Hiába volt tavaly méregdrága téli olimpia meg egy csomó aranyérem – Putyin korrupt, emberi jogokat lábbal tipró rendszere már egyre kevesebb oroszt hozott lázba. Amíg nem jött az ukrán konfliktus, meg az orosz propagandamese a gonosz EU-ról és a fasiszta ukránokról. A konfliktus miatt Putyin iszonyatosan népszerű otthon, miért akarna akkor leállni?
A legfrissebb, február 13-án nyilvánosságra hozott felmérés szerint a kedden, február 17-én Budapestre látogató Vlagyimír Putyin orosz elnök iránt az oroszok 85 %-a bizalommal viseltetik és 74 százalékuk mondta, ha most lennének elnökválasztások, rá szavaznának. (Az MTI moszkvai tudósítója átaludta a hírt.)
– írta Facebook oldalán Lovas István, a Magyar Hírlap EU-gyűlölő, Putyinnál magyar nyelvű propaganda-médiáért könyörgő publicistája. (Azt nem teljesen értjük, miért rúg bele a kormánybarát MTI-be, de ezt per pillanat nem is dolgunk megítélni.)
Viszont örömmel jelentjük, hogy az MTI moszkvai tudósítójával ellentétben, a Kettős Mérce soha nem alszik, és utána is kérdezett, hogy miért is van az, hogy az Oroszországot diktatórikus módszerekkel uraló Putyin (akinek hét főbűnéről itt olvashattok) felfoghatatlanul népszerű hazájában.
Már most ellőjük a poént: a háború és a háborús propaganda tehet róla.
A Lovas által említett 85 százalék pedig nem is annyira tér el az eddigi trendtől. A Krím annektálása után már nyolcvan százalékra ugrott az orosz elnök népszerűsége, júniusban 86 százalék mondta, hogy egyetért a putyini politikával, októberben pedig már 88 százalék. Ez a támogatottság olyan hatalmas mértékű, amilyenről Orbánék nem is álmodhatnak.
Az igazán durva az, hogy a tavalyi év januárjában az oroszok 29 százaléka mondta még csak azt, hogy újra Putyinra szavazna, a konfliktus után viszont ez az arány rohamosan nőni kezdett. Ha hihetünk Lovasnak, most elérte a 74 százalékot a Puytint újraválasztani vágyók aránya. (Itt lehet még olvasgatni erről.)
A Kettős Mérce megkérdezte Denis Volkov szociológust, a moszkvai Jurij Levada független közvéleménykutató-központ munkatársát arról, hogyan tudják Putyin propagandistái még Habony Árpádot is túlszárnyalni.
Hiába gyengül ugyanis a rubel, vergődik a gazdaság és nőnek az árak, Putyin szárnyal. Erről pedig olyan sajátos „mentőcsomagok” tehetnek, mint az ellenzék lejáratása, a rendszerellenes jelöltek ellehetetlenítése vagy a média monopolizálása. Utóbbi nagyon jól illusztálja egy múltheti írásunk, amelyből kiderül, hogy Oroszországban mindössze egy független TV-csatorna működik, de azt is kivették a kábelszolgáltatók a kínálatukból, az utolsó nagyobb független rádiót pedig megvette a Gazprom.
Egy kis ízelítő abból, hogyan működik az orosz média:
Tekintve, hogy a televízió az orosz politikai propaganda legfontosabb csatornája, a néhány független és ellenzéki újság, illetve a weboldalak és a blogok nem jelentenek túl nagy kihívást az állami és a putyinista oligarchák kezében lévő médiumoknak. Az ukrán válság óta a háborús propaganda módba kapcsolt orosz média egészen tragikomikus, szürreális arcát mutatja. A legemlékezetesebb talán az a két színésznő, akik közül az első az események gócpontjától függően Kijevben, Odesszában, Harkivban és az oroszországi Novocserkasszkban is feltűnt „aggódó helyi anyaként”; illetve a második, aki az állami tévé adásában hazudta szemrebbenés nélkül, hogy egy hároméves gyereket az anyja szeme láttára feszítettek keresztre az ukrán katonák.
Volkov emlékeztet, hogy Putyin már korábban is fegyveres konfliktusoknak köszönhette a népszerűségét. Miután átvette Borisz Jelcintől az elnökséget, alig pár hónap alatt 31-ről 84 százalékra nőtt a népszerűsége az „észak-kaukázusi terrorelhárító akciónak” (azaz a Csecsenföld ellen indított háborúnak) köszönhetően, 2008-ban pedig az orosz-grúz konfliktus miatt örvendhetett népszerűségnek. A kormánymédia már 2008-ban is háborús üzemmódban működött, akárcsak most. Mivel az oroszok 95 százaléka a tévéből informálódik az ukrán helyzetről, nagyon is elterjedt az a nézet, hogy Oroszorzság humanitárius okokból avatkozott be Ukrajnában, hogy megvédje az oroszajkú lakosságot a kijevi „fasiszta” rendszertől.
„Nem akarom azt mondani, hogy Putyin biztosan propaganda-céllal kezdett háborút, de azzal mindenképpen tisztában volt, hogy egy nemzetközi konfliktus jót tud tenni az otthoni megítélésének. Nem hiába próbálta meg már 2013 végén és 2014 elején is diszkreditálni a Majdanon történteket, ezzel elejét véve a békés változásnak. Az orosz tévék már az elejétől fogva nagy hangsúlyt fektettek Ukrajnára, és a méréseink azt mutatták, hogy ennek megfelelően 2014 elején az orosz tévénézők már a legfontosabb közéleti témák között tartották számon az ukrán helyzetet” – mondta.
A hivatalos kormányállásponttal ellentétes véleményeket teljességgel nélkülöző média sikeresen hiteti el a nézőkkel, hogy Európa merő rosszindulatból veti ki a szankciókat, Putyin pedig amellett, hogy megvédi (tágabb értelemben vett) népét, még egy olyan történelmi igazságtételre is képes, mint a Krím elfoglalása. Ez sokakban azt az érzetet kelti, hogy Putyin bizony helyreállította az orosz nemzet nagyságát.
De ki az az Orbán Viktor?
Fehéroroszország, Kazahsztán és Kína most az a három ország, akiket az oroszok a legfontosabb szövetségesnek tartanak – számol be mérései eredményéről Volkov. Utóbbinak nagyon nőtt a népszerűsége, már csak azért is, mert Kínát tekintik most Európa ellensúlyának. Európát pedig nagyon nem szeretik, főleg a szankciók miatt, ugyanis az emberek nincsenek vele tisztában, hogy azokat Oroszország ukrajnai szerepvállalása miatt vetették ki. A legtöbben azt gondolják, az EU öncélúan sanyargatja most őket. Most először mondja azt a lakosság 71 százaléka, hogy rossz érzései vannak az EU-val kapcsolatban. Ilyen korábban nem volt. Még 2008-ban is csak 40 százaléknak voltak ellenérzései Európával szemben. „Ennek ellenére azt mondom, hogy az oroszok többsége nem zárkózik el Európától, szeretné, ha jók lennének az EU-orosz-kapcsolatok, csak éppen most úgy gondolják, hogy Európának valami baja van, és konfliktus provokál velük” – teszi hozzá Volkov.
Megkérdeztük arról is, mit gondol az átlag orosz a magyar kormány Putyin-barátságáról. „Magyarországról nincsen véleményük, hiszen Orbán Viktor nem szerepel a tévében” – mondta.
Oroszország hőse
Ennek az egésznek van egy fontos, és sajnos nagyon is ijesztő hozománya: ha Putyint a háború tartja életben, akkor a romokban álló gazdasága mellet nagyon kicsi eséllyel fog leállni és a nyugat felé nyitni, hiszen nem tud és nem is akar mást kínálni a választópolgároknak. „A célja az, hogy úgy legyen magas a támogatottsága, hogy ne kelljen emiatt változtatnia a kormányzása módján” – mondja Volkov. 2014-re viszont Putyin-rendszere már kipróbálta minden „békés” módját a közvélemény befolyásolásának. Hiába volt szocsi olimpia sok orosz aranyéremmel, a sok befektetés jó, ha 3-4 százalékpontot dobott Putyin népszerűségén. „Az emberek már unták, egyre többen mondták, hogy persze, rendben van a Putyin, de azért mégse lenne rossz, 2018-ban már valami új arcot látni a politikában” – mondja Volkov. Amíg viszont tart a konfliktus, addig Putyin Oroszország hőse. Erről biztos nem akar lemondani.
Putyin Magyarországra érkezik február 17-én. Várjuk őt tüntetéssel 16-án, mutassuk meg, a magyar polgárok elutasítják a putyini politikát, és békét akarnak Ukrajnában: https://www.facebook.com/events/1516327451976724/
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.