A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (angolul: Transatlantic Trade and Investment Partnership, vagyis TTIP) az elmúlt évtízedek egyik legfontosabb nemzetközi politikai gazdaságtani fejleménye lehet, a magyarországi közbeszédben azonban mindeddig mégsem volt róla az ügy súlyához méltó vita.

A képen a Magyar Természetvédők Szövetsége- Föld Barátai Magyarország aktivistái tüntetnek a trójai falóként megjelenített TTIP ellen.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti egyezményt röviden „szabadkereskedelmi egyezménynek” szokás hívni, de ez Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint félrevezető. Szerinte a megállapodás nem elsősorban a kereskedelem szabadságáról szól, hiszen az USA és az EU közötti vámok már így is nagyon alacsonyak. A megállapodás – és az azt előkészítő, jelenleg is folyó titkos tárgyalások – valódi tétje szerinte az, hogy fennmaradhatnak-e az EU tagállamainak fogyasztóvédelemről, munkavállalói jogokról, élelmiszerbiztonságról szóló (az amerikai szabályozásnál tipikusan jóval szigorúbb) szabályozásai, valamint ezzel összefüggésben az, hogy a vállalatoknak lehetősége lesz-e (kártérítésért) perelni az államokat a szabályozásaik miatt elmaradt profitért a külön erre a célra létrehozandó, államoktól független kereskedelmi bíróságokon. 

A megállapodás támogatói a szabad kereskedelem gazdasági növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatását hangsúlyozzák: de mennyit fog valójában segíteni a megállapodás az európai gazdaságnak, és egyáltalán előre lehet-e jelezni egy ilyen átfogó (és részleteiben nem ismert) megállapodás hosszútávú hatásait? A vélt gazdasági előnyök (és ezek előrejelzésének) problémáin túl, a kritikusok és ellenzők szerint a megállapodás sérti a demokrácia és a népszuverenitás eszméit, vészélyezteti az élelmiszerbiztonságot és a munkavállalói jogokat, továbbá a környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szabályok gyengüléséhez és a közszolgáltatások további privatizációjához vezet majd. Indokolt-e az ellenzők aggodalma?

A Levegőt! legutóbbi adásában ezekről a kérdésekről beszélgetünk vendégeinkkel, Novák Tamás közgazdásszal, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának (BGF KKK) docensével, valamint Újszászi Györgyivel, a Védegylet (a TTIP-elleni magyarországi kampány kezdeményezője) munkatársával.

A műsor elején bekapcsoltuk még Mózes Tibort a Vasúti Dolgozok Szabad Szakszervezetének vezető ügyvivőjét is, akivel a Rail Cargo Hungaria vállalatnál bejelentett elbocsátásokról és a szakszervezet terveiről beszélgettünk röviden. A műsor itt hallgatható meg:

Ha bővebben is érdekelne a TTIP, a következő magyarnyelvű írásokat, beszélgetéseket és parlamenti fölszólalásokat ajánljuk a figyelmedbe:

- magyarországi civil szervezetek közös kiáltványát;
- a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Friends of Earth közös állásfoglalását a megállapodásról a genetikailag módosított élelmiszerek ügyében;
- A Kettős Mérce rövid összefoglaló cikkét;
- A Transzatlanti Befektetési és Kereskedelmi Partnerség (TTIP) veszélyei és hatásai a fenntarthatóságra és szuverenitásra témában az LMP javaslatára a Parlamentben lefolytatott politikai vitát, különös tekintettel Schiffer András vezérszónoki felszólalására, továbbá Bauer Tamás - Schiffer Andrással vitatkozó - rövid publicisztikáját;
- Csiba Katalin, Pogátsa Zoltán és Ungár Péter blog-bejegyzéseit;
- Kutasi Gábor és Pogátsa Zoltán vitáját a Magyarul Balóval című műsorban;
a Külügyminisztérium jelentését a kormány számára a megállapodástól várt hatásokról;
- Kutasi Gábor és munkatársai Az USA–EU kereskedelmi tárgyalások várható hatása a magyar növekedésre című tanulmányát;
- valamit Novák Tamás A V4-országok és a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) c. tanulmányát.