A Figyelő a Kantar Média adatait ismertetve mutatta be, milyen furcsa változások álltak be az állami médiaköltésekben. A TV2-nél 22-szer több pénzért hirdet az állam, mint a nagyobb nézettségű RTL Klubnál. Az Origónál is jól sikerült az integrált tartalomfejlesztés, négyszeresére nőtt az állami reklámbevétel.

(Fotó: Hír24)

Hogy értsük a kormánypárt médiaköltéseinek jelentőségét: a teljes állami hirdetési kiadás tavaly 35,6 milliárd forint volt, a magyar médiapiac teljes reklámbevétele 2013-ban pedig 175,4 milliárd volt. Mivel évek óta nincs nagyobb változás a reklámtorta nagyságában, így azt mondhatjuk, minden ötödik hirdetési bevétel a médiapiacon az államtól érkezik.

Mindeközben a közmédia teljes állami támogatása 80 milliárd forint. Összehasonlításképp, a felsőoktatás éves költségvetése körülbelül 143 milliárd forint. Tehát médiára a kormány majdnem annyit költ, mint a teljes felsőoktatásra, tanári fizetésekkel, fűtéssel együtt.

Ha megnézzük, hogyan hasznosul ez a pénz a közmédiában, azt látjuk, hogy az összeg színtiszta propagandára megy, például Merkel látogatásakor a közmédia nem számolt be a német kancellár egyetlen kritikus megjegyzéséről se.

De nincs máshogy a hirdetéspiacon folytatott állami hirdetésekkel sem. A kormány jutalmaz és büntet, fenntart és megtámogat, vagy elvesz és ellehetetlenít médiákat annak függvényében, hogy tetszenek vagy nem tetszenek neki. Emlékszünk a januári hírre, hogy a kormányfő zárt ajtók mögött elmondta, a Simicska Lajoshoz és köréhez köthető médiaportfólió nem kap pénzt. De a számokból láthatjuk, a jobboldali tulajdonba került TV2-nek vagy a Lázár János utazási számlái utáni kutakodás miatt főszerkesztő-váltáson átesett Origónak jelentősen megnőtt az állami hirdetési összegük. Az Origóhoz a 250 millió után 1 milliárd állami reklám jut, míg a TV2-höz 10 milliárd, miközben a nagyobb nézettségű RTL Klubhoz csak 500 millió.

Ma, amikor egy főszerkesztő vagy egy szerkesztő egy leleplező cikket, egy erős publicisztikát közölne, el kell gondolkoznia azon, hogy ennek milyen anyagi következményei lehetnek, hány újságíró fizetését veszélyezteti, ha ezt megteszi. És nyilvánvaló, hogy ez az elmúlt 10-15 évben sem ment máshogy, de kisebb volt a lépték, és a valós fenyegetés is. Nem találkoztunk olyan esetekkel, mint az Origo főszerkesztőjének kirúgása, vagy a közmédia ilyen szintű manipulációja is elmaradt.És nem találkozhattak a szerkesztők és újságírók sem.

Hiszen a kockázat, és ezzel a magukra gyakorolt öncenzúra megnőtt a sajtóban, míg a kormányzati propaganda kiszolgálása még jutalmat is érdemel. Beszélhetünk-e független médiáról, ha azt látjuk, a TV2 és az Origo függetlensége egy pillanat alatt megvásárolható egy élesebb helyzetben?

De ezek a számok azt is mutatják, mit kockáztat, és miben reménykedhet az RTL Klub egy kormányzati megállapodással, a politikus RTL Klub visszavonásával, és azt is meg fogjuk tudni a reklámköltésekből, ha ez az alku megköttetett.