Ítéletet hirdetett a Kúria, a nyíregyházi Huszár-telepi iskola ügyében. Ez az a szegregált oktatást megvalósító iskola, amit a bíróság egyszer már bezáratott, nem baj, nyílt helyette új a Görögkatolikus Egyház fenntartásában, ezért az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) pert indított, alsóbb fokokon nyert is, az alperesek fellebbeztek az őket elmarasztaló döntés ellen, s tegnap értünk el a botrányos végig. A megelőző körökben tanúskodott a szegregáció mellett a romaintegrációért is felelős emberminiszter, Balog Zoltán, de az is kevés volt. Akkor még.

Kegye Adél és Daróczi Gábor tart rögtönzött sajtótájékoztatót a Kúria döntése után

Tegnap ugyanis ítéletében a Kúria úgy döntött, hogy Magyarországon mostantól szabad szegregálni. Nem kell hozzá más, csak egy egyházi fenntartó, a bíróság gyakorlatilag tollba is mondta, hogy a jövőben mire kell ehhez hivatkozni, ha akad jelentkező a feladatra. És akad.

Meglepő dolgokra. Az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Alaptörvényre, magára az egyenlő bánásmód elvére. Ezek ugyanis garantálják az emberi méltósághoz való jogot, a gondolat és a lelkiismeret szabadságát, na meg a szabad vallásgyakorlás jogát. (Különben, helyesen, sokan sokat küzdöttek ezért.) És esetünkben ez utóbbi mindent visz. Lévén, a Kúria értelmezésében a telepi szülők szabadon és lelkiismereti alapon döntöttek úgy, hogy a Sójába járatják gyerekeiket, mivel vallási nevelésben kívánják őket részesíteni. Görögkatolikusban. Amit szabad. Ha történetesen egy gettóban lévő, kizárólag roma gyerekeket oktató iskoláról van szó, akkor is. Ha ahhoz is ügyvédi segítség kell, hogy a városban lévő másik, körzetes iskola eleget tegyen törvényi kötelezettségének, és egyáltalán felvegye a roma gyereket, akkor is. Ha megszűnt az iskolabusz, amivel bármely más iskola elérhető lenne a telepi mélyszegény családoknak, akkor is. Ha a szülők körében végzett felmérés szerint, ketten tartották fontosnak a döntő tényezők közt megemlíteni a vallást, a többiek inkább azt, hogy ez van itt, és csak ez van itt, akkor is.

Sőt, arra is lehet majd hivatkozni, hogy mindez nem jogellenes elkülönítés, ilyen módon jogszerűen nyitották újra az iskolát, ugyanis a ma hallott, sajátos értelmezés szerint a Görögkatolikus Egyháznak célja,  missziója a roma pasztoráció. Logikus hát, hogy ezt olyan helyen végzik, ahol jelentős arányban élnek romák. Vagy olyan iskolában, ahova nagyon jelentős arányban járnak romák.

Szerintünk az alapvető emberi jogokat és a jogállamiságot garantáló fenti egyezményekben, törvényekben elég egyértelműen benne van az is, hogy minden ember egyenlő, ugyanazok a jogok illetik meg, hogy mindenfajta megkülönböztetés tilos, így a származás, bőrszín szerinti is. Elképesztően ócskának és cinikusnak tartjuk, hogy pont ezekre való hivatkozással teszi lehetővé a magyar állam a legdurvább megkülönböztetést, a szegregációt. Ami egyébként mindenkinek káros, a többségi társadalomnak is, ha tetszik, ha nem, lásd még pl. a befogadás teljes hiánya, szűk és egyoldalú nézőpontok, azokból való kilépés képtelensége, süketek párbeszéde, rugalmatlanság, egyszerűen: tudáshiány, még egyszerűbben: zsigeri gyűlölködés. Az elkülönített is egyedül marad, de az elkülönítő is. A szegregáció bebetonoz olyan közállapotokat, amiket már ma is leginkább apartheidnek kellene hívnunk, és elveszi a jövőt. A közöset, lévén csak olyan van.

Kegye Adél, a CFCF ügyvédje, még az ítélethirdetés előtt szeretett volna felolvasni egy szöveget, erre nem volt lehetőség. Ebből idézünk: „Sokan eljöttek a mai ítélethirdetésre, hiszen mérlegre kerül az a koncepció, amely az egész világon egyedülálló, amely az évtizedek alatt felhalmozott tudományos eredményeket és gyakorlati szakmai tapasztalatokat sutba vágva, a legelesettebb gyerekeket külön, többségi társaitól elválasztva zárkóztatná fel, s így tenné főszabállyá a szegregációt az együttneveléssel szemben. Mert félreértés ne essék, ha a Sója Miklós Iskola megengedett, mi több támogatott, akkor miért ne lehetne Kaposváron, Győrben, Miskolcon, vagy akár a IX. kerületben is szegregált körülmények között szeretni a cigány gyerekeket.”

És pontosan ez történt. Ez  a döntés precedenst teremt a vallási alapú szegregált oktatásra, azzal bárki bármikor visszaélhet, és vissza is fog.

Az ítélet nemcsak ezért megdöbbentő. Az ügyben eljáró bírói csapat szakértője a témának, a CFCF által vitt stratégiai perekben is többször ítélkeztek már, mindannyiszor a jogállamiságot tartották szem előtt, az integrált oktatásra voksoltak. Talán ezért is tartotta fontosnak a bíró a rendkívül részletes ítélethirdetés legvégén megjegyezni,  hogy Balog Zoltánnak az ügyben tett tanúvallomása közömbös, lévén sem az EMMI, sem a miniszter személyesen nem lát el fenntartói feladatokat, az iskola működéséről tényeket nem tudhatott, „a véleménytanú fogalmát pedig a jog nem ismeri.” Szerintünk így mondta szépen, hogy elnézést kérünk, eszelős kormányzati nyomás alatt dolgoztunk, plusz tudják, a miniszter egyébként lelkész, ez meg egy egyházi iskola.

Magyarországon további jogorvoslati lehetőség nincs, így a CFCF az Európai Bizottsághoz fordul, az EU Faji vagy Etnikai Esélyegyenlőségi Irányelvének (2000/43) megsértése miatt, amely előírja többek között az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést. Csehország ellen tavaly szeptemberben hasonló okból már indult eljárás, a CFCF most azt szeretné elérni, hogy kötelezettségszegési eljárás induljon Magyarország ellen is. Mit mondjunk, mi is.