A miniszterelnök tegnap a Kossuth rádióban azt mondta, nincs gazdasági kivándorlás Magyarországról. "Nem vándorolnak ki, hiszen mi magunk akartuk, hogy egy közös gazdasági tér jöjjön létre, ahol szabadon lehet munkát vállalni" – fogalmazott.
Nyilván csak a délibáb láttatja velünk a Londonban dolgozó barátot, a Franciaországban tanuló gyereket, a Németországban megélhetést kereső haverokat. Ők nem léteznek, hiszen a miniszterelnök azt kívánja, ne létezzenek. Ez a kormányzati kommunikáció lényege, az van, amit épp Orbán kitalál, ez válik valósággá. Az az aprócska szempont, hogy több százezer honfitársunk nem adózik az országban, nem itthon fektet be, és elviszi a tudástőkéjét az országból, nem létezik, ha a miniszterelnök úr a bevándorlók ellen kíván támadást végrehajtani.
Csakhogy ez nem igaz. Ugyanis egy kormányfő dolga nem a fantazmagóriák kergetése. Sajnos a valóság az, hogy ma majdnem minden 40 év alatti gondolkozik a kivándorláson, és mindenkinek van legalább egy barátja, akivel karácsonykor találkozik már csupán. Lassan minden olyan családban, ahol van erre lehetőség, lesz legalább egy gyerek, aki külföldön vállal munkát. És lenne a többiben is, csak az induló tőke, a nyelvtudás vagy valami más nincs meg hozzá. És nyilvánvalóan ezzel nincs is baj, mert megélni meg kell. A baj azzal van, ha azt a problémát egy miniszterelnök, aki öt éve kormányoz, letagadja.
Mert az emberek nem jókedvükben, vagy ahogy korábban mondta a kormányfő, kalandvágyból mennek el itthonról, hanem azért, mert a 25 év alatti munkanélküliségi ráta 27,2%-os, mert a piackezdő fizetésből nemhogy megélni, de egyes szakmák esetén lakást fenntartani sem lehet.
Orbán Viktor pedig kiáll, és mivel a napi mondanivaló éppen az, hogy ez a probléma nem probléma, ezt hazudja bele az éterbe, mert ahogy egy szűkre kötött nyakkendőt választott aznapra, úgy választja meg a politikai mondanivalóját is. A máskor minket elnyomó EU, vagy épp a szabad mozgás joga, amit korábban hallgatói szerződéssel korlátozott volna, ma már vívmány. Csak az a baj, hogy hiába változtatja meg álláspontját 180 fokkal a miniszterelnök hónapról hónapra, a kormányzás nem halad, és erre jó példa a röghözkötés, a szabad munkavállalás, az elvándorlás, a fiatal munkanélküliség, az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése, amiben a kormányfő nem jutott tovább annál, mint hogy politikai fogásként használja. Kormányzás nincs, csak politikai kommunikáció, ez a legnagyobb probléma.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.