Eljött, aminek jönnie kellett: Rogán Antal csökkentetné az árakat a kereskedelemben, hiszen csökken a benzinár. Biztos népszerű lesz az ötlet, ahogy a rezsicsökkentés is az volt. Hiszen a napnál is világosabb, hogy igaza van ennek a jóembernek: ha a benzinár drágulása esetén árat emelnek a kereskedők, akkor a benzinár csökkenése esetén csökkennie kell minden termék árának is. És ki lenne inkább hivatott a kisiklott piaci folyamatokat helyretenni – ha úgy tetszik, az élősködő tőkéstől megvédeni a munkásosztályt –, mint a rendkívül népszerű kormánypárt?

A kiskereskedelmi árak központi szabályozása nehéz dolog (amellett, hogy baromság). De még nehezebb egy szabad piaci körülmények között kialakult viszonyrendszerben elkezdeni szankcionálni azokat, akik nem csökkentik a kívánt mértékben a termékeik árát. Nem vagyok közgazdász, de nekem elég nehéznek tűnnek a válaszok a következő kérdésekre:

1. Honnan tudja a kormány, hogy korábban mikor, melyik bolt, mit és mennyiért árult?

2. Ha ezt tudja is, azt honnan tudja, hogy az árképzésben egy adott pillanatban mekkora szerepe volt az üzemanyag árának?

3. Honnan tudja a kormány, hogy a változó keresleti viszonyok adott időpontban mekkora árrést tettek szükségessé a rentábilis működéshez?

4. Mindezek fényében hogyan fogja megítélni bárki, hogy melyik tőkés méltányos a munkásosztállyal, és melyik szipolyozza őket?

5. +1 kérdés: a rezsicsökkentés miatti költségcsökkenést miért nem kéri számon a kormány? Ha már minimálisan következetes akar lenni, akkor bizony hajrá.

És végül: az meg hogy a fenébe van, hogy amikor 440 forint volt a benzin, akkor Budapesten kilométerenként 180 forintért lehetett taxizni, majd a fideszes többség központilag szabályozta a taxik árait 280 forintos áron, de most nem zavarja, hogy azóta 340 forint a benzin? 40%-kal nőtt a taxidíj a központi árszabályozás következtében, megtiltották az árversenyt a társaságok között, miközben 25%-kal csökkent az üzemanyagok ára. Pont ennyi értelme van a központi árszabályozásnak.