A NAV elnöke feljelentette az USA budapesti nagykövetségének vezetőjét rágalmazás miatt, mert az korrupcióval hozta összefüggésbe a személyét. A magyar ügyészség pedig kezdeményezte a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál a nagykövetség ügyvivője mentelmi jogának felfüggesztését. Olyan kritika miatt, ami nem lehet bűncselekmény.

A rágalmazás és a becsületsértés között az a legfontosabb különbség, hogy rágalmazás esetén egy becsület megsértésére alkalmas, hamis tényállításról beszélünk; becsületsértés esetén pedig a becsület megsértésére alkalmas minden más, véleménynek minősülő kifejezésről vagy cselekvésről, tulajdonképpen függetlenül annak valóságtartalmától. Valakiről azt írni, hogy ellopta a kocsimat, ha ez valótlan: rágalom; azt állítani, hogy egy rohadék: becsületsértés.

A magyar joggyakorlat alapján, konkrét tények nélkül azon állítás, hogy „korrupt”, vagy akár az, ha egy ügyben érintett személy kapcsán csúszó-, vagy kenőpénzekről esik szó, véleménynek tekintendő. A közszereplő pedig a magyar Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján tűrni köteles a rá nézve negatív véleményeket, ha azok nem indokolatlanul mocskolódóak és gyalázkodóak. Azért, mert ez a demokratikus közélet működésének természete.

Tehát, még ha azt is állítja Mr. André Goodfriend Vida Ildikóról, hogy korrupt, ezt a véleményt a NAV vezetőjének, mint kritikát, tűrnie kell. Az ügyvivő nem említett konkrét tényeket, elkövetést stb. Állama erre vonatkozó információt csak akkor adhatna ki, ha Vida be akar utazni az USA-ba, mint ahogy eddig még nem akart; vagy ha az ügyészség jogsegély keretében megkeresné az USA-t konkrét korrupciós bűncselekmények miatt, amit tudomásunk szerint szintén nem tett meg. Mindezt nagyon lassan és nagyon érthetően már többször elmagyarázták. Tolmáccsal.

Vida Ildikó feljelentését tehát eleve el kellett volna utasítani. Ehelyett most az van, hogy Szíjjártó foots Főkükümér majd az Ő Nagy Tapasztalatával intézkedik az USA megkereséséről, hogy függesszék fel az ügyvivő diplomáciai mentességét 1. azért, mert saját államának döntéséről beszámolt az érdeklődő magyar nyilvánosságnak; 2. méghozzá úgy, hogy az USA-ban egyszerűen nem is értik, hogy hasonló kijelentések miatt egyáltalán hogyan merülhet fel a büntetőeljárás ötlete.

Sok mindent lehet mondani az USA-ról, de abban a republikánusok és a demokraták is egyetértenek, hogy a szólásszabadság alkotmányos jog. Ez ugyanis ott (és most megkapaszkodhat minden magyar kormányzati konteó-szövögető) nem pártpolitikai kérdés.

A legdurvább eredmény, amit ezzel a magyar állam elérhet, hogy a US State Departmentben (ez az amerikai külügyminisztérium) a röhögéstől leöntik kávéval a megkeresést. Vagy csinálnak belőle – nem is tudom, de idézzünk egy klasszikust: söralátétet.

Egyszerűen nehéz felfogni, hogy miért égetik szénné ezzel az országunkat.

Nemetsek Tibor