Tegnap Orbán Viktor elveszítette Veszprémben a kétharmadát, azóta pedig megszületett a dal a vasárnapi zárva tartásról. Az előbbi erős jelzés és nagy veszteség, az utóbbi viszont halálos figyelmeztetés. Abban a pillanatban, amikor a népköltészet és az egyszerű emberek maguk kezdik el jól, mémszerűen kinyilvánítatni, hogy Orbán takarodj, akkor nagyon nagy a baj.
Már pedig Pál József dala a boltok vasárnapi zárva tartásáról egyértelműen nem szól másról: ne szólj bele az életembe, és húz a francba. Az ilyen népköltészeti alkotások pedig egyenesen 2007-be visznek minket, amikor a „Gyurcsány, takarodj”, és a „Kösz, Feri” határozta meg a magyar közbeszéd mindennapjait. Egy kormányra nincs vesélyesebb, mint az, ha nevüket az emberek egyszerű melléknévként kezdik használni mindennapi életük gondjaira és bajaira. Nagyjából pedig ez következik az ilyen dalok után.
Vasárnap van, tíz óra, senki sincs a TESCO-ba',
Sajnálom, sajnálom, senki sincs a TESCO-ba'.Orbán Viktor bezárta, vasárnapra bezárta,
Sajnálom, sajnálom, vasárnapra bezárta.Mégsem megyek templomba, inkább az italboltba,
Sajnálom, sajnálom, inkább az italboltba.Ott mérik a pálinkát, a szabadon főzött pálinkát,
Sajnálom, sajnálom, a szabadon főzött pálinkát.Orbán Viktor méreti, az asztalra leteszi.
Sajnálom, sajnálom, az asztalra leteszi.Igyad Viktor, nem bánom, úgyis elmész a nyáron,
Egyáltalán nem sajnálom, úgyis elmész a nyáron.
Ajánlom, nagyon ajánlom, hogy húzzál el még a nyáron!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.