„A közösségek, a kapcsolatok kialakulásánál fontos szerepe van a motivációnak, azaz azon előnyök ismeretének, amelyekhez akkor jut hozzá valaki, ha az adott közösség részévé válik. A motiváción kívül azonban szükség van együttműködési készségre és bizalomra, ugyanis együttműködési készség hiányában nem alakul ki partnerség és a bizalom nélküli kapcsolatok nem segítik elő a partnerségen alapuló együttműködések kialakulását.” (Parola közösségi adattár)

Az Aurórát, a Gólyát és az OFFBB-t működtető közösségek kapcsán azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy milyen értékek és/vagy érdekek mentén szerveződnek, milyen egyéni, közösségi és társadalmi célok motiválják tagjaikat és ezek mennyire egyeztethetők össze egymással. (A közösséget összetartó célokon túl a nyitottság, a részvételiség és a mindennapos működés kérdéseivel a sorozat következő részeiben tematikusan foglalkozunk.)

Az Auróra, a Gólya és az OFFBB missziója annyiban mindenképp azonos, hogy mindegyiknek célja a kritikai gondolkodás és kultúra tereinek a biztosítása közösségi működés által. Mindhárom kezdeményezés egy-egy intézményt próbál létesíteni, amit az első kettő kimondottan közösségi kezdeményezésként képzel el, amely szerint létrehozásuk, működtetésük és fenntartásuk egy meghatározott közösség által valósul meg.

Az OFFBB közösségfogalma bonyolultabb, kétértelműsége abból adódik, hogy szerkezetében és kommunikációjában különválik a biennálé mint egyszeri, időben behatárolt szakmai esemény, valamint a hosszabb távra tervezett és a szakmai együttműködést megteremtő és fenntartó úgynevezett OFF-platform tevékenysége. Az előbbi a közösség fogalmát közvetlen módon nem használja, ugyanis – mint ahogy azt az OFFBB belső stábja több alkalommal megfogalmazta – ez néhány ember saját (!) projektje, amihez bizonyos feltételek mellett bárki csatlakozhat. Tehát a formálódó intézmény egy alulról szerveződő, a hálózatos együttműködésre építő ernyőszervezetként képzeli el működését, amelyet saját brandje által szándékozik egységesen összefogni, kommunikálni. Ennek hívószava a „szakmaiság”.

A közösségépítés csupán a platform összefüggésében vetődik fel. A szervezeti és kommunikációs kettősség jelentős részben abból adódik, hogy a rendelkezésre álló források közel felét kimondottan erre a célra kapták pályázati úton a kezdeményezők.

A három kezdeményezés közül talán a Gólyát működtető közösség definiálható a legkönnyebben: a szövetkezet tagjai mindannyian tulajdonosai is a vállalkozásnak, így a munka alapú közösség minden tagjának elemi érdeke, hogy a vállalkozás sikeres legyen. A Gólya esetében meghatározó érték a horizontalitás és egalitarizmus: nincs kizsákmányoló főnök, fölé-, vagy alárendeltség, az ott dolgozók saját tulajdonukat gyarapítják, ugyanakkor működésükben nemrég megjelent az alkalmazotti státusz, ami a korábban említett értékek közösségi jelentőségét némiképp felülírta. A hely működésében megjelenő tartalmat kevésbé a szövetkezet, inkább a helyhez kapcsolódó más, sokkal inkább értékalapú közösségek hozzák létre, mint például a Helyzet Műhely, a Fent és Lent vagy a Fusi Közösségi Műhely, stb.

A Gólyához képest az Aurórát egy sokkal nagyobb és folyamatosan változó közösség működteti, így az értékalapúságot egy inkább „érezhető”, mint definiálható kritikai gondolkodás jeleníti meg, amit az emeleten működő civil szervezetek jelenléte is alátámaszt. Miközben a tagokat szoros ismeretség és baráti szálak kötik össze, az érdekek jelentősége és a közös tulajdonláshoz szükséges bizalom – a szerkezetből adódóan – ebben a közösségben kevésbé meghatározó. Így a csatlakozás is könnyebb, ami az ő esetükben önkéntes munka vállalásával történhet, bár – mint az a következő videónkból kiderül majd – a valós csatlakozásnak itt is megvannak a határai. Az Auróra mint közösség esetében beszélhetünk leginkább a társadalmi tőke jelentőségéről: „Az intézményesítettség egy olyan csapathoz való tartozáson alapul, amely nem csupán közös tulajdonságokkal rendelkezik, hanem egyesítve vannak tartós és hasznos kötelékekkel. A társadalmi tőke nagysága, amellyel az egyén rendelkezik, függ egyrészt annak a kapcsolathálónak a kiterjedtségétől, amelyet mozgósítani tud, másrészt azon (gazdasági, kulturális vagy szimbolikus) tőke nagyságától, amelyet azok birtokolnak, akikkel kapcsolatban áll.” (in Pokol 1995; Bourdieu, 1998)

A magyar kultúra és főként a képzőművészet területén kevésbé volt jellemző a közösségi önszerveződés, hogy ez most mégis elindult, annak oka a 2010 óta tartó kultúrpolitikai változtatásoknak köszönhető intézményi kiszorulás, hatalomvesztés. Mivel az OFFBB gyakorlati okoknál fogva az első fázisában titokban szerveződött, egy behatárolt szakmai réteg megszólítása és felkérése által, automatikusan létrejöttek a közösségi szerveződés többé-kevésbé zárt körei, amelyek kialakulásában egy szűkebb csoportérdek és általánosabb szakmai érdekek voltak meghatározóak. A csatlakozás a szélesebb szakmai közeg számára csak később vált lehetségessé – egy nyilvános pályázat eredményeként, amely az OFFBB kísérleti weboldalán került először meghirdetésre, az esemény időpontjához képest nagyon későn. A pályázati folyamatban az érték és érdek mellett tehát harmadik és döntő szempontként felerősödve jelent meg a minőség szelekciós elve, amely összeütközésbe került a – bizonyos értelemben kényszerűségből felvállalt – közösségépítés elveivel.

Az intézményes működést megvalósítani igyekvő csoportok között abban látunk lényeges különbségeket, hogy pontosan mit is értenek a közösség fogalma alatt, melyek azok a tényezők, amelyek biztosítják a csoportösszetartást és a közösen létrehozott valós vagy szimbolikus tőke újraelosztását miként valósítják meg. Ennek eldöntését az szabályozza, hogy működésüket mennyire irányítják érdekeik, illetve felvállalt értékeik. Míg a Gólya és az Auróra esetében - a különböző működési szerkezet ellenére - az utóbbi a meghatározó, addig az OFFBB gyakorlatában a minőség által garantált szakmaiság megteremtésének szándéka kizárólagossá válik, és felülírja a közösségi érték jelentőségét.

Ez az ellentmondás nem újkeletű, ennek tudható be, hogy a magyar kritikai kultúra és (képző)művészet területén az utóbbi évtizedekben nem jöttek létre értékalapú közösségek.

Úgy tűnik, ezúttal sem. Erre tehát még várnunk kell...

A Harmadik Szektor korábbi videói, írásai, illetve további információ itt.

Az OFF-Biennále válaszai a Harmadik Szektor felvetéseire itt.