Gyorsan menjünk innen, mert ez itt nagyon durva! - címmel írt néhány napja a 444.hu a 2008-ban felszámolt Budapesti Vegyiművek Zrt. veszélyeshulladék-telepén uralkodó állapotokról. A Kispest, Ferencváros és Pesterzsébet határán fekvő ipari területen a cikk szerint 2000 tonna veszélyes hulladékot teljesen szabálytalanul tárolnak. Nemcsak műszaki védelem nélkül, de ráadásul a robbanásveszély miatt még locsolják is a göngyölegeket, ezzel a “szennyező anyagokat gyakorlatilag közvetlenül bemosva a már egyébként is szennyezett talajba, talajvízbe” - állapította meg a Környezetvédelmi Felügyelet 2011-ben!!! Azóta szinte semmilyen előrelépés nem történt. A katasztrófahelyzet kialakulásának okairól és a kockázatokról a telep minapi látogatásán részt vett Simon Gergelyt, a Greenpeace vegyész-szakértőjét kérdeztük.

KM:  A 444.hu szerint „aránylag rendszeresen járnak Budapesti Vegyiművek Illatos úti telepére pártoktól, önkormányzatoktól, a minisztériumokból (főleg kampányidőszakban), de még soha nem történt semmi”. Most miért került sor az újabb bejárásra?

SG: Baranyi Kriszta, az Együtt IX. kerületi önkormányzati képviselője szervezte, ő hívott el magával szakértőket. A jelenlegi polgármester is demonstrált korábban a felszámolásért, ezért is merülthetett fel a képviselő asszonyban, hogy utánanéz a helyzetnek, és azóta tudtommal minden feljelentést és bejelentést megtett. Már régesrég el kellett volna szállítani a veszélyes anyagokat, és el kellett volna kezdeni a terület megtisztítását. A talajvíz korábbi tisztítása is leállt.

KM: A Greenpeace azt állítja, a lakosság védelmében azonnali beavatkozásra lenne szükség – milyen anyagokat tárolnak itt, és mik a konkrét kockázatok?

SG: A területen található robbanásveszélyes és gyúlékony anyagok tűz esetén a levegőbe kerülve komoly kockázatot jelentenek. Mérgező és rákkeltő anyagok is képződhetnek, mivel a telepen éghető halogénezett szénhidrogéneket tárolnak, elfogadhatatlan módon. Más káros anyagokat szabadon visz a szél. A hatásokat nehéz megbecsülni, ez részben a Katasztrófavédelem feladata lenne, de munkahelyek már alig 50 méterre is vannak, a telepet pedig egy nem túl magas fal választja  el a forgalmas Illatos úttól.

2010-ben a Felügyelőség szerint 382 tonna DNBS volt itt, ami egy növényvédőszer gyártási mellékterméke.  A DNBS pora-gőze veszélyt jelent a levegőre és az emberi egészségre, irritatív, szembe kerülve súlyos károsodást okoz, de belélegezve is veszélyes - ez a por a hordók körül jól látható volt. Sok diklórbenzolos hordót láttunk, de a feliratból nem derült ki, milyen összetételű lehet, továbbá nagy mennyiségben akadtak benzo-trifluoridot (ez is a növényvédőgyártás köztiterméke) tartalmazó hordók is. Ennek a gőze belélegezve és lenyelve is veszélyes, mérgező: a benne lévő methemoglobinemia idegrendszer-, máj- és vesekárosodást okozhat.

KM: Van-e olyan óvintézkedés, amit a környező területek lakóinak, vagy általában a budapestieknek érdemes meghozniuk?

SG: Ezt a Katasztrófavédelemnek kellene minél hamarabb felmérni, és előbb biztonságba helyezni a legkritikusabb állapotban lévő veszélyes vegyszereket, majd elszállítatni, később a területet megtisztítani.

KM: A Katasztrófavédelemnek van-e arra lehetősége, hogy egy ilyen helyzetben, amikor a csődöt jelentett vállalat cselekvésképtelen, fellépjen?

SG: Van lehetőségük.Egyszer már elrendelte a Katasztrófavédelem, hogy el kell vinni a hordókat, de akkor se történt semmi.

KM: Az Illatos úti telephely rettenetes állapota már vagy 10 éve ismert, tudtok más helyekről Budapest területén, ahol szintén hasonló katasztrófahelyzet van?

SG: Egyelőre nem, de sajnos ki tudja, még hány időzített bomba van az országban. Kolontár jó példa volt arra, hogy milyen mértékben nem tudják a hatóságok, hogy mi folyik.

KM: Ennek a telepnek a helyzete ismert volt a hatóságok előtt, ha más hasonló "időzített bombák" is akadnak, az arra utal, hogy valami nincs rendben a felügyeleti gyakorlattal vagy az intézményrendszerrel?

SG: Egyrészt a hatóságok eléggé ’flexibilisek’, például itt is hagyták, hogy hihetetlen mennyiségű veszélyes hulladékot tegyenek le illegálisan, minden alapvető szabályt megsértve, a puszta földre. Hazánk valamilyen okból régóta nem akar pénzügyi garanciákat kérni veszélyes anyagokat, technikákat használó cégektől, és így Kolontártól kezdve, a hortobágyi raktáron át a BVM-ig a szennyező cégek megúszhatják, hogy a szennyezésért fizessenek.

Másrészt a hatóságok a 2000-es évek eleje óta folyamatosan gyengültek, most áprilisban pedig még inkább, amikor a kormyányhivatalba került a környezetvédelmi hatóság - a vízügy pedig még korábban katasztrófavédelemhez. Egyre kevesebb emberrel, egyre kisebb hatékonysággal dolgoznak, az ellenőrzések jó részét láthatóan úgy végzik, hogy gyakorlatilag meg sem nézik az adott létesítményt.