A Lasztovicza Jenő halála után megüresedett parlamenti helyért a veszprémi 3-as körzetben vívott kampány, bár akkora téttel nem rendelkezik, mint a veszprémi választás, de maga a kampány és az eredmény is sokkal izgalmasabb lehet annál. Ha folytatódik a Fidesz mélyrepülése, könnyen előfordulhat, hogy a kormánypárt csak a harmadik helyen végez az eredményhirdetés után. A körzet ugyanis “háromesélyes”, bár ha fogadni kéne, a Fideszre fogadnánk.

A veszprémi 3-as a fideszes gerrymandering, azaz a saját magukra szabott választási rendszer csodája, és pont ezért érdekes is. A körzet a volt ajkai-devecseri, biztosan balos iparkörzet kettészedéséből jött létre, amelynek egyik részét a jobboldali pápai, a másikat pedig a jobboldali tapolcai körzethez csapták, biztosan ügyelve arra, hogy kevesebb baloldali választó jusson mindkét új körzetbe, mint ahány magát jobboldalinak való van.

Ez meglátszik a  tavaszi eredményeken is. A körzetben két nagyobb város, Ajka és Tapolca található. Tavasszal a szavazópolgárok körülbelül egyharmada Ajkáról, negyede Tapolcáról került ki, míg a többiek a környékbeli kisebb településekről jöttek. Így Ajkán hiába verte meg az Összefogás a Fideszt, a körzet többi része biztosan hozta a Fidesznek a választókerületet.

Szavazatszámok pártok és települések szerint a 2014 országgyűlési választásokon:

Ha összeadjuk Tapolca és Ajka szavazatszámait, azt látjuk, a Fidesz ugyan nyert, de az egész választókerülethez képest sokkal kisebb előnnyel, a nagyobb városokban pedig a Jobbik nem rúg labdába. De tavaszból ősz lett, és jöttek az önkormányzati választások, és az ott született eredmények nem sok jót ígérnek a Fidesz számára. Ajka MSZP-s, Tapolca pedig jobbikos polgármestert választott. Tapolcán a Jobbikos jelölt 39, a Fideszes 36, míg az MSZP-s 24%-ot kapott, míg Ajkán az MSZP jelöltje 52, a Fideszé 40, a Jobbik jelöltje pedig 6%-ot kapott.

Ha megnézzük az önkormányzati számokat, először is búcsúzzunk el az LMP bármilyen befolyásától; ők a nagyon kínos eredmény elkerülésében reménykedhetnek csak, mivel az önkormányzati választáson egy jelöltjük se volt, nemhogy a két nagyvárosban, de az egész Veszprém 3-as körzetben sem.

Viszont ha összeadjuk Tapolca és Ajka szavazatszámait, azt láthatjuk, az MSZP veri a Fideszt másfél százalékkal. És itt jönnek az izgalmas kérdések. Tavasszal ebben a körzetben lényegében nem volt eltérés a városi és falusi szavazók részvételi hajlandósága között. Ha azzal számolunk, hogy a kistelepülési szavazók, ahogy minden időközi választásnál, kisebb arányban mennek el szavazni, akkor a veszprémi számokhoz viszonyítva, részvételi adatokkal összevetve, és kisebb részvételt feltételezve - a falusi körzetekben 30% körüli, míg Veszprémben az 50% körüli részvételi arány rávetítve a tavaszi Ajka-Tapolca eredményekre, a Fidesz 44, az MSZP 30, a Jobbik 24 százalékot kapna.

De a fenti számban még nincs benne a Fidesz szavazatvesztése. Míg ha összehasonlítjuk az áprilisi és a mostani közvélemény-kutatásokat, tehát beszámítjuk a Jobbik mért erősödését, a Fidesz nagy, és az Összefogás pártjainak kis csökkenését, akkor a fenti részvételi számok mellett már egy 28%-os Jobbikot, egy 30%-os MSZP-DK-Együtt-PM-et kapunk és egy 34%-os Fideszt. Ami nagyon-nagyon szoros eredmény, és lényegében azt mutatja, bármelyik párt nyerhet a három erő közül a Veszprém 3-as körzetben. Persze ezek nem politikai, hanem csupán matematikai alapú becslések, mint mindenhol, a kampány fog dönteni.

Bár Kész Zoltán veszprémi eredménye, ahogy az Origo kiszámolta, sokkal nagyobb Fidesz-zuhanást és sokkal erősebb baloldali ellenzéket mutat. Ha a veszprémi 1-es körzet számait vetítenénk rá a körzetre, akkor a fogadócédulán biztosan behúzhatnánk az x-et az MSZP mellé. Csakhogy ez nem az a körzet, teljesen más adottságokkal rendelkezik. És mindenkinek másra is kell koncentrálnia.

Ha a tavaszi eredményekből indulunk ki, az MSZP feladata a legegyszerűbb: el kell vinniük minél több ajkai szavazójukat, hiszen 50%-ban innen jöttek tavasszal (miközben a választókerület lakosságának ez csupán 33%-a), plusz erősen koncentrálniuk kell azokra a tapolcai és kistelepülési körzetekre, ahol ősszel átlag felett teljesítettek. A hármas verseny miatt az MSZP lényegében a nagyvárosi kampánnyal is sikert érhet el. Nehezebb dolga van a Fidesznek, amelynek szavazói tavasszal kiegyenlítettebb képet mutattak, lényegében a lakossági arányszámok szerint alakultak. A Fidesznek nincs településpreferenciája, mind a 40 kistelepülést végig kell szántaniuk, mozgósítaniuk kell egy sikerhez. És még ennél is nehezebb dolga van a Jobbiknak. Ugyanis arányaiban a szélsőjobboldali pártnak van a legkevesebb szavazója a legnagyobb településen, Ajkán, és nekik van a legtöbb a kistérségekben. Miközben Tapolcán egy magasabb hőfokú kampány és magasabb részvétel a hasonló szavazatmennyiséggel rendelkező Fidesz és MSZP szavazóit is mozgósíthatja.

Egy nagyobb méretű városban ugyanis a kisebb távolság alatt elérhető több ember miatt könnyebb kampányolni, könnyebb a szórólapok kihordása, több embert ér el egy-egy plakát, nem kell 10 kilométert utazni, hogy újabb 200 embert elérj. Kevésbé különböznek az emberek problémái két utcával arrébb, mint két faluval arrébb, és a helyi kampányígéretek is egyszerűsödnek így. Ajkán 5 kitelepüléssel lényegében 20 ezer embert lehet elérni, és megmutatni nekik a jelenlétet, míg 20 faluban ehhez 20 kitelepülésre van szükség.

A kérdés pedig nyilvánvalóan az, a választók tovább akarják-e majd büntetni a Fideszt, és a két ellenzéki párt közül melyikük tudja elhitetni azt, hogy ő az esélyesebb a mandátum megszerzésére. Abban az esetben viszont, ha a Fidesz tovább zuhan, könnyen megtörténhet az a párttal, amire talán 1998 óta nem volt példa: hogy a Fidesz képviselője harmadik helyen végez egy választáson!