Az Európai Parlamentben Jávor Benedek az Energiaklubbal karöltve nyilvános meghallgatást szervezett a paksi bővítésről. Az eseményen részt vett Rebecca Harms, a zöld frakció társelnöke, és az Európai Bizottság Eneregiaügyi Főigazgatósága is  – az eseményt azután rendezik, hogy az Euratom Ellátási Ügynökségen elakadt a bővítési projekt! Itt a percről percre közvetítésünk.

12:00 A szervezők hálásak Aszódinak, de...

Rebecca Harms megköszöni Aszódi meghívását, és visszautasítja, hogy a Zöldek ne mutattak volna régóta érdeklődést Paks helyzete iránt. Harms úgy emlékszik vissza, amikor néhány éve Pakson járt, hogy a híres üzemzavarral kapcsolatban jusson első kézből információkhoz, többet tudott meg az erőmű kertészeti szekciójáról, mint a fűtőelemek sorsáról. Pedig a transzparencia a nukleáris tevékenység esetében életbevágó.

Tóth István János szerint mégiscsak remek, hogy Brüsszelben lehet angolul vitatkozni a témáról, amiről otthon magyarul lehetetlen. Jávor is megköszönte Aszódi jelenlétét, és felvázolta, hogy a titkosítás ténye mennyire ellehetetleníti a magyarországi nyilvános vitákat. Felhívta a kormánybiztos figyelmét, hogy a bővítés ügyében született parlamenti döntést nem alapozta meg alapos információkon nyugvó vita és reflexió. És arra is, hogy nehéz egy olyan ország korrupciómentességében bízni, ahol a főügyészség indított maga ellen vizsgálatot a napokban, hogy kiderüljön, miért indít olyan kevés eljárást korrupciós ügyekben az utóbbi években. 

11:40 Szót kapott Aszódi Attila is!

A paksi bővítés kormánybiztosa kifejtette, hogy természeti adottságaink miatt a megújulók kevésbé jönnek szóba, és ha nem növeljük az atomenergia termelő kapacitását, akkor a gázimporttól való függésünk nőhet.

Aszódi szerint a bővítéssel kapcsolatos transzparencia, a magyar törvényeknek megfelelően teljes, így pl. a kormányközi szerződés is fenn van a neten. Vitatja a Jávorék által említett költségeket, és úgy gondolja, Tóth téved akkor, amikor a korrupciós kockázatot a biztonsági kockázattal hozza összefüggésbe, hiszen "itt nem lesz korrupció", a pénzt pedig a technológiára fogják fordítani. De tényleg.

11.22 Massimo Garribba, az Európai Bizottság – Energiaügyi Főigazgatóság (DG Energy) képviseletében

Az olasz hivatalnok (akinek országában amúgy nincs atomerőmű, és még népszavazást sem átallottak rendezni a témában, ahol a polgárok bebiztosították, hogy ne is legyen) az EB álláspontját ismerteti általában és a magyar esetre vonatkozóan is. 

Brüsszel az alacsony üvegházhatású gázkibocsátása miatt támogatja az atomenergia és a megújulók mixét, miközben azt is célnak tekinti, hogy az Unió technológiai előnye fennmaradjon a nukleáris energia terén is. További szempontjaik az energiafüggetlenség (azaz a függőség csökkentése), és ennek érdekében a beszállítók, konstruktőrök, alvállalkozók diverzifikálása. Ez ugyebár a problémájuk Paks 2-vel is, amellyel kapcsolatban - mint mondja - a magyar kormány felvette velük a kapcsolatot. Az EB felkérte Budapestet a vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldására.

A korábban elhangzottakkal némileg szembemegy, hogy Garribba szerint az EU prioritása a berendezések és a hulladékkezelés biztonsága - ami az eddigi felszólalók szerint nem igazán garantált. 

 11:00 Jávor Benedek átadja a szót  Dr. Tóth István Jánosnak a Korrupciókutató Központtól

Jávor szerint (és nekünk is úgy tűnt) a bolgár helyzet sok szempontból is hasonlít a magyarországira.

