A Századvég ma nyilvánosságra hozott pár töredéket saját kutatásából a kormány propagandalapjában, a Napi Gazdaságban, illetve propaganda-tévéjében, az M1-en, szépen belemagyarázva hülyeségeket még abba is. A lényeg, amit ki akartak hozni, az, hogy az ellenzéki pártok reakcióját még saját szavazóik se támogatják. Persze tudjuk, nem csak az ellenzéki pártok reagáltak a plakátkampányra, hanem random állampolgárok is. De nem is ez a legnagyobb gond a Századvég kutatásával, hanem az, hogy vélhetően csalás.

Magából a cikkből nem derül ki pontosan, mi az, amire rákérdeztek a kutatók, csak sejthetjük, hogy nem a kormány óriásplakátjára, hanem annak szövegére. Ezt a benyomásunkat a kutatás maga is erősíti. Ebből pedig véleményt levonni a kormány propagandájának elutasítására vonatkozóan se lehet, nemhogy az ellenzők támogatottságára (ugye az se elképzelhetetlen, hogy valakinek tetszik a plakát, de a kormányellenes reakció is, illetve az is létezhet, hogy nem tetszik neki a plakát, de a plakáttépkedés sem).

„A Századvég kutatásából azonban kiderül, hogy a lakosság többsége egyetért a plakátokon megfogalmazott üzenetekkel” – ezt írja a Napi Gazdaság cikke a kutatás kérdéseiről. Ebből viszont annyira következtethetünk, hogy az intézet nem a plakátkampány kontextusával tálalta a kérdéseket, hanem csak az abban szereplő szlogeneket, a plakátkampány, tehát kontextus nélkül futtatta meg a közvélemény-kutatásban.

Hogy pontosan értsük, miért manipulatív a kutatás, most mindenki csukja be a szemét, és idézze vissza pontosan, szövegszerűen, mi van a plakátokon. Nyilván van, akinek az olvasók közül mindhárom menni fog, van akinek egyik sem, ez függ a memóriától, és attól is, mennyit foglalkozik politikával, hányszor találkozott a plakátokkal. A trükk pedig ebben van.

Aki nem foglalkozik annyit politikával, egyszerűen nem ismeri a plakátok szövegeit, azokat nem köti a kormányzati propagandához, kontextus nélkül értelmezi.

Ugyanis a Századvég nem a kormányzati propagandával való egyetértésre, nem a plakátháborúra, hanem valószínűleg – és az eredmények tükrében majdnem biztosan – minden kontextustól lecsupaszítva, magukra a mondatokra kérdezett rá. Így a legnagyobb elutasítottságot a legtöbbször a médiában szereplő munkás plakát szövege kapta, hiszen az állampolgárok azt kötik leginkább a kormányzati gyűlöletkeltéshez.

És persze ha valaki azt kérdezi tőlem, szerinted is az a jó, hogy a bevándorlók tartsák tiszteletben a kultúránkat, én azt válaszolom, persze, hiszen én is tiszteletben tartom az övéket. Ez pedig teljesen más, mint ha a terrorizmusra hivatkozva szólítjuk fel arra a bevándorlókat, hogy tartsák tiszteletben a kultúránkat, és lényegében azt üzenjük: takarodjatok innen!

Hiszen nem azért kell tiszteletben tartani a kultúránkat, mert ők azt egyébként nem akarnák, mert „ezek mind terroristák”, hanem azért, mert az az együttélés alapvetése, hogy toleráljuk egymás kultúráját, és megpróbálunk együtt élni egymás mellett. De a kormányzati plakát nem erről szól, a kormányzati plakát üzenete valójában az, hogy nincs szükségünk más kultúrákra. Ezzel pedig szerintem nem lehet egyetérteni.

Ez a trükk: a Századvég kiemeli a kontextusból a plakátot, és teljesen más kontextusban kérdez rá a rajta szereplő mondatokra. Így eltűnik mellőle minden negatív felhang, miközben az eredeti plakáton a mondat más kultúrák elutasítását jelenti, összefüggésbe hozza a bevándorlást a terrorizmussal, tökéletesen összemosva a kettőt. Majd a Századvég ennek a kérdésnek az eredményét úgy tünteti fel, mintha arra a plakátkampány kapcsán válaszoltak volna az emberek, és nem pont attól függetlenül.

Ez körülbelül olyan, mintha a kormány stadionépítési projektjeinek népszerűségét így próbálná mérni a Századvég: „Egyetért Ön azzal, hogy a fiatalok megfelelő körülmények között tudjanak sportolni?” Erre a kérdésre nyilván igennel válaszolnék, hiszen nem tudom, hogy több százmilliárdról, profi sportról és esetleg korrupcióról van szó.

Viszont egy dolog pozitív a kutatással kapcsolatban. A Századvég minden bizonnyal megmérte a kormány kampányának támogatottságát is, és ezt nem hozta nyilvánosságra, tehát nem számukra kedvező eredmény jött ki. És azt is pozitívnak lehet mondani, hogy csak a plakát szövege alapján, mindenfajta kontextustól lecsupaszítva is, több mint a lakosság 30%-a elutasítja a kormányzati gyűlöletkampányt.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!