Tegnap óta tudjuk, Orbánék kimentették az állam pénzét, a közpénzeket az összeomlás előtt a brókercégből, és cserbenhagyták a fideszeseket. Azokat az állami pénzeket, amelyekkel szó szerint kaszinóztak, és feltehetően törvénytelenül fektették be őket. Azt pedig emellett csak sejtük, hogy mindezt bennfentes információk segítségével tették. Azt is tudjuk, Tarsoly Csaba azt mondta, bemegy majd Szijjártóhoz, és elintézik az ügyet. De reménykednek Orbán segítségében is, mert hát azért mégis beletolta a pénzt az ETO-ba (focializmus és feudalizmus). Azt is tudjuk, Szijjártó külügyével együtt bizniszelt Tarsoly, Isztamulban, Moszkvában és számos helyen, továbbá Oroszországban az alvilági kapcsolatairól ismert Kiss Szilárddal (aki a nemzetbiztonsági átvilágitáson való elhasalása ellenére maradhatott agrárattasé) együtt tolták a boltot Tarsoly és a külügy.

Tudjuk, hogy Tarsoly a legócskább Kaya Ibrahim-remake módjára adta át a cégét egy közmunkásnak. Majd amikor megijedt, visszakérte. Látjuk azt is, a magyar állam pénzét még Matolcsy rakta be a Quaestorba, az Eximbank megvételénél 2 éve az MNB vizsgálta át a Quaestort, 5 éve az MNB elődszervezete, a PSZÁF hívta fel a figyelmet, hogy a Quaestor megtéveszti az ügyfeleket, majd nem csinált semmit.

Azután az MNB engedélyezte a kötvénykibocsájtást a Quaestornak pár hónapja, a piacfelügyeletet ellátó MNB-nek nem tűnt fel 150 milliárdnyi fiktív kötvény a piacon, majd az MNB a vizsgálatban pár óra alatt mégis megtalálta a fiktív kötvényeket, amikor már gond volt. Most pedig ez az MNB vizsgálja ki az egész ügyet, saját magát, és az őt odarakó kormányt is.

Mindeközben bár a Quaestor már március 9-én bejelentette az öncsödöt a sajtónak, valójában ezt a mai napig nem lépte meg. És még mindig nem hallgatták meg Tarsolyt a rendőrségen, nem hogy nem kattant a bilincs. Pedig a Buda-Cash ügyben elég hamar előzetes eltartoztatásba helyeztek embereket.

Ha Magyarországon demokrácia lenne, nem abban az értelemben, hogy mindenféle hivatal van, amelyek egymás keze alá dolgoznak a mutyikban, egy központi akarat kivitelezésére, hanem igazi kontrollfunkcióval rendelkező, egymást kölcsönösen ellenőrző intézmények, és valódi népképviselet zajlana, a nép pedig maga is tudná képviselni az érdekeit, akkor ez az egész nem így történt volna meg.

De Magyarországon nincs demokrácia. Ez abból is látszik, hogy a Quaestor-károsultak még nem mentek utcára, mi nem tartottunk velük, és nem követeltük együtt, hogy ők kapjanak kárpótlást, a felügyeleti szervek és a kormány érintett tagjai vállalják a felelősséget, illetve a parlament hozzon olyan szabályokat, amivel megakadályozzák, hogy ilyen ügyek előfordulhassanak a jövőben. Persze reméljük ami késik, nem múlik. 

Demokrácia nem akkor lesz Magyarországon, ha leváltjuk Orbánt, hanem ha kiállunk magunkért, ha nem ciki lesz politizálni, hanem igenis saját érdeksérelmünkön kívül a közösség érdeksérelméért is kiállunk. És a kártalanítás mellett a politikai felelősség kérdését is felvetjük, amikor az egyértelműen létezik. Mint ahogy ebben az ügyben is.

Addig viszont csak következmények nélküli országban élünk, ahol újra és újra megcsinálják ezt a fejünk felett. Csak legközelebb nem a brókerbotrány károsultjaival, hanem a szegény emberekkel, aztán a nyugdíjasokkal, a rendőrökkel, a fiatalokkal, és folytathatjuk a sort addig, ameddig nem fogy végre el a könnygáz a rendőrség raktárjában, és nem kezdik el a politikusok vállalni a felelőséget, és nem kényszerítjük rá őket legalább arra az alapra, hogy ne lopjanak, és ne károsítsák meg azokat, akik megszavazták őket. Vagy ha mégis kiderülne, hogy ezt tették, akkor vegyék a kalapjukat, és adott esetben a törvény előtt is feleljenek azért, ha gondatlanul gazdálkodtak a rájuk bízott vagyonnal, vagy visszaéltek a hatalmukkal.