Az elmúlt órákban begyorsult az a folyamat, ami az elmúlt napokban már érzékelhető volt. A rubel óriási szabadesésbe kezdett; volt olyan perc, amikor egy rubelt esett a rubel-dollár árfolyam, ami cikkünk megírásának pillanatában kicsit erősödve 72 rubel/dollárnál áll a tegnapi 61-65-höz képest. Erről bővebben itt.

Orosz kollégák, ismerősök régóta végletekig kétségbe vannak esve országuk állapota miatt. Nemcsak az elmúlt hetek gazdasági összeomlása és az ezzel járó létbizonytalanság miatt látják egyre borúsabban a jövőt, de a folyamatos háborús retorika, valamint a demokrácia, a sajtószabadság felszámolása miatt is veszélyes pályára került az ország. Elkeseredettségüket sajnos megértjük, hisz buzgón követi Magyarország is a putyini példát. A józanabb oroszok számára felfoghatatlan, hogy miképp dőlhetnek be emberek milliói a putyini propagandagépezetnek, mint ahogy itthon is nehezen érthető, hogy miképp lehet valóság sok választó számára a matolcsizmus győzedelmes dübörgése.

Az orosz gazdaság most bebizonyította, hogy Oroszország nem szuperhatalom: bár katonai ereje jelentős, de gazdasága nagyban függ az olajártól; és az is bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vagy hülye, vagy Putyin érdekeit képviselte az EU-ban, amikor azt mondta, a szankciók hatástalanok lesznek. Mert úgy tűnik, hatásosak. Persze ehhez kellett az a putyini politika, ami nagyhatalmi ambíciói miatt a külföldi befektetőket fenyegeti egy gazdaságilag kényes időszakban. De azt állíthatjuk, megroppant a putyini félfasiszta diktatúra gazdasági lába.

Persze a rubel gyengülése csak tünet, Oroszországból menekül a tőke, a szankciók és az olajár gyengülése után az ország befektetésre túl kockázatossá vált. Az orosz jegybank persze próbálja menteni a helyzetet - tegnap körülbelül 4 milliárd dollárt költött az árfolyamzuhanás megállítására -, de ez valószínűleg hosszú távon nem lesz sikeres.

A következmények ellenben beláthatatlanok. Egyrészt nem tudjuk, milyen mélyre tud repülni az orosz gazdaság, másrészt azt, mikor ad lehetőséget Oroszország a szankciók feloldására a nyugati hatalmaknak.

Az orosz lakosok megdöbbenve látják, hogy értéktelenedik el a fizetésük. A magyarnál is erősebb orosz állami propagandagépezet győzedelmes háborúról zengő retorikája még ideig-óráig a hatalom mellett tartja az emberek egy részét, ám ha a boltokban a fizetésből már szinte sem lehet kapni, akkor a kommunikáció kevés lesz. Kérdés, meghátrál-e Putyin, vagy valamilyen újabb meggondolatlan lépéssel próbálja kétségbeesetten bizonyítani erejét, hatalmát, nem törődve a lakosság jólétével, (jog)biztonságával.

A Gazprom például ma jelentette be, hogy 15-20%-os elbocsájtást tervez, ami körülbelül 90 ezer ember munkahelyét fenyegeti, de az olajbevételekből fedezett a középosztályt támogató jóléti kiadások csökkentése is várható, és a jólétet nem segíti a külföldi töke kikergetése, illetve a szankciók miatti mostanában kezdődő áruhiány se.

Kelet-Európára és az európai gazdaságra mindenképpen hatással lesz az esetleges válság, a forint például már most szép lassan gyengülésnek indult. Az orosz export csökkenni fog, és még inkább kérdésessé válnak  az Oroszország által támogatott nagy beruházások. A paksi bővítést például hitelből tervezte finanszírozni az orosz állam, de ez a hitel is problematikusabb lesz a rubel gyengülése miatt. Ez a helyzet újabb figyelmeztetés Magyarországnak, hogy az egyoldalú keleti nyitas politikája túlzottan kockázatos​, ha közben elszigetelődünk európai és nyugati partnereinkt​ől, de azoktól a keleti államoktól is, akik egyre inkább orosz ügynökként tekintenek ránk.