Tóth János egy fekete dobozhoz hasonlítja a paksi beruházást. A magyar állam korrupciós szintje,a korrupt magyar gazdasági környezet, csakúgy mint a szintén korrupciós gyanúval terhelt Roszatom és az orosz kontextus együttállása finoman szólva nem kedvez a transzparenciának, szabad versenynek és a közpénzek hatékony elköltésének.  

Tóth szerint a magas korrupciós kockázat következményeként nagyfokú pazarlásra és komoly biztonsági veszélyekre is számíthatunk, lévén a jelenlegi működési keret a minőségi munkavégzést sem szavatolja. A nukleáris beruházások általában véve sem mondhatóak a transzparencia és tervezhetőség bajnokainak: 75 projekt összehasonlítása alapján az 1966-tól 1977-ig terjedő időszakban Tóthék számításai szerint az erőműprojektek ára átlagban kétszeresére, háromszorosára nőtt, miközben az építkezések ideje is jellemzően elhúzódott. Általában jellemző rájuk az átláthatóság hiánya és a korlátozott verseny is.

Paks 2 esetében is felmerül az atomprojektek "fehér elefánt" jellege, ami azt jelenti, hogy a valódi cél, nem az az erőmű felépítése, hanem a korrupció táplálása.

A kutató Fukusimával kapcsolatban a korrupció egyik speciális fajtáját, a "forgóajtók" rendszerét emeli ki, ez azt jelenti, hogy a szabályozó hatóságok munkatársai idővel a nukleáris ipar szereplőinek fizetett alkalmazottjának szegődnek el és vice versa. 

Tóth még a magyar közvélemény számára jól ismert ellenérveket is említi: a projekt nagyságát az országban folyó beruházások összességéhez képest; az építőipar magas korrupciós indexét; a transzparencia megdöbbentő hiányát: megvalósíthatósági- és hatástanulmányok, konzultáció teljes hiánya, plusz megatitkosítás. 

10:10 Todor Galev (Centre for the Study of Democracy, Bulgária) beszél

Arról beszél, hogy az Ukrán krízis után máshogy kell nézni az energiafüggőség kérdésére. Bulgária rosszabb helyzetben van mint Magyarország. Nagyobb a kockázata egy atomerőmű építésnek. Nagyobb Bulgária energiaínsége, és jobban kitettek az orosz energiának, a politologus szerint. De nagyobb az államadósság is.

Az orosz politikai befolyás, a gazdaságon az energiaügyön keresztül érhető tetten, a volt szovjet blokk országaiban. Todor elmondása szerint furcsa pénzek érkeztek a bulgár politikába, és megváltozott a pártok energiaügyben vallott nézete. Felvetődik a gyanú, hogy Oroszország, és orosz cégek pénzelik a bulgár pártok egy részét. A volt bulgár energiaügyi miniszterről pedig papírok kerültek elő, hogy a lépéseit a Gazprom export üzletágának vezetőjével egyeztette. Azt magyarázza, hogy az egész térségben egy ilyen szintű orosz beruházás megnöveli az orosz cégek befolyását, és ezáltal az orosz politika befolyását az adott országban, és magában hordozza a state capture, a gazdaság és a média kulcspontjain keresztüli teljes politikai befolyásolás lehetőségét. Egyetlen ország se tudja megvédeni a függetlenségét szemtől-szembe az orosz befolyástól, ezért van szükség közös kelet-európai együttműködésre.

Bulgáriában egyelőre megakadályozták a ROSZATOM eröműépitését. Erről az Index írt jó cikket: http://index.hu/kulfold/2014/11/18/sokba_kerulhetnek_bulgarianak_a_felhagyott_atomtervek/

9:51 Stephen Thomas (University of Greenwhich) beszél

Összehasonlítja Paksot a brit tapasztalattal, a Hinkley Point erőművel. Orbánék ugyanis azt mondték korábban, hogy szeretnének a brit példából tanulni. A magyar összeg alacsonynak tűnik a brithez képest. Egyik esetben sem volt verseny. A magyarok lemondtak a páláyzatról, hogy a Roszatomot részesítsék előnyben.

A briteknél is őgy néz ki a helyzet, hogy ha bármi félremegy, az adófizetők zsebe fogja bánni. De a briteknél még simán el lehet vetni a terveket, és azt lehet mondani, hogy nem kell az erőmű. Ez talán nem ugyanaz Paksnál.

Vajon szeretni fogja az Európai Bizottság? Ki fog fizetni, ha elszaladnak az árak? A fehérororsz példán azt látjuk, hogy ott akár hetven százalékkal is elszállhatnak a költségek.

Ami közös, az a titkosítás.Bár nem annyira durva a helyzet a briteknél, ott se tud sokat a közvélemény. Mindkét esetben felmerült, hogy a technológia problémás, elmaradott lehet.

Csak hát az Egyesült Királyság nagypbb és gazdagabb. Két reaktor miatt nem fog csődbe menni az ország. Magyarországon más a helyzet.

9:35 Ámon Ada (Energiaklub) beszél

A probléma maga Paks 2 – mondja.Kétezer megavattos a mostani erőmű. Ezt több, mint megduplázná a bővítés.

Nagyon keveset tudunk: 12,5 milliárd lenne az ára, ami a magyar büdzsé húsz százaléka. Emaitt nőni fog az energiatermelés Magyarországon, ami a fogyasztást ismerve nagyon kevés helyet hagyna másfajta energiáknak a magyar piacon. Nagyon komoly átláthatósági problémák vannak. Se a nyilvánosságot, se a szakértőket nem kérdezték meg. Nincsen b terv, vagy alternatív elképzelés a két új reaktor helyettre. Ráadásul nagyon durván centralizálni fogja az energiaellátást Magyarországon, ami ellentétes az EU elképzeléseivel.

A pályáztatás hiánya azt mutatja, hogy a magyar kormányt nem érdekli a gazdasági effektivitás. És a projekt növeli a korrupciót Magyarországon. Ráadásul nagy az esélye, hogy az állam illegálisan támogatta a projektet. Az egész megmérgezheti a magyar gazdaságot is, és az itt forgó pénzek illegális pártfinanszírozásra is fordíthatók lesznek majd idővel. Arról nem is beszélve, hogy a paksi szerződés akár 5-8 százalékkal is növelheti a magyar államadósságot. Ezért tett az energiaklub két panaszt is: egyet az Európai Bizottsághoz, a DG Competitionhöz, és egyet Hágába.

EU-s szinten: ez energiabiztonsági probléma, és azt jelzi, hogy van olyan tagállam, amelyet nem érdekel az uniós irány, se a megújulók terén, se az energiabiztonság terén. Ez torzíthatja a piacot, és komoly politikai problémákat jelenthet. Ámon Ada szerint Paks 2 nem fog megépülni. Ennek ellenére nagyon figyelni kell arra, hogy menyni pénzt dobnak ki az ablakon a projekt keretében.

9:21 Most Jávor Benedek beszél.

Fontos a téma, hiszen az Euratom Ellátási Ügynökségen elakadt a bővítési projek. Miközben a magyar parlament harminc évig titkosította a szerződést. Áder János pedig aláírta. Ennyit számít a magyar politikusoknak az energiabiztonság. A meghallgatás célja, hogy hangsúlyozza, hogy vannak komoly gazdasági problémák Paks 2-vel, és nem tudjuk, ezek pontosan mik, hiszen a szerződés titkos. Például 0,7 milliárd euró bevétel lesz évente az erőműből, miközben a kamatok miatt akár 1,3 millió eurót is kellhet majd fizetnünk évente. Nem vizsgálták, mennyibe fog kerülni X év múlva ez az energia. És a nyilvánosságot sem vonták be a kérdésbe – ezért akartak Jávorék egy népszavazást.

Erről beszélni kell, már csak azért is, mert ezek a problémák nem a Fidesz kormányt fogják terhelni, hanem a következő kormányokat.

Ma Európában nagyon sokat beszélünk Oroszországról az energiabiztonság kontextusában, de szinte csak a gázra koncentrálunk (erről itt ír Jávor bővebben). ez egy jó alkalom, hogy felhívjuk a figyelmet, az atom energia területén is beteheti a lábát Európába.

Nagy eséllyel sérti az uniós jogot is a paksi szerződés, és az Európai Bizottság is vizsgálja Paksot három ügyben jelenleg.

9:11 Rebecca Harms elkezdi.

Ő az est házigazdája, német zöld politikus, a zöld frakció társelnöke, aki szinte havonta jár Ukrajnában, hogy vizsgálja a jelenlegi konfliktust. Nemrégiben kitiltották Oroszországból.

Azt mondja, nagyon sokat számít, hogy ott van a két magyar képviselő az Európai Parlamentben. A zöldek nagyon régóta figyelik Paksot. Mostanában van Fukushima negyedik évfordulója, ráadásul Csernobilnak is évfordulója lesz hamarosan. Hiába telt el majdnem harminc év, még nem sikerült rendbetenni a környéket. Még legalább egy generáció kell, mire normalizálódik a helyzet.

A téma azért is fontos, mert már egy ideje szó van Európában egy közös energiastratégiáról, 12 éve pedig volt egy komoly baleset Pakson, amit Fukusimáig a legdurvábbnak tartottak a zöldek. Erről itt bővebben.

Japánban hiába volt katasztrófa, a kormány újra akarja indítani a programot. Mintha nem is tanult volna belőle.

A zöldek leginkább a kockázat miatt ellenzik az atomenergiát. De fontos probléma az is, hogy az atomhulladékot nem tudjuk hovatenni. És akkor ehhez járul még az orosz kapcsolat.

A zöldek semmiképpen nem azt akarják megmondani Magyarországnak, hogy mit építsen, mit nem, és hogy akarjon-e atomenergiát az ország, vagy sem. Itt arról van szó, hogy Paks bővítése nagyon dubiózus keretek között történt, és Paks bővítése nem csak kiszolgáltatja az országot, de a fentartható fejlődést is akadályozza. Az atomenergia manapság már nagyon drága – ezt látjuk mindenfelé a világban. Ráadásul még azt se tudjuk, hogy a mostani gazdasági helyzetben Ororszország tudja-e teljesíteni a szerződésben foglaltakat.

A mai találkozó célja, hogy beinduljon a vita, hogy elinduljon a párbeszéd Magyarországon a témáról.

Egy kis háttér:

Jávor Benedek írja a blogján: A hazai energiastratégiának, energiapolitikának számtalan vitatott eleme van. Ami igazán rendellenes, hogy az utóbbi években a magyar energiaügyet láthatóan nem a belső adottságok, külső kényszerek, az energetika jelenlegi és jövőbeli változásaival való lépstartás határozzák meg, hanem fölöttes, mindenféle szakpolitikán túlmutató célok: az Orbánhoz feltétlenül lojális emberek helyzetbe hozása, állami pénzen új klientúra építése, egyúttal személycsere az oligarchiapiramis csúcsán - ezáltal Orbán politikai hatalmának stabilizálása. És persze mindehhez a szükséges külső feltételek megteremtése.

Itt lehet megnézni az élő közvetítést: http://greenmediabox.eu/en/ct/80-The-New-Hungarian-Nuclear-Investment-Paks

Kik lesznek ott?

Az esemény házigazdái: Rebecca Harms, a zöld frakció társelnöke, és Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő. A meghallgatás szakértő résztvevői: • Ámon Ada, Energiaklub, Magyarország • Dr. Todor Galev, Centre for the Study of Democracy, Bulgária • Massimo Garribba, Európai Bizottság – Energiaügyi Főigazgatóság (DG Energy) • prof. Stephen Thomas, University of Greenwhich, Nagy-Britannia • Dr. Tóth István János, Korrupciókutató Központ Budapest, Magyarország