Felemás érzésekkel gondolhatunk arra, mit is hozott 2014 cigány honfitársainknak. Bár pár részsikerről beszámolhatunk, de összességében tovább halad a faji apartheid a cigánysággal szemben, és a szociális védőháló megvágásával még nehezebb helyzetbe kerülhetnek a legszegényebbek, akik között sok cigány magyar állampolgárt is találunk. De számos olyan akciót, kampányt is érdemes felidézni, ami a közbeszédbe emelte az évtizedes  problémákat.. Cigány szervezetek, aktivisták, művészek vagy polgárok is sokféleképp ragadták magukhoz a szót. És több ízben, több fontos fórumon is megfogalmazódott az az üzenet, hogy közös jövőnk reménytelen (esély)egyenlőség nélkül. 

(Fotó: Index.hu)

10. Cigányszervezetek követelték, kerüljön be az iskolai tananyagba a hazai cigányság története

Vajon hány olvasó tudja, hogy a Kossuth Lajos azt üzentének a szerzője cigány volt; hogy Gábor Áron, az ágyúöntő maga is cigány származású volt; hogy 1956-ban Budapesten a lakosságarányhoz képest sokkal több cigány harcolt a magyar szabadságért, és az elítéltek és kivégzettek közé is az arányosan indokolt többszörösével kerültek? Ennek tanítását is követelték idén többször cigány polgárjogi szervezetek, az idén már hagyományossá vált Roma Pride-on és a Roma Holokauszt napján tartott megemlékezésen is.

9. Tudás6alom projekt

A cigány fiatalok tanulását akarja elősegíteni és az általános a cigányságról kialakult társadalmi szterotípiákat akarja megtörni A tudás6alom projekt, amelynek lényege, hogy fiatal fiúk és lányok rappelnek és slammelnek arról, hogy a tudás hatalom, és ezt a hatalmat kell megszereznie a cigányságnak a kitöréshez.

8. Osztolykán Ágnes lenyűgözően hárítja Bánó András taplóságát

Bánó András teljesen más témában hívta be Osztolykán Ágnest az ATV Egyenes Beszédbe, majd ott megpróbálta számon kérni rajta azt az abszurd felvetést, hogy a cigányok vérében lenne az agresszió. Az LMP volt képviselője először helyre rakta Bánót: attól még, hogy ő cigány származású, nincs több elszámolnivalója, mint bármelyik másik magyar politikusnak, hiszen a cigányság képviselete mindannyiuk felelőssége. Majd azt is elmagyarázta a műsorvezetőnek: nincs olyan, hogy a cigányság vérében lenne valami. A felháborodás nyomán végül Bánó és az ATV is bocsánatot kért.

7. A CFCF pert nyert a nyíregyházi iskolai elkülönítés ellen

A CFCF - Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány Nyíregyházán jogerősen pert nyert a szegregált iskolát fenntartó Görögkatolikus Egyház ellen. Pedig még maga Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is tanúskodott a szegregáció mellett. Végül a bíróság mégis kimondta, hogy a szegregált oktatás törvényellenes, és egyetlen iskolának sincs joga származásuk alapján elkülöníteni a diákokat.

6. Az RSK kampánya a cigányokra kihegyezett rendőri bírságolásról

A Roma Sajtóközpont számtalan jelzést kapott arról, hogy abszurd ürügyek alapján bírságolnak meg cigány embereket az ország számos pontján, nyilvánvalóan bőrszínük és származásuk miatt. Ezért összegyűjtötték az eseteket, és az Indexen szavazást rendeztek arról, hogy melyik a legotrombább trükk, a “legleleményesebb” rendőrkapitányság pedig Aranysárhányó-díjat kapott, bár sajnos nem vette át. A  nemtelen versenyt a Budaörsi Rendőrkapitányság nyerte, egy leejtett zsebkendő miatt kiszabott 50 ezer forintos bírsággal. Több más példát is bemutattak, köztük a bicikliző cigány emberekre vadászó rendőrök esetét: a középosztálybeli újságíró hiába biciklizett el többször ugyanazzal a bringával a rendőrök előtt, nem kapott bírságot, de ahogy percekkel később, cigány tulajdonosa hajtott el vele, azonnal megbírságolták.

5.  Balog Zoltán miniszter holokauszttagadása

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a Kossuth Rádióban nyilatkozta, hogy Magyarországról nem deportáltak cigányokat. “A magyar cigányokat ugyanis Ausztriából vitték el.” Nem kell ehhez több kommentár.

4. Ítélet Magyarországon

Az Ítélet Magyarországon a cigánygyilkosságok peréről készült dokumentumfilm. A film tökéletesen mutatja be a magyarországi igazságszolgáltatás tévedéseit, és pontos képet ad az egyes tragédiák részleteiről, illetve arról is, hogyan zajlott a nyomozás a gyilkosok után. Megtudhatjuk, hogy a rendőrség eleinte teljesen érdektelenül viselkedett, még az is előfordult, hogy a gyilkosság helyszínén könnyített magán az egyik rendőr, így semmisítve meg a bizonyítékokat. Volt olyan is, hogy a rendőrség nem volt hajlandó figyelembe venni a sörétes puska ejtette nyomokat. De a film legkegyetlenebb része az, ahogy szembesülünk az áldozatok hozzátartozóinak szenvedéseivel és érzéseivel, miközben végigülik a pert magát.

3. Varga Attila cigány aktivista beszédei

Varga Attila fiatal cigány aktivista több fontos beszédet is mondott idén. Október 23-án elmondta, hogy miként tört ki a budapesti szegregált oktatási rendszerből, és miként segít ebben másoknak. A Parlament mélygarázsának blokádjánál tiltakozott a szociális megszorítások és a szegregált iskolák ellen. A december 16-i tüntetésen pedig arról beszélt, miért mindenki elemi érdeke tiltakozni és tenni az elkülönítés ellen.

2. Törvénybe iktatták az iskolai elkülönítés lehetőségét

December 16-án fogadta el a parlament azt a törvénymódosítást, amelynek már apropója is felháborító. Miután a CFCF pert nyert a nyíregyházi elkülönítések ellen, Balog Zoltán emberminiszter megoldotta a „problémát”, és saját hatáskörébe utalta az iskolai elkülönítés lehetőségét, a jövőben erről minden esetben maga dönthet, és elég egy rendelet, senkinek semmi beleszólása nincs. Ezzel annak az alkotmányellenes (sőt, alaptörvény-ellenes) lehetőségét teremtette meg, hogy a cigány gyerekeket tehetségüktől, tudásuktól függetlenül külön iskolákba szoríthassák.  A módosítás ellen keményen kiállt az összes mértékadó civil szervezet , kampányt indítottak, levelet írtak az összes képviselőnek, valamint aktivisták is tiltakoztak számos fórumon - hasztalanul.

A Kettős Mérce-beszélgetések sorozatunkban mi is körbejártuk a témát:

1. Miskolci tüntetések a kilakoltatások ellen

Miskolcon az önkormányzat úgy döntött, az „együttélésre képtelen” elemeket kitelepíti a városból, pénzt ad nekik, ha elköltöznek. Nem meglepő módon az „együttélésre képtelen” elemekről hamar kiderült, hogy mind cigányok -  semmibe véve, ki dolgozik, ki nem, ki nevel gyereket, ki nem. Majd az is kiderült, pénzt azért mindenki nem kap, a többség csak ki lesz lakoltatva. Ezért kezdtek el szerveződni a számozott utcák lakói, és kezdtek tiltakozásba az igazságtalan kilakoltatások ellen. Azt még nem tudjuk, végül mennyire lesznek sikeresek, de azt már látjuk, hogy rövidebb időre el tudták halasztani a kilakoltatásokat, és szervezett erőt tudtak felmutatni a hatalommal szemben.