Lényegében a fenti mondatot nyilatkozta tegnap a miniszterelnök az RTL Klub híradójának. A volt amerikai nagykövet Eleni Tsakopoulos Kounalakis könyvet írt amelyben leírt egy jelentett. A jelenlétében Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter mondta el, hogy hetente leülnek Orbánnal, és eldöntik, ki nyeri meg a pályázatokat és ki nem.
Kép: Origo
„Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter elmondta nekem, hogy minden héten leült Orbánnal, átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása és melyik pályázatok nyerjenek. »Ha egy magyar vállalat pályázata versenyképes egy osztrák vagy német vállalatéval, akkor igen, nyerni fognak«, magyarázta (Németh Lászlóné). »Miért kellene, hogy német vállalatok építsék a magyar utakat? És ha a Közgép az egyetlen magyar vállalat, amelyik meg tudja csinálni, miért ne nyerhetnék továbbra is a pályázatokat?«”
A Miniszterelnök az RTL Klub kérdésére azt mondta, hogy ez törvényes, méghozzá a kormány fejlesztési kabinetje dönt ezekről a pénzekről. Kis keresés után kiderült, ez a fejlesztési kabinet a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság lehet, amelynek tagja Orbán Viktor valamint több más miniszter, és itt valóban kézi vezérléssel döntenek az összes pályázati pénzről és beruházásról. Nyilván ez törvényes is lehet (hiszen minden törvényes, amit a kétharmad törvényesnek kiált ki), és még az is elfogadható, hogy a politika dönt a szakmai érveket megfontolva egy-egy nyertesről. Csakhogy tudjuk, hogy ez nincs így, és most olvashatjuk is, hogy ez tényleg egyáltalán nincs így.
A fenti idézet, és a tapasztalatok, mint például a világ kilométerenként egyik legdrágább tervezett autópályájának, az M4-es építésének leállítása is mutatja, a döntéseket nem az állampolgárok érdekében hozzák. Nem az számít, hogy olcsó legyen, hanem hogy a haverhoz menjen a közpénz. Nem számít, kik az alvállalkozók, csak az, hogy haverhoz menjen a közpénz. Nem számít, hogy járható lesz-e az út 20 év múlva, csak az, hogy a haverhoz menjen a közpénz.
Nem igaz az sem, hogy más magyar cég nem tudta volna megcsinálni egyik-másik építkezést. Csak ezek a magyar cégek már nem pályáznak, ugyanis a közbeszerzéseket a haveri cégeknek írják ki, a közbeszerzési döntőbizottság ügymenetét pedig úgy változtatták meg, hogy aki hozzájuk akar fordulni, hogy megtámadjon egy közbeszerzést, már nem fix költséget fizet, annak a közbeszerzés összegének 1%-át kell befizetnie. Mondjuk egy 100 milliárdos közbeszerzésnél 1 milliárdot fizethetsz, hogy évekig pereskedhess.
Most már több éves a pletyka, miszerint egy nagy autópálya építésre például úgy írták ki a közbeszerzést, hogy egy speciális mérnöki végzettséget feltételként szabtak, majd nem egyben hirdették ki a megépíteni kívánt autópályát, hanem 6 egymáshoz tartozó részre bontották, és azt mondták mind a 6 részhez külön ilyen speciális végzettségű mérnökkel kell rendelkeznie annak, aki indulni akar, és hát a hazafiasság miatt ugye magyar munkavállalókat kell alkalmazni. 8 ilyen mérnök volt akkor az országban, 6 a Közgépnek dolgozott.
Valójában azok a politikai döntések, amikor Németh Lászlóné, azóta pedig az ÁFA-csaló gyanús cégeiről hírhedt Seszták Miklós leülnek Orbán Viktórral valószínűleg semmilyen szakértői vélemény, költségtakarékossági érv nem jön fel, csupán az, ezt az autópályát most a Józsinak kell építenie, aztán ő majd kiadja valakiknek alvállalkozásba.
Az amit Orbán elismert, önmagában még nem korrupció, az viszont, ahogy valójában működik a rendszer, az már az. Méghozzá egy olyan korrupció, amiből Orbánék a magyar munkavállalók elnyomását, a szegénységet újratermelő rendszerüket támogatják. Nem Orbán mostani kijelentése miatt kellene megbukniuk, hanem azért, ahogy a rendszer évek óta működik.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.