Európai Roma Jogok Központja és a Romaversitas Alapítvány petícióját olvasták fel. Videó az akicóról:

PETÍCIÓ

A magyar törvények (Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló tv.) és az Uniós kötelezettségek (Faji egyenlőségi irányelv) alapján is tilos Magyarországon a faji vagy nemzetiségi alapú hátrányos megkülönböztetés. Az elmúlt 10 évben a bíróságok töretlen gyakorlata és számos kutatás és tanulmány is alátámasztotta, hogy az iskolai elkülönítés, a szegregáció mind nemzetiségi alapon, mind vagyoni helyzet alapján jogellenes és a gyerekek fejlődésére, jövőbeli esélyeire nézve visszafordíthatatlanul káros.

A Debreceni Ítélőtábla 2014. november 6-i, jogerős ítélete a nyíregyházi Huszár telepen újranyitott szegregált cigány iskola ügyében kimondta, hogy tilos felekezeti oktatásra hivatkozva a roma tanulókat elkülönítve oktatni. A perben Balog Zoltán, az oktatásért is felelős miniszter többször kifejtette álláspontját a "szeretetteljes szegregáció" támogatásáról és tanúként a szegregált iskolát működtető görögkatolikus egyház mellé állt. Az ítélethirdetés napján a minisztérium közleményben tett ígéretet, hogy megkeresi a lehetőséget arra, hogy hasonló esetekben helye legyen a szegregáció tilalma alóli felmentésnek.

Két hét sem telt el az ítélet óta és a Köznevelési törvény módosítására tett javaslat (a 27. § (5) bek. z) pontja értelmében) felhatalmazást adna a Kormánynak arra, hogy rendeletben határozza meg a szegregált oktatás tilalma alóli kivételeket.

Ha a társadalmi egyeztetés nélkül előterjesztett módosítási javaslatot megszavazzák, az olyan eszközt adna a Kormány és a miniszter kezébe, amellyel törvényessé tehetnék a szegregált felzárkóztató oktatást.

Ez nem csak, hogy az Alaptörvénybe, hazai és nemzetközi jogszabályokba ütközik, de szembemegy a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában tett ígértekkel, és megteremti a lehetőségét annak, hogy gyerekek tömegeit zárják el végleg a társadalomba illeszkedés, a biztos jövő esélyétől.  A szegregált oktatás legalizálása sérti az egész magyar társadalom méltóságát és lehetetlenné teszi, hogy gyerekeink egyenlő állampolgárként éljenek együtt Magyarországon.

Ezért a petíció aláírói tiltakoznak a törvénymódosítás elfogadása ellen és felhívják az őket képviselő parlamenti döntéshozókat, hogy ne szavazzák meg a javaslatot!

A petíciót többen közbekiabálásokkal, mások tapssal szakították félbe. A tüntetők végül felszólították, hogy azzal tisztelje meg az emberi jogok világnapját, lemond a tisztségéről. Az aktivisták még mindig ott vannak a helyszínen, ám Balog érdemben nem reagált az ügyre.

Update: Misetics Bálint a tiltakozók nevében a következő gondolatokat mondta el a konferencián:

Állampolgárként jöttünk ide, nem is annyira ennek az illegitim rendszernek az állampolgáraiként, hanem a néhai Magyar Köztársaság, és az eljövendő Magyar Köztársaság állampolgáraiként, hogy tiltakozzunk mindazon intézkedések ellen, amelyek következtében Magyarországon egyre kiterjedtebb és egyre mélyebb a szegénység, és amelyek szélsőséges mértékben növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ezek közül is külön a köznevelési törvény tervezett módosítása ellen, ami ismét törvényesítené a faji apartheidet, vagyis az iskolai szegregációt.