A tegnapi napon a magyar sajtó tele volt a hírrel, hogy Habony Árpádnak feltehetően még érettségije sincs. Habony ezzel ellentétes állítást egy Who is who című kiadványban tett, ahol még diplomát is hazudott magának. Nem szép dolog, de biztos, hogy ez a gond Habonnyal?

Persze nyilvánvalóan jelzi az ember nagyravágyását és magával szembeni elégedetlenségét, ha diplomát hazudik magának. De Habony Árpád sajnos a szakmája egyik „legjobbja”, egy kiváló kommunikációs szakember, aki azonban mostanában egyre több hibát ejt. Ehhez a munkához viszont se diplomára, se érettségire nincs szüksége, csak a tudására.

A furcsa az, hogy nem abból lett hír, hogy Habony hazudott, hanem abból, hogy nincs érettségije. Az értelmiség pedig ezen háborodik fel.

Pedig ha a hír igaz, pont Habony példája mutatja, hogy a szakértelem, a hozzáértés (még ha rossz célra is használják), nem feltétlenül függ a diplomától. A rangkórság tartja magát. Tavaly az ellenzéki összefogásnál került be, majd halt el az a feltétel, hogy az egyéni választókerületi jelölteknek diplomával kell rendelkezniük.

Pedig a magyar politikának az az egyik problémája, hogy a politikai elit teljesen elszakadt a valóságtól. Lényegében alig ül olyan ember a parlamentben, akinek politikusi létén kívüli közege ne egy értelmiségi vagy oligarcha közege lenne. Elszeparált világban, a mindennapi emberek gondjain túl élnek politikusaink.

Nyilván azzal nincs baj, ha valakinek van diplomája, sőt fontos, hogy mindenki minél jobban képezze magát, ez lenne a követendő példa a társadalom számára is: szakmát, hozzáértést, munkatapasztalatot, nyelveket, általános műveltséget kell szereznie minél több embernek. De a politikai képviseletben olyan embereknek is szerepelniük kellene, olyan emberek véleményének is meg kellene jelennie, akik valódi tapasztalattal rendelkeznek a társadalom 90%-nak valódi problémáiról. Nyilván, én sem vagyok ez az ember, és nyilván, egy ilyen ember véleménye a magyar sajtóban, politikában tizedannyit se ér, mint akár az enyém.

De ez is jól mutatja a társadalom állapotát, hogy mennyire nem működik a társadalmi mobilitás, és mennyire a kapcsolati tőke, illetve a pénzbeli tőke határozza meg ma Magyarországon az emberek pozícióját. Pedig némi beletanulás után egy okos kőműves vagy szakács, esetleg hajléktalan ember se tevékenykedne rosszabbul parlamenti képviselőként, mint bármelyik jelenlegi honatya.

Habony Árpáddal nem az a probléma, hogy nincs érettségije, hanem az, hogy nemzetbiztonsági átvilágítás nélkül lett Orbán Viktor és a Fidesz tanácsadója. Úgy, hogy tudjuk, volt barátnőjének apja egy gázoligarcha, hogy tanácsaiért hivatalosan 0 forintot kap, miközben barátai és a hozzá kötődő cégek sorra nyerik az állami támogatásokat, megrendeléseket.

De tudjuk azt is, hogy az ingatlant, amiben él, korrupciógyanús körülmények között vásárolta egy barátja a Rogán Antal által vezetett önkormányzattól. És azt is, hogy alakját a titkolózás, a korrupció, a dőzsölés és a nem látható legális jövedelem övezi.

Az, hogy Habonyt azzal támadják, hogy nincs érettségije, ahelyett, hogy azt vetnék a szemére, hogy (feltételezhetően) egy korrupt politikai haszonleső, és feltehetően korrupciógyanús üzletekkel keresi meg az Orbán Viktornak és a Fidesznek adott politikai tanácsokért járó fizetését, nagyon rossz üzenet az egész társadalom számára.

Ehhez a témához úgy kéne hozzáállni, hogy lényegtelen Habony érettségije. Inkább azt kellene megkérdezni, miért hazudott, majd számonkérni rajtai azokat a millárdokat, amik körülötte folytak el a közpénzekből.