Csak nem Magyarországon. Míg hazánkban lényegtelen mennyit keresel, és milyen helyzetben vagy, arányosan ugyanannyi kedvezményt kap egy gazdag és egy szegény ember (azaz minél gazdagabb vagy, annál jobban jársz), Horvátországban a valóban rászorulók kaptak most óriási kedvezményt a kormány jóvoltából.

Magyarországon, ha történetesen Szijjártó Péternek hívnak, és havi másfél millió a fizetésed, ebből pedig havi 100 ezret fizetsz a házi uszodád fűtésére, akkor egy 10%-os csökkentéssel havi 10 ezer forintot spórolhatsz meg. Míg Kovács István, akiknek havi 60 ezer forint a nyugdíja, és 10 ezer a számlája, 1000 forintot.

Horvátországban ez máshogy megy. A horvát szociáldemokrata kormány pár nappal az elveszített elnökválasztás után (!) állapodott meg több bankkal és közműszolgáltatóval arról, hogy a legszegényebbek tartozását, akiknél ez már behozhatatlannak tűnik, elengedik.

Jól értik: nem zsarolta a kormány a horvát cégeket, majd nem íratta bele a törvénybe, hogy a közös képviselőknek milyen betűtípussal és -mérettel kell hirdetnie a kormány propagandáját, hanem az úgynevezett tárgyalásos módszerhez folyamodott. És a horvát kormány nem is a leggazdagabbaknál hagyott több pénzt, mint a magyar kormány a végtörlesztéssel, a rezsicsökkentéssel vagy az egykulcsos adóval, hanem a legszegényebbeknél, mert ez a társadalom érdeke. Hogy ne legyen több hajléktalan ember, hogy ne fagyjon meg több ember a saját otthonában, hogy ne kerüljenek ki többen a szociális védőhálóból, hogy családok tízezreinek legyen esélye a felemelkedésére.

“Ez önként vállalt megállapodás, amelyet hat bank, három telefontársaság, négy nagyváros, valamint közműszolgáltató vállalatok írtak alá. Azoknak engedik el a tartozásait, akik szociális juttatásból vagy rokkantsági ellátásból élnek, valamint akiknek az utolsó három hónapban a bevétele nem haladta meg a havi 2500 kunát (100 ezer forintot), és nincsenek megtakarításaik vagy vagyonuk.

A kérvényeket a szociális intézményekben április 2-tól lehet benyújtani. 10 ezer kunáig a bankok írják le a tartozást, 25 ezer kunáig pedig azok a vállalatok, amelyek többségében állami tulajdonban vannak (víz- és elektromos művek, közműszolgáltató vállalatok)” - írja a Napi.hu.

 Így néz ki egy társadalmilag hasznos, nem pazarló, és jól célzott rezsicsökkentés. Persze még ezt is lehetne kritizálni, de a magyar állapotokhoz képest, ez a kormányzási Kánaán